Az euróra történő átállás költségei nem lebecsülendőek, a szlovák elemzők becslései szerint az ország bruttó hazai terméke (GDP) 0,26 százalékára rúgnak, ami közel 5 milliárd koronát jelent. Másrészt viszont - Frantisek Palko pénzügyi államtitkár szerint - az euró éves szinten 0,7 százalékkal járulhat hozzá a gazdasági növekedés üteméhez.
A legnagyobb költségek a bankokat és biztosítókat terhelik. Például az ország második legnagyobb pénzintézete, a Vseobecná Úverová Banka (VÚB) jelezte, hogy az euróval kapcsolatos kiadásai biztosan elérik az 500 millió koronát (kb. 4 milliárd forint), a szlovák biztosítási piac pedig összességében 600-700 millió koronás költséggel számol.
A pénzügyminisztérium a magas költségek láttán indokoltnak tartja a lakosság abbéli aggodalmát, hogy a pénzintézetek egyszeri kiadásaik terhét esetleg átháríthatják az ügyfelekre. Ezért a szaktárca fokozottan ellenőrizni fogja a banki illetékek alakulását, és a tüzetes vizsgálat eredményeit a honlapján is közzéteszi.
Regina Ovesny-Straka, a piacvezető Erste-leány, a Slovenská Sporitelna szlovák takarékpénztár elnök-vezérigazgatója szerint ha lesz is árváltozás, akkor az nem az euró számlájára írható. Különben is, a bankok többsége aláírta azt az etikai kódexet, amelyben kötelezik magukat, hogy az euró járulékos költségeit nem hárítják tovább a kliensekre.
A gazdasági tárca pedig úgynevezett lakossági ellenőrök alkalmazását fontolgatja, akik a kettős árcédulák augusztusi bevezetését követően figyelnék, hogy az üzletekben megfelelően számították-e át a koronát euróra.