A Lehmantól az államosításokig

A mostani események szeptember 15-én kezdődtek, amikor a világ egyik legnagyobb befektetési bankja, a 158 éves Lehman Brothers csődvédelmet kért, mert befuccsoltak a felvásárlásáról szóló tárgyalások és az amerikai állam sem sietett a segítségére. De ez csak a hitelválság sokadik hullámának a kezdetét jelentette, a történet még másfél évvel ezelőtt, 2007 tavaszán kezdődött. Az amerikai ingatlanárak már akkor esni kezdtek, ami a kiindulópontja volt annak, ami jelzálogpiaci válságként fog bevonulni a történelembe. A válság kialakulásáról itt olvashat részletesen.

A válság eredője és következménye, hogy a pénzintézetek már nem bíznak egymásban. A bankok nem biztosak abban, hogy akinek kölcsönadnak, annak nincsenek rossz hitelei, és nem kerül-e csődbe a következő napon &nadsh; ha ez történne, akkor a kölcsönadó nem kapná vissza a pénzét. Emiatt nem, vagy csak nagyon drágán adnak egymásnak kölcsön. Mivel minden bank és vállalat működésének alapja, hogy legyen tőkéje, amivel működni tud, ez lelassítja a gazdaságot, gyárbezárásokat, munkanélküliséget, ezen keresztül fogyasztás visszaesését vonva maga után, ami pedig újra a beruházások lassítását eredményezi. Azaz, a pénzpiacinak indult válság nem áll meg a pénzügyi szférában, komoly reálgazdasági következményei lehetnek.

A befektetési bankok vége

A becsődölt Lehman Brohtersszel szinte egyidőben terjedt el a világ egyik legnagyobb biztosítójáról, az AIG-ról hogy 70 milliárd dollárnyi tőkére szorul. A két hír annyira sokkolta a piacokat, hogy az amerikai tőzsde drasztikusan reagált a bejelentésre, a Dow Jones egy nap alatt 4,4 százalékot zuhant – ekkorát a 2001-es 9/11-es terrortámadás óta nem esett. Henry Paulson amerikai pénzügyminiszter ekkor még azt mondta, hogy az amerikai bankrendszer biztonságos.

Pedig a Lehman Brothers bedőlése jóval több, mint mondjuk egy légitársaság csődje, akik nem repülnek addig, míg ki nem találják, hogyan másszanak ki a slamasztikából. Nagyon sokan állítják, hogy a társaság bukása gyorsította fel az eseményeket és a bankok közötti bizalmatlanságnak ez a fő oka. Ráadásul már akkor látható volt, hogy a Lehman magával ránthatja több szektortársát. Mint ahogy ez meg is történt.

Alig néhány nappal később egy másik nagy befektetési bank, a Morgan Stanley bejelentette, hogy másik piaci szereplővel szeretne egyesülni, mert nem lát esélyt arra, hogy önállóan életben tudjon maradni. A bank egyébként a Goldman Sachszal egyidőben jelentette be, hogy radikálisan megváltoztatja üzleti modelljét és általános banki tevékenységet is folytat. Ennek oka, hogy csak befektetési bankként túl kockázatos a működés, szükségük van a bankbetétek nyújtotta biztonságra. Sokak szerint ezzel vége a befektetési bankok korának.

Bankcsődök

A következő napokban felgyorsultak az események. Két nappal a Lehman Brothers csődje után a legnagyobb brit jelzálogkölcsönző, a HBOS szorult gyors segítségre, a miniszterelnök közbenjárására a vegyes profilú Lloyds vásárolta fel. (A kormány el akarta kerülni, hogy a lakosság megrohamozza a HBOS-t, mint azt tették éppen egy évvel ezelőtt a Northern Rock esetében.)

Egy héttel később az Egyesült Államok történetének legnagyobb bankbukását élte át: az állam átvette az egyik legnagyobb jelzáloghitelezőt, a Washington Mutualt, majd azonnal továbbadta a JP Morgannek. Ugyanezen a napon Nagy-Britanniában a Bradford&Bingleyről terjedt el, hogy állami tulajdonba kerül, miután értékének 90 százalékát elvesztette.

Ezután csak egy napot kellett várni a következő áldozatokra, az Egyesült Államok negyedik legnagyobb bankja, a Wachovia szeptember 27-én bejelentette, hogy tárgyalásokat kezd a felvásárlásáról. Közben a belga Fortisról terjedt el a piacon, hogy bajban van. Ezt a bank először cáfolta, de a következő napon a Benelux államok részleges államosítással segítettek. Egy héttel később újabb bankcsődöket jelentettek Európából, állami segítséggel tudták csak megmenteni a német Hypo Real Estate-et, az ország legnagyobb ingatlanhitelezőjét. Szintén az állam nyújtott segítséget a belga Dexiának.

A kormányok nyugtatni próbálnak, sikertelenül

Az államosításra később visszatérünk, az utóbbi napok intézkedéseiből úgy tűnik, ez lesz a megoldás a válság legyűrésére. De előbb jöjjön a 700 milliárd dolláros mentőcsomag.

A válság leküzdésére elsőként az amerikai kormányzat lépett. Alig egy héttel azután, hogy az állam nem volt hajlandó megmenteni a Lehman Brotherst, a kormányzat meggondolta magát és 700 milliárd dolláros állami segítséget nyújt a bajba jutott bankoknak. A csomag lényege, hogy az állam kivásárolja a pénzintézeteknél felgyülemlett rossz adósságokat.

A csomagot elsőre a Képviselőház elutasította, két nappal később a Szenátus elfogadta a módosított változatát, végül a Képviselőház négy nappal az elutasítás után megszavazta a tervet. Az egész hetes huzavona nem kedvezett a piacoknak, nemcsak a Wall Streeten zuhantak a tőzsdék, hanem az egész világon. Voltak, akik gazdasági 9/11-hez hasonlították az eseményeket.

Ekkorra már az európai vezetők is rájöttek, hogy a válság átterjedt Amerikából és egységes fellépésre van szükség a megoldáshoz. Október 4-én találkozott először Európa négy vezető államának vezetője, de ott még csak általános elvi kérdésekben állapodtak meg, hogy segíteni kell a bajba jutott pénzintézeteken.

A tagállamok nem várták meg a közös európai döntést, egymás után jelentették be, hogy garanciát vállalnak a bankbetétek egy részére vagy teljes egészére. A garanciát végül uniós szinten is sikerült szabályozni, az EU-s pénzügyminiszterek úgy döntöttek, hogy az addigi 20 ezer euróról 50 ezerre emelik a magánbetétek garanciájának minimumát. Az ennek megfelelő mértékű, az eddigi 6 millió forintról 13 millióra való emelést Magyarország is érvényesítette, a kormány ezen felül teljes betétgaranciára vonatkozó ígéretet jelentett be másnap.

A jegybankoknak sem sikerült

A kormányzati lépések nem voltak elegendőek, a piacok továbbra sem nyugodtak meg, a tőzsdék zuhantak, a bankok nem voltak hajlandóak hitelezni egymásnak. A jegybankoknak is közbe kellett avatkozniuk. Először a likviditást próbálták biztosítani azzal, hogy folyamatosan pénzt pumpáltak a piacokba, azaz vállalták, hogy alacsony kamatszint mellett elsődleges, közvetlen hitelezőként lépnek fel a bankközi piacokon.

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, az Európai Központi Bank, a Bank of England és a japán jegybank már tavaly óta folyamatosan tőkeinjekciókkal igyekszik biztosítani a likviditást. A Lehman Brothers csődje óta dollárszázmilliárdokat öntöttek a piacra, egyelőre azonban úgy tűnik, ennek semmi hatása. Legalábbis nem nyugtatja meg a befektetőket, akik menekítik ki pénzüket. És nem nyugtatja meg a bankokat sem, akik továbbra sem mernek kölcsönadni egymásnak.

A piac nyomására október 8-án összehangoltan kamatot vágott a Fed, az EKB és a Bank of England 50-50 bázisponttal - az USA-ban így 1,5, az eurózónában 3,75 százalékra csökkent a kamat. A kamatcsökkentéshez csatlakozott Svédország, Kanada és Svájc, valamint és Kína is – Ausztráliában egy nappal korábban csökkentettek. Utoljára 2001. szeptember 11-e után volt hasonló összehangolt lépés. A Fed ezen felül azt is bejelentette, hogy ezentúl nem csak a bankoknak, hanem a bajba jutott vállalatoknak is ad hitelt, hátha ezzel megoldja a pénzhányt.

Az államosítás megoldás lehet?

Megnyugvást a kamatvágás sem hozott, a tőzsdék tovább zuhantak, a bankközi piacon továbbra is nagyon kevesen hiteleztek. A következő ötlet Nagy-Britanniából származik, a kormány egy 250 milliárd font értékű, részleges államosítást is tartalmazó bankmentő programot jelentett be. Lapértesülések szerint a brit kormány kész többségi tulajdonba venni a legnagyobb brit bankokat. A körvonalazódó tervek végrehajtásának idejére, a héten felfüggeszthetik a kereskedést a Londoni Értéktőzsdén.

Ennek mintájára az amerikai pénzügyminisztérium is úgy döntött, hogy részleges államosítással, tőkeinjekcióval támogatna bajba jutott bankokat. Henry Paulson pénzügyminiszter bejelentette, hogy a 700 milliárd dolláros mentőöv egy részéből a bankok feltőkésítését, pénzintézeti részvények vásárlását tervezik. A felvásárlás a lehető leghamarabb megkezdik.

Vasárnap este az euróövezet országainak vezetői megállapodtak, hogy az államok garantálják a bankközi hiteleket és szükség esetén a bankok újratőkésítését is, tehát államosítását.

Mi várható a héten

Borúlátóak a piaci szereplők, mert most kezdődik a gyorsjelentési szezon, vagyis a tőzsdei cégek a következő néhány héten fogják bejelenteni, hogyan teljesítettek a harmadik negyedévben. Rögtön ezen a héten a Citigroup és a Merrill Lynch kezdi a sort. De sorra jönnek majd a technológiai vállalatok is, mely a Nasdaqot ránthatja a mélybe, ha nem a várakozásoknak megfelelőek az eredmények.

Franciaország, Németország, Olaszország "és más országok" hétfőn egyszerre jelentik be bankmentő csomagjaiknak részleteit.