Jól érzik magukat a németek keleten

2008.07.31. 17:46
A Közép- és Kelet-Európában működő német cégek összességében elégedettek a régióban megvalósított beruházásaikkal a német külkereskedelmi kamarák felmérése szerint. Továbbra is Csehország a kedvenc, hazánk megítélésének javulását a szörnyű adórendszer és a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága gátolja.

A térség egyre jobban felértékelődik a német vállalkozások számára. 2007-ben a német külkereskedelem 16 százalékát bonyolították le a régióban, ami eléri a hagyományosan legnagyobb partnereknek számító Franciaországgal és az Egyesült Államokkal folytatott együttes forgalom mértékét. Összes tőkekivitelük több mint 10 százaléka irányult Közép- és Kelet-Európába, amelyet a legdinamikusabban fejlődő térségnek tekintenek a kontinensen. De a konjunktúrális helyzetet idén nem ítélik meg olyan kedvezően, mint az elmúlt években. Az eufórikus hangulatot követően főleg a balti országokban tapasztalható egyfajta kijózanodás, miközben a balkáni országokban és a mélypontról elmozdulni látszó Magyarországon erősödik a derűlátás.

Befektetési célországként immár sorrendben harmadszor Csehország bizonyult a legjobbnak, amelyet Szlovákia és Szlovénia követ. Magyarország Lengyelország mögött a régiós lista ötödik helyére került. Egyébként eddig Csehország után Magyarországra érkezett a legtöbb német működőtőke-befektetés a térségbeli országok közül (2006. végéig 16,5 milliárd euró), ami a régióba érkezett összes német tőkebefektetés több mint 20 százalékát jelenti.

A beruházási döntések meghozatalakor a német cégek legfontosabb szempontjai a munka termelékenysége, a jogbiztonság megléte, a képzettségi szint és az adórendszer. A munkavállalók teljesítményével és képzettségével szinte minden országban elégedettek. A legnagyobb problémaként a korrupciót, a közbeszerzések átláthatatlanságát, a közigazgatás gyenge színvonalát és a szakember-hiányt említették.

Az adórendszer és a gazdaságpolitika a haza gyenge pontja

Magyarország elsősorban az adók, a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága és az élőmunka költsége miatt kapott negatív osztályzatokat. A német cégek a térségbeli országok közül legkevésbé a magyar adórendszerre és adóhatóságokkal, illetve az itteni adóterhekkel a legelégedetlenebbek. A gazdaságpolitika kiszámíthatósága tekintetében csak a stabilitásáról nem éppen híres Bosznia-Hercegovinát előzzük meg. A munkaerő-költségeket tekintve is csak egy ország, az észtek vannak mögöttünk.

Ugyanakkor hazánkat az átlagosnál jóval kedvezőbben ítélték meg az infrastruktúrális fejlettség és a jogbiztonság tekintetében. Egyes makrogazdasági mutatók, így különösen a külkereskedelmi mérleg, javulása miatt a mélypontról elmozdulni látszanak az üzleti várakozások, amelyek bár még mindig pesszimistábbak az átlaghoz képest, de óvatos derűlátásra adnak okot.