Dráma az orosz tõzsdén

Az orosz részvényindex május közepén egészen a 2 500 pontos rekordszintig emelkedett a szárnyaló olajár hátán, azonban azt követõen elõször kisebb csökkenés, majd meredek esés bontakozott ki a piacon. Ebben elsõdlegesen az játszotta a fõszerepet, hogy a piacot övezõ politikai kockázatok fokozódni kezdtek, Oroszország az elmúlt években megszokottnál jóval keményebb retorikával állt elõ.

A zuhanást kiváltó okok

A befektetõket az elmúlt hónapokban a következõ tényezõk ijeszthették el a piactól. Egyrészt, az olajár július közepén esésbe kezdett, melyben a fekete arany iránt mérséklõdõ keresleti oldal, a dollár árfolyamának erõsödése és a határidõs piacon jelen levõ spekulánsok elleni harc megindulása játszott szerepet.

Másrészt, a Mechel bányatársaság árképzésével kapcsolatban a kormányfõ, Putyin aggodalmainak adott hangot, mely a befektetõk figyelmét a Jukosz elleni hadjárat következményeire, így az orosz piacot övezõ politikai kockázatokra irányította rá. (A Mechel egyébként a nyomás hatására mérsékelte árait az orosz piacon.)

Harmadrész, az orosz hadsereg közbeavatkozott a grúz-dél oszét háborúskodásba, napok leforgása alatt térde kényszerítve a grúz sereget. A piac a meginduló tankok hatására tovább adta az orosz részvényeket, mert bár a háború az orosz gazdaság kilátásáit mitsem befolyásolta, a politikai kockázatok további emelkedését jelentette. A gyors orosz közbeavatkozásra ugyanis vélhetõen a grúzok Nyugathoz való közeledése (esetleges NATO-csatlakozása) miatt kerülhetett sor.

Negyedrészt, már a grúzok elleni hadjáratot sem nézték jó szemmel a nyugati országok (a grúzok az amerikai támogatását élvezik), a belsõ grúz területekrõl az orosz tankok lassú kivonása csak tovább fokozta a helyzetet.

Ötödrészt, eközben az amerikai és lengyel fél aláírták a lengyel területeken való rakétabázis telepítésrõl szóló dokumentumokat. Az oroszok (talán részben érthetõ módon) nem nézték jó szemmel a lépést, a nyugat általi fenyegetésnek tekintik azt.

Hatodrészt, Vlagyimir Putyin tegnap olyan kijelentést tett, miszerint nem látja elõnyeit, hogy országa belépjen a Világkereskedelmi Szervezetbe, a WTO-ba. Emellett Oroszország egyes WTO-megállapodásokból való kilépése a Nyugat és közte meglevõ árkot csak tovább mélyítette.

Hetedrészt, tegnap az orosz parlament mindkét háza egyhangúlag elfogadott határozatban hívta fel az államfõt a Grúziától elszakadt Dél-Oszétia és Abházia függetlenségének elismerésére.

Nyolcadrészt, ma pedig Dimitrij Medvegyev államfõ el is fogadta a javaslatot, melynek gyorsasága a nyugati megfigyelõket is megdöbbentette. Ami talán csak hab a tortán, hogy Oroszország mostantól nem fogadja a NATO magasrangú tisztségviselõit és leállítja a NATO-val közösen végzett hadgyakorlatokat.

A tõzsde és a rubel is megérezte az elbizonytalanodást

Az orosz tõkepiacot övezõ politikai kockázatok az elmúlt napokban tovább fokozódtak, Oroszország az elmúlt években nem megszokott retorikával állt elõ, és egyes lépéseivel nyíltan a nyugati országokkal szembe helyezkedett. Mindezek hatására a részvénypiaci kockázati prémium a napokban jelentõsen emelkedett, melyet a továbbra is robosztus eredményvárakozások és a piac olcsósága sem tudtak ellensúlyozni.

A harcokat, illetve a politikai bizonytalanságot a rubel árfolyama is megérezte, hiszen az orosz deviza 5 százalékkal gyengült a dollárral szemben a grúz konfliktus kirobbanása óta.