2020-ra az egy főre jutó GDP-t illetően azonban csak Szlovénia és Csehország fogja megközelíteni a 25-ötök átlagát, Magyarországon és Szlovákiában a 2005. évi átlagnak megfelelő szinten lesz az egy főre jutó GDP, Lengyelország és Horvátország elmarad attól, a dél-európaiak hasonlóan. A térség gazdasági növekedése jóval a régi 12 EU-tagország átlaga felett lesz, a dél-európai országok - Románia, Bulgária, Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina - még ennél is erőteljesebben fognak fejlődni.
Az RZB elemzői szerint Közép-Kelet-Európában évente átlagosan várhatóan legkevesebb 4,5 százalékos lesz a gazdasági növekedés a következő 5-8 évben, majd az ütem 2015-től várhatóan 3,2 százalékra mérséklődik. Dél-Európában ennél 0,5 százalékponttal nagyobb lehet a növekedés. Az elemzők szerint 2020-ban Közép-Kelet-Európában 3,2 százalék, Dél-Európában 4,2 százalék körül várható a növekedés, a 12 régi tagországban 1,7 százalék körül. A 2015-től várható lassulás legfőképpen arra vezethető vissza, hogy csökkenni fog a népesség a növekvő elvándorlás, illetve a születések számának visszaesése miatt.
A térség uniós forrásokból 157 milliárd euró támogatást kap 2007-2013 között, ez 0,5 százalékponttal "dobja meg" a gazdasági növekedést. A külföldi tőkebefektetések Közép-Kelet-Európában 180 milliárd euróról 250 milliárdra, Dél-Európában 44 milliárd euróról 90 milliárdra fognak növekedni.
A régió továbbra is vonzó lesz a termelő beruházások számára, mert bár az átlagbér (nominálisan) várhatóan 2-4-szerese lesz a jelenleginek, a bérek 2020-ban is jóval elmaradnak majd a régi tagállamok átlagától. Az infláció 2020-ig várhatóan alacsony szinten marad.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
