Most érdemes részvényt venni

Az S&P 500 index ugyan új csúcsra jutott, ennek ellenére történelmi összehasonlításban kifejezetten olcsóak az index kosarában szereplő részvények – erre a meglepő következtetésre jut összeállításában a Bloomberg. Az index tagjai nyereségtermelő képességük (P/E) alapján most 45 százalékkal olcsóbbak, mint az évezred elején, és relatíve 30 százalékkal kerülnek kevesebbe, mint az S&P index 2002. októberi mélypontján. Az árfolyam/nyereség (P/E) hányadosok csökkenését az elmúlt ötven évben példátlan nyereségnövekedési sorozat okozta: 14 egymást követő negyedévben rendre tíz százalék fölött bővült a cégek profitja.

Hétéves rekord dőlt meg

Az index szerdán beállított 1530 pontos új csúcsával a 2000. március 24-i, 1527 pontos rekordot döntötte meg. A talán leggyakrabban használt index (tagjainak átlagos piaci értéke 14 milliárd dollár) idén 7,9 százalékot emelkedett, miután az első negyedéves eredmények háromszorosan meghaladták a várakozásokat.

Alapkezelői vélemények szerint a piac sokkal reálisabban árazott, mint 2000-ben. A cégek teljesítménye sokkal erősebb, ami legalább az év végéig megalapozza a pozitív hangulatot. Visszatekintve, a 2000. márciusi rekordot megelőző tíz hónapban 199 milliárd dollár áramlott a részvénypiacra, ebből csak februárban 36,5 milliárd.

Akkoriban az S&P 500 átlagos P/E hányadosa 32,8 volt, szemben a 2002. októberi mélypont 25,7-es értékével. Mindkettő jóval magasabb azonban, mint a mostani, 18-as érték. Az index 49 százalékot esett 2000 márciusa és 2002 októbere között, az informatikai szektor pedig 82 százalékot zuhant. Ezek a papírok – amelyeknek az S&P 500 a 2000-es rekordját köszönheti – csaknem 12-szeresükre drágultak a 90-es években.

Más indexek még nagyobbat nőttek

Más amerikai részvényindexek még jobban teljesítettek 2000 óta. A DJIA 23 százalékot, a Russell 2000 pedig 47 százalékot emelkedett. Az úgynevezett fejlődő piacok ugyancsak túlteljesítették az S&P 500-at. A Morgan Stanley Capital International Asia-Pacific Index 26 százalékot emelkedett 2000 óta, s átlagos P/E-je 19,2. Az MSCI Emerging Markets Index pedig 94 százalékot emelkedett, ennek ellenére P/E-je csak 15,2-es.

Tanulságos, hogy eközben az eurózóna 13 tagjának részvényeit tömörítő Dow Jones Euro Stoxx 50,17 százalékot esett, s P/E-je is csak 13,9-es. A Nasdaq Composite, melynek kétötödét számítógépes részvények adják, 49 százalékkal áll 2000. március 10-i rekordja alatt. A mostani rallyt az energiaipari cégek és a közművállalatok részvényei vezették, ezek 2002 októbere óta megháromszorozták értéküket. Az S&P 500 szárnyalásához legjobban az Exxon járult hozzá a maga 156 százalékos drágulásával.

Az S&P 500 2006 júniusa óta elért 25 százalékos emelkedését jórészt a felvásárlások hajtották, elég csak a Dow Jones & Co. 55 százalékos vagy a legnagyobb texasi áramtermelő, a TXU Corp. 25 százalékos emelkedésére gondolni. Az összeolvadások és felvásárlások értéke 2006-ban 1700 milliárd dollárral rekordot döntött (talán mondani se kell, az előző csúcs 2000-ben volt).

Az idei bejelentett ügyletek pedig 1100 milliárd dollárt tettek ki, 61 százalékkal meghaladva a tavalyi első féléves tempót. Az akvizíciós láz részben a cégek eredménynövekedési rátája és a hitelkamatok közötti rés tágulására vezethető vissza. Az S&P 500 cégeinek várható éves eredménye 6,53 százalékos hozamot mutatott az első negyedév végén, ezzel szemben a tízéves államkötvény 4,65 százalékot. Az 1,88 százalékpontos különbség 1986 óta a legnagyobb, igaz, ez mára 1,24 százalékig csökkent.