További Világ cikkek
Az uniós pénzügyminiszterek mai ülésükön hivatalosan és végérvényesen döntöttek arról, hogy Szlovákia jövő év január 1-től bevezeti fizetőeszközként az eurót. Szlovákia ezzel az egykori "szocialista" országok közül - ha nem számítjuk a volt NDK-t - Szlovénia után másodikként tér át az euróra. Ezzel 16-ra emelkedik az euróövezethez tartozó országok száma. Ugyancsak ma dőlt el véglegesen, hány korona lesz az euró hivatalos váltási árfolyama: maradt a májusban megállapított új középárfolyam, a 30,126.
A szlovák korona az év végéig valószínűleg valamennyivel a megállapított szint felett fog mozogni, azaz kismértékben gyengülni fog, mivel a koronával rendelkezőknek két választásuk van: vagy megvárják január 1-jét és a megállapított árfolyamon váltják át készletüket euróra, vagy az év hátralévő részében megszabadulnak tőle. Mivel a rövid távú koronakamatok az eurókamatok alatt mozognak, így várhatóan a többségnek nem éri meg a korona tartása Ez eladási nyomást fejt ki a koronára. A korona kivezetésének valószínűleg nem lesz lényeges hatása a forint árfolyamára – mondta az Indexnek egy devizapiaci kereskedő.
Az átváltási árfolyamról azután újult ki a vita, hogy a nemzetgazdasági mutatók javulása nyomán három év alatt 22 százalékkal erősödött a korona az euróhoz képest. Ezt a teljesítményt díjazva május 28-án a szlovák központi bank az Európai Központi Bankkal (EKB) egyeztetve a korábbi középárfolyamotl 17,6 százalékkal magasabban, a korábbi árfolyam-sáv erős szélénél állapította meg. Az új közép 30,126 korona/euró lett. Ugyanakkor a döntés idejére a korona árfolyama ezen értéket is meghaladóan erősödött, megközelítve a Fico miniszterelnök által ideálisnak tartott 30 korona/eurós szintet.
Miért jó, ha erős?
Az erősebb korona átváltási árfolyamot elsősorban az antiinflációs politika megerősítése indokolja. Szlovákiában, hasonlóan az euróövezet országaihoz, tavaly nyár óta felgyorsult az infláció, a tavaly augusztusi két százalékos szintről négy százalékra emelkedett. Másodsorban Ficó miniszterelnök a megtakarítások és a lakosság jövedelme értékének megőrzését hangsúlyozta. A 30 koronás átváltási szint elérésének inkább lélektani, mint gyakorlati hatása van. Ez megkönnyítené az átszámolást, amivel kapcsolatban a lakosságnak a legkomolyabb fenntartásai vannak. Az egyszerű átváltási arány a remények szerint segítene az átállást kihasználó, egyszeri kereskedői drágítások láthatóvá tételét. A minél erősebb árfolyam mellett szól az is, hogy az euróövezetbe való belépéssel a kormány csak a fiskális politika szigorításával, a központi és a lakossági kiadások visszafogásával tud az inflációra hatni, amit egy populista kormányzat nem szívesen vállal fel.
Kártérítést kérnének a hollandok
Bár itthon korábban többen, elsősorban a termelő ágazatok képviselői foglaltak állást a gyengébb forintárfolyam érdekében, nem Szlovákia az első ország, ahol az erősebb átváltás mellett érvelnek. Legutóbb a helyi nemzeti bank jelentése alapján egy holland érdekvédelmi szervezet követelt több milliárd eurós kártérítést az uniótól, mert a rosszul meghatározott árfolyam miatt a közös pénz bevezetése annak idején magas inflációval és a vásárlóerő csökkenésével járt az országban.
Miért baj, ha erős?
Az erős átváltási árfolyam ugyanakkor sújtja a magas hozzáadott értéket előállító, exportorientált ágazatokat, így a kulcsfontosságú autógyártást. Ugyan a meglévő üzemek bezárása és más országba való áttelepítése nem fenyeget, de az új beruházások elnyeréséért folytatott versenyben Szlovákia hátrányos helyzetbe kerülhet. Ennek oka, hogy a termelési költségek emelkedését az euróövezet nyújtotta stabilitás általában nem képes ellensúlyozni. Ez hosszabb távon a Szlovákia esetében a költségvetési szektor problémái, a képzett munkaerő-bázis elégtelensége és a regionális szakadék miatt egyébként is gyenge lábakon álló versenyképesség romlásához, a gazdasági növekedés lelassulásához vezethet.
Magyarország messze van, de...
Jelenleg Magyarország gazdasági mutatói alapján messze van az euró bevezetésétől, amit legkorábban 2014-2016-ban várnak az általunk megkérdezett elemzők. Ez azt jelenti, hogy a forint 2012-ben csatlakozhat az euróövezet előszobájának tekinthető, a forint/euró árfolyamot egy árfolyam-középponthoz viszonyított +/-15 százalékos sávban lebegtető ERM II árfolyamrendszerhez. A csatlakozás kritikus pontja lesz, hogy az első árfolyam-középpontot hol állapítják meg, mivel ennek gyengítését az EKB elvből ellenzi, azt a gazdaság gyengeségeként értékeli, így egy leértékelés a rendszer elhagyását, azaz az euróbevezetés további eltolódását is eredményezheti. Az ERM II-höz történő csatlakozás már önmagában is a forint erősödéséhez vezethet.
A szlovák korona példája is azt mutatja, hogy az ERM-hez csatlakozást követően valószínűleg folyamatosan csökken majd az árfolyam, ami a végleges átváltási árfolyamot lényegében meghatározó árfolyam-középpont pozitív irányú eltolásához fog vezetni. Ezért az első középpontot olyan szinten kell meghatározni, hogy a magyar gazdaság felzárkózási ütemét követő felértékelődés ne okozzon végzetes versenyképesség romlást. Jelenleg, elméletileg ez a szint 230-240 között lehetne, de számítani lehet a forint további erősödésére.