Nick Zielinski, a Chevrolet Volt elektromos autó fejlesztését végző mérnökcsapat vezetője azt mondta a MarketWatch internetes portálnak nyilatkozva, hogy igazából nem a Volt konnektorból tölthető elektromos meghajtásában hisz, hanem az áramot hidrogén és oxigén egyesítésével előállító üzemanyagcellákban. A vezető fejlesztő megjegyzése világosan rámutat, milyen zűrzavar uralkodik az autóiparban az új technológiákkal kapcsolatban. A Volt ugyan a General Motors (GM) megújulását hivatott szimbolizálni, fejlesztői mégsem tekintik hosszú távú megoldást kínáló autónak.
Ugyanakkor legalább megvalósítható technológiát képvisel. A GM alig néhány évvel ezelőtt tesztvezetésre hívta az amerikai újságírókat azzal a beharangozó szlogennel, hogy megmutatja nekik a jövő autóját. A bemutatón azután nem konnektorból tölthető villanyautókkal, hanem üzemanyagcellás autókkal tehettek meg néhány kört a meghívottak, mert az autógyártó akkor még ezt a meghajtást favorizálta. A technika a mesterséges körülmények között működött, ám a GM szakemberei mélyen hallgattak arról, hogy ez a fajta meghajtás még kísérleti stádiumban van. Nagy hidegben például nem működik és mérhetetlenül drága, napi használatra egy-két évtizeden belül tehető alkalmassá. A világ - akkor még - legnagyobb autógyártója néhány éven belül kénytelen volt gyökeresen megváltoztatni fejlesztési stratégiáját, mert nem mérte fel, milyen technológia milyen költségekkel jár - hívja fel a figyelmet a Fortune szakújságírója, aki részt vett az üzemanyagcellás autók tesztjén.
A Chevy Volt és még jó néhány hozzá hasonló konnektorból tölthető autó előreláthatóan 2010-ben a szalonokban lesz, árukat azonban nem az átlagvásárló zsebéhez fogják szabni. A Volt csak azért lesz elérhető - várhatóan 40 ezer dollárért -, mert karosszériája osztozik számos más GM-típus, például a Chevrolet Cruze elemeivel. Az elektromos meghajtás rákfenéje ugyanis az akkumulátorok ára. A hagyományos nikkel-metál-hibrid akkuk olcsóbbak - a Toyota a Prius hibridautó új generációs típusában ezért ragaszkodik hozzájuk -, ám gyengébbek a lítiumion telepeknél. Utóbbiak viszont olyan drágák, hogy felmerült a gondolat: az autósoknak külön kellene lízingelniük járművüket, illetve az ahhoz tartozó akkumulátorokat. A problémán a nagy gyártók úgy próbálnak segíteni, hogy mintegy házon belül oldják meg az akkumulátorok gyártását. A GM Michiganban épít új üzemet, a Toyota a Panasonickal alapított közös vállalatot erre a célra, a kínai BYD pedig fordítva csinálja: az eredendően akkumulátorok előállításával foglalkozó vállalat belefog a konnektorból tölthető autók gyártásába. A cégek emellett azzal tervezik csökkenteni a költségeket, hogy külső megrendelőknek is szállítani akarnak akkumulátorokat.
A múlt héten tartott detroiti autókiállítás ugyan a villanyautókról szóló bejelentésektől volt hangos, ám az elektromos meghajtás elterjedésére még várni kell. A következő időszak részben a hagyományos belső égésű motorok korszerűsítéséről, részben a hagyományos - nem konnektorból tölthető - hibridek olcsóbbá válásáról szól majd, illetve még inkább arról, hogy az üzemanyagok drágulását kisebb, könnyebb autók vásárlásával ellensúlyozzák az autósok.