További Világ cikkek
Egy átlagos brit menedzser 40 munkanapnak megfelelő fizetetlen túlórát végez évente - derül ki a Chartered Management Institute felméréséből. A hétvégéket, a munkaszüneti napokat és a szabadságokat is figyelembe véve ez évente közel kéthavi ingyenmunkát jelent. A megkérdezett több mint 1500 menedzser 89 százaléka túlórázik rendszeresen, átlagosan naponta 1 óra 18 percet.
A brit szakszervezeti szövetség (TUC) adatai szerint azonban korántsem csupán a cégvezérek teljesítik túl ellenszolgáltatás nélkül a munkaidejüket: a 60 milliós országban közel ötmillió alkalmazott dolgozik rendszeresen többet az előírtnál fizetés nélkül, átlagosan évente közel ötezer fontot hagyva a munkaadóknál. A TUC a vállalatokat hibáztatja az alkalmazottakkal való rossz bánásmódért, a menedzsereknek azonban mindössze két százaléka írja a túlórákat főnöke számlájára. Több mint felüknek egyszerűen csak a napi munkájuk elvégzéséhez van szükségük több időre, egyharmaduk pedig önként választja a több munkát.
Mi a helyzet velünk?
Magyarországon a fizetett túlórák közel hatvan százaléka három ágazatba sűrűsödik, a feldolgozó-, az építőipar s a kereskedelem a dobogós helyezett, de az egészségügyben is sok a többletmunkát vállaló szakember - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal 2005-ös felméréséből. Itthon összesen közel 180 ezren túlóráznak, ebből a legkevesebben a pénzügyi szektorban. Hazánkban a szolgáltatásban dolgozókat fenyegeti a leginkább az a veszély, hogy túlórájuk díjazás nélkül marad.
A nők még kiszolgáltatottabbnak tűnnek: míg a férfiaknál átlagosan heti 2,2 órát nem számol el a munkaadó, addig a gyengébbik nemnél ez az óraszám 3,2. Meglepő, hogy a férfiak körében a szellemi és fizikai foglalkozásúak közel azonos arányban túlóráznak, a nőknél inkább a fizikai foglalkozásúakra jellemző.
Tavaly egyébként a munkaadók számára kedvezően változott a túlóra szabályozása. Míg korábban évente legfeljebb 200 órányi túlórát rendelhettek el kollektív szerződés nélkül a cégek, most már a speciális szaktudást igénylő munkakörökben ez az óraszám 300 is lehet. Erről azonban egyesével, munkaszerződésben kell "egyezkedniük" a dolgozókkal.
Míg a fizikai posztokon, a több műszakban dolgozók esetében komolyabban veszik a cégek a túlóra-elszámolást, a menedzserállások többségében lehetőség van a kötetlen munkaidőre - ez azonban nem jelent mást, mint hogy éjjel-nappal hadra foghatók, anélkül, hogy ezért pluszpénz járna. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) 2007-ben egyébként több mint ezer alkalommal büntette meg a hazai vállalkozásokat a munkaidő szabályainak megsértése miatt, ez összesen 13 ezer magyar munkavállalót érintett.
Túlóra, többletmunkaidő
Ausztriában túlórát és többletmunkaidőt különböztet meg a törvény. Túlórának a naponta legfeljebb 8, illetve hetente maximum 40 óra úgynevezett normál munkaidő feletti teljesítmény számít. Ezzel szemben többletmunkaidőnek a 40 óra és a kollektív szerződésben adott esetben annál rövidebben megállapított heti munkaidő közé eső órák minősülnek.
Ez utóbbi után a normál órabér jár a munkavállalónak, míg túlóra esetében 50 és 100 százalék közötti pótlékra tarthat igényt, attól függően, hogy a munkavégzés hétköznapra, munkaszüneti időszakra vagy éjszakára esik-e. A túlóra esetében a díj kifizetése helyetti másik megoldás, hogy a munkaadó egy-egy arányban kompenzálja alkalmazottja szabadidő-veszteségét.
A bővös heti 48 óra
A britek európai összehasonlításban is kimagasló munkakedvét az is jelzi, hogy ők az egyik fő kerékkötői az uniós munkaidő-szabályozások tervezett, évek óta húzódó felülvizsgálatának. London ugyanis azt szeretné, hogy a lehető legszélesebb körben fennmaradjon kimaradási lehetősége a heti munkaidőt 48 órában maximáló előírások alól.
A jelenlegi szabályok azt teszik lehetővé a tagállamok számára, hogy a vállalatok ügyvezetőinek, illetve más, autonóm döntéshozatali jogkörrel rendelkező alkalmazottainak, továbbá a saját családi cégben dolgozóknak az esetében adjanak felmentést a munkaidő korlátozása alól. Egyéb engedmények pótlólagos pihenőidő biztosítása ellenében képzelhetők el például a munkahelyüktől nagy távolságra, vagy szezonális csúcsidőkkel működő ágazatokban dolgozók esetében. Idesorolhatók azonban a biztonsági őrök, az újságírók, az idegenvezetők és a mentők, tűzoltók is. Az Európai Bizottság azonban a jövőben szigorú feltételekhez kötné, hogy az egyes munkavállaló miképpen járulhat hozzá a heti 48 óránál hosszabb munkaidőhöz.