Donát
1 °C
14 °C
Index - In English In English Eng

Románia: az epresek segítenek, a politikusok elrontják

2008.12.08. 16:11
Romániát – noha a hitelminősítők a spekulatív kategóriába sorolták – eddig nem érintette olyan súlyosan a globális válság, mint Magyarországot. Részben azért, mert gazdaságának nincsenek olyan strukturális problémái, mint a miénknek. A legnagyobb gondot a külföldön dolgozók hazautalásai által úgy-ahogy egyensúlyban tartott fizetésimérleg- és külkereskedelmi hiány jelenti. Utóbbit tovább ronthatja a Dacia-gyár háromhetes leállása, és így az export visszaesése. A hét végi választások után nagy a bizonytalanság, mekkora osztogatás kezdődik.

A szédületes fejlődés véget ér, most már mindenki azt várja, hogy jövőre nem tudják megismételni a növekedés idei hatalmas számait, válaszolta Klauber Mátyás, a Kopint-Tárki kutatója arra a kérdésre, hogy milyen hatással volt és lesz a román gazdaságra a globális válság. A szakértő szerint a krízis hatása természetesen mindenképpen rossz lesz, de hogy nagyon-nagyon rossz-e, vagy csak kicsit, azt most még nem lehet tudni.

Itt is lesz egy lassulás, ahogy minden országban, azonban a krízisnek sokkal kisebb lesz a direkt és az indirekt hatása is, mondja Major Zoltán, aki több mint két éve egy olasz pénzintézet romániai lakossági bankját vezeti. A román GDP az utóbbi negyedévekben kilenc százalék fölött nőtt – a legutóbbiban 9,1 százalékkal, ami kissé elmarad az előző három hónap 9,3 százalékától –, és a lerontott előrejelzések is négy százalék körüli vagy afölötti értékkel számolnak (az Európai Bizottság például az idei 8,5 százalék után 4,7 százalékot vár 2009-re). Eközben a magyar gazdaság várhatóan egyszázalékos recesszióba süllyed jövőre, de például a jegybank szerint akár 1,7 százalékos is lehet a visszaesés.

Máshonnan indulunk

Nemcsak a GDP-bővülés várhatóan igen eltérő pályája árulkodik arról, hogy a két ország nagyon eltérő gazdasági alapokkal fogadta a válságot. A krízis mindkét országot megviselte, de másképpen. A miénkkel szemben a román államháztartás egyenlege nagyon jó, Major szerint a hiány egészséges, három százalék körüli vagy az alatti szinten lesz (lásd táblázatunkat, amelynek – és a későbbieknek – a forrása az Eurostat).

Azonban hiába áll most még sokkal stabilabb lábakon a román költségvetés, mint a magyar – utóbbi drasztikusan csökkenő deficitje ellenére is –, a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a mostani választások után hivatalba lépő új kormány helyzetét több tíz százalékos bér- és nyugdíjemelési ígéretek, követelések nehezítik.

Húsz százalék, ötven százalék

Itt is működik az a Magyarországról ismert logika: a politikusok, amit tudnak, azt elrontják, mondja a Bukarestben dolgozó bankár. Mivel nem lehet tudni, milyen koalíció alakul, és a kormánypártok milyen lépéseket fognak tenni, nagy a bizonytalanság, hogy a húszszázalékos nyugdíjemelés után lesz-e ötvenszázalékos béremelés. „Megy a mismásolás” – fogalmazott a lapunknak még a választás előtt nyilatkozó Major Zoltán.

Major szerint elképzelhető, hogy a béremelést megszavazzák, de akkor adót kell emelni, és akkor nagyon nagy kérdőjelekkel lesz tartható a négyszázalékos növekedés is. Ezekkel a bizonytalanságokkal magyarázzák a szakértők azt is, hogy novemberben a térségen végigsöprő leminősítési hullámban a Fitch és a Moody’s is lerontotta Románia besorolását; ez „nagyon keményen érintette az országot, amely így ki is került a befektetési kategóriából”.

Ez a leértékelés azt jelenti, hogy a román gazdaság külső finanszírozása sokkal költségesebb lesz, mint eddig volt. Külső forrásra ugyanis nagy szükség van, hiába jók az államháztartási mutatók. „Borzasztó a folyó fizetési mérleg, elképesztő mértékű, és előbb-utóbb tarthatatlan lesz a hiánya” – mondta Klauber.

Tőkebeáramlás: befektetők helyett epresek

Nem szabad alulértékelni, hogy a jelenlegi krízis miatt a működőtőke-beáramlás várhatóan meg fog szűnni, de legalábbis nagyon alacsony szintre esik, figyelmeztet Major Zoltán. Ez nagyon sok országot fog sokkszerűen érni, Romániát csak azért nem, mert van egy nagy előnye – bár ez sok szempontból hátránya is –, az, hogy 2-2,5 millió román külföldön dolgozik (ilyen kedvező hatással a kelet-közép-európai országok közül Románián kívül csak Lengyelország számolhat).

Ezek a külföldi vendégmunkások – akiket epreseknek is neveznek, mert annak idején spanyolországi eperföldeken jelentek meg először nagy tömegben románok – 2008-ban az előzetes becslések szerint kilencmilliárd eurót utalnak haza. Ha ennek a több mint kétmillió embernek egy része munka nélkül is marad a krízis miatt – Major szerint a legpesszimistább jóslatok szerint a külföldi munkások egyharmada veszítheti el az állását –, akkor is várható 2089-re öt-hatmilliárd euró hazautalása, így Romániában akkor is lesz egy nagyfokú tőkebeáramlás, amikor az más országokban már leáll.

Sokat fogyasztanak

A fizetési mérleg borzalmas állapota részben a külkereskedelem nagy hiányából adódik. A külkereskedelmi mérleg hiánya változatlanul elég magas, az év közepén felfutott a GDP tizenöt százalékára. A várakozások szerint ez jövőre jelentősen csökken majd, de erősen kérdéses, hogy ez valóban így lesz-e, mondta Major. Az import a felgyorsult fogyasztás miatt drasztikusan megnőtt, amit az is élénkített, hogy fogyasztásra is tömegesen vettek fel az emberek olcsó devizahiteleket (emiatt a jegybank keményített is a hitelezési feltételeken). Ugyanakkor az exportban legjelentősebb szerepet vállaló Dacia-gyár termelése várhatóan visszaesik, de kivitele – mivel új modellje, a Sandero kevésbé népszerű külföldön, mint a Logan volt – már korábban romlott.

Ráadásul a Dacia-gyár a korábbi kétnapos üzemszünet után decemberben le fog állni tizennyolc napra, ami még tovább ronthatja a külkereskedelem egyenlegét, így tovább növelheti a folyó fizetési mérleg hiányát. Őrült nagy értékesítési nehézségek és bizonytalanságok vannak, mert elképzelhető ugyan, hogy többen vesznek olcsó kocsit, de az is, hogy éppen az olcsó autók vásárlói kényszerülnek az autóvásárlás elhalasztására, mondja a Kopint-Tárki szakértője.

A legnagyobb kérdés az, hogyan tudja Bukarest finanszírozni a fizetési mérleg hihetetlenül nagy hiányát. „Nagyon jó kis nemzeti bankjuk van, nem kell őket félteni” – mondja Klauber, de hozzáteszi: bármennyire ügyesek is, a válság miatt megdrágultak a források, ami mindenféle hiány finanszírozását megdrágítja, nem csak az államháztartásiét.

Pukk

A két szakértő egyetért abban, hogy a válság különösen az ingatlanos szektort fogja sújtani. Romániában ugyanis, Magyarországgal szemben, nem fokozatosan, több év alatt, hanem nagyon rövid idő alatt és elképesztő mértékben mentek föl az árak. A devizahitelezés a felerősödött lej miatt olcsó volt, így mindenki elkezdett vásárolni, felpörgött az ingatlanpiac, az ingatlanfejlesztők ráadásul, egymásnak is konjunktúrát csinálva, felverték az árakat, Klauber vázolja az általa nagyon kockázatosnak tartott román ingatlanbuborék kialakulását.

(Az életszínvonal alatt a vásárlóerő-paritáson mért GDP-t értjük, az EU27-ek átlagát száz százaléknak tekintve.)

Ennek a buboréknak a kipukkanása, az árak gyors zuhanása a román határ közelében élő magyaroknak is nagyon rossz hír lehet. Egyfelől ugyanis várhatóan leállnak vagy lelassulnak a határ román oldalán, Nagyvárad, Arad vagy Temesvár térségében azok az építkezések, amelyeken magyarországi magyarok ezrei dolgoztak, dolgoznak (bár Erdélyben még várják a magyarországi munkaerőt). Másfelől a romániai lakásárak várható bezuhanása miatt csökken vagy akár meg is szűnhet a kereslet a határ innenső oldalán, a fejletlenebb kelet-magyarországi térségekben egyébként is nehezen eladható házak, lakások iránt.

Az ingatlanpiac és az építőipar teljesen leállása Major szerint is borítékolható, ő arra számít, hogy legkorábban 2009 harmadik negyedévében indul be a piac. A GDP-növekedés lefeleződése is nagyrészt ennek tudható be, hiszen a gazdaság hajtóerejét eddig az ingatlanos szektor és hozzá kapcsolódóan az építőipar jelentette. Ugyanakkor ez adott – a fogyasztás mellett – lendületet a devizahitelezés növekedésének is, aminek a lefékeződése, mondják a szakértők, már korántsem baj.

Csúnyán el lehet rontani

Romániában ugyanis, akárcsak Magyarországon, súlyos kockázatot jelent, hogy az emberek nagy része devizában adósodott el (bár ott a folyamatos hazautalások miatt ez a kockázat a magyarországinál valamivel kisebb). Major szerint jelenleg kicsi a kockázata annak, hogy a mostani 3,7-3,8 lej/eurós szintről jelentősen leértékelődne a román pénz, de „ha – például a béremelések miatt – a makromutatók elszabadulnak, akkor csúnyán el lehet rontani a dolgot”.

A változékony hangulatot jelzi, hogy míg Bukarest korábban arról beszélt, nincs szüksége az IMF-támogatására, a múlt héten már felvett egy egymilliárd eurós kölcsönt az Európai Beruházási Banktól, hogy infrastrukturális beruházásokkal mesterségesen erősítse az építőipart. A kormány emellett – szintén a gazdaságélénkítés érdekében – döntött bizonyos közterhek csökkentéséről, munkahelyteremtésre adható támogatásokról.

Romániában ezzel együtt azt érzik, hogy Magyarország sokkal rosszabb helyzetben van, mint ők. „Ez az általános kép itt” – mondja Major. És meg is indokolja, miért: Magyarországon súlyos strukturális gondok van. „Annyira béklyóba van fogva a gazdaság, hogy az valami hihetetlen.” Romániában is történhet hasonló, de „ha rendbe rakják a dolgokat, sokkal jobb alapokról indulhatnak, mint amilyen alapokon Magyarország áll”.