Az osztrák kormány is szemet vetett a Molra

2007.08.15. 10:24
A bécsi kabinet támogatja az OMV kezdeményezését a Mollal való "baráti egyesülésre", mondta Martin Bartenstein gazdasági miniszter egy szerdai lapinterjúban. A kormánytag szerint felfoghatatlan, hogy a Mol miért zárkózik el mereven az összeolvadástól.

Az OMV olaj-és gázipari konszern számíthat az osztrák kormány támogatására abban a szándékában, hogy szövetségre lépjen a magyar Mollal – erősítette meg a Kurier szerdai számában az osztrák gazdasági miniszter. Martin Bartenstein jelezte, hogy a téma szóba kerülhet a november 29-re tervezett, második közös magyar-osztrák kormányülésen (a tanácskozás napirendjét most készítik elő).

Bartenstein felfoghatatlannak nevezte a kedvező magyar-osztrák viszony ismeretében a Mol merev elzárkózását az összeolvadással szemben. Különösen azért, mert úgy érzi, a két céget olyan sok üzleti kapcsolat köti össze, hogy egy partnertség nagyon is értelmes döntés lenne.

A miniszter az interjúban beszélt arról is, hogy levelet kapott az orosz ipari és energetikai minisztertől, amelyben Viktor Hrisztyenko felajánlotta: Ausztria csatlakozzon az orosz-olasz együttműködésben megépülő, Déli Áramlat nevű gázvezetékhez. Ez a vezeték a tervek szerint a Fekete-tenger alatt szállítana gázt Oroszországból Európába. Orosz részről egyúttal érzékeltették, hogy az ügylet nem állna útjában egyéb elképzeléseknek.

Az utóbbi nagyon fontos számunkra, mert azt jelzi, hogy enyhült Moszkva szembenállása a Nabucco tervvel – mondta Bartenstein a Kuriernak, leszögezve, hogy "Ausztria természetesen mindkét gázvezetékben érdekelt kíván lenni".

A Kaszpi-tenger térségében fekvő gázmezőket Európával összekötő, Oroszországot elkerülő Nabucco vezeték kiépítésére létrehozott, OMV-vezette konzorciumban öt ország vállalatai vesznek részt, köztük a Mol. Az építési munkálatok a tervek szerint 2009-ben kezdődnének, és 2010-re évente 30 milliárd köbméter gáz jutna a vezetéken át az EU-ba az iráni, kazahsztáni és azerbajdzsáni lelőhelyekről.

A Kurier adatai szerint Európa jelenleg évi 500 milliárd köbméter gázt fogyaszt, ám a felhasználás növekvő ütemét tekintve 2020-ig további 200 milliárd köbméterre lesz szükség az igények kielégítésére. Oroszország jelenleg a kereslet 40 százalékát fedezi, ez az arány becslések szerint 2020-ra akár 60 százalékra emelkedhet. A zavartalan ellátás szavatolása érdekében – a több lábon állás jegyében – az EU tagországai alternatív beszerzési és szállítási lehetőségek után kutatnak.