Föld, emberrel vagy ember nélkül?

A kezdőpont, pont jó

A természeti erőforrások valós értékének beárazása a természeti javakkal történő pazarló bánásmódot hivatott megakadályozni, mely tulajdonképpen elősegíti az energiatakarékosságot, az energiahatékonyság javítását. A megtakarításra hajlandó fogyasztókat pedig pozitív eszközökkel kell ösztönözni Ez utóbbit segíti annak az alapnak a létrehozása, melyből kamatmentes hitelt igényelhetnek a közintézmények, a kis- és középvállalkozások, illetve a lakosság. A hitel a fosszilis energiafelhasználás csökkentését eredményező beruházásokra igényelhető. Ezzel a kevésbé jó anyagi helyzetben levő társadalmi rétegek is lehetőséget kapnak a költségesebb beruházások megvalósítására, s a hitel fedezete maga a beruházás eredményeként létrejött megtakarítás.

Mert akárhogy is nézzük, mégiscsak ez a kulcs. A pazarlás egyetlen oka, hogy a fosszilis energia még mindig viszonylag olcsó. Építsék be az árakba az okozott környezeti, éghajlati, társadalmi károkat, nem beszélve az emberi egészségkárosodásról és rögtön kiderül mennyire is éri ez meg...

A megújuló erőforrások részarányának növelését is elősegíti a törvényjavaslat, viszont az emberek figyelmét fel kell hívni a megújulókból termelhető energia lehetőségére. Sajnos jelenleg ezt sokan még mindig nem tartják reális alternatívának. Az alapból megújulós beruházások is kezdőtőke nélkül elérhetők lennének, de akkor futhat fel a piaca, ha a lakosság tudatosan keresi ezeket.

Ebből következően az MTvSz tervezete hangsúlyozza a társadalmi tudatosság fontosságát, melyben meghatározó szerepet kap a fenntartható fejlődés minden oktatási szinten történő megjelenése. Nagyon fontos a nevelés, hisz az ebben a szellemben felnövekvő generáció számára természetes lesz a környezettudatos viselkedés. Sajnos ezzel nem várhatunk még 15-20 évet, így a mostani döntéshozást is muszáj alakítani. Döntéshozás alatt itt most nemcsak a gazdasági vagy politikai szféra értendő, hanem a magánemberek mindennapi életét kísérő döntések is. (Pl.: Milyen termékek kerülnek a kosárba egy egyszerű heti bevásárlás folyamán. Tudják-e az emberek, honnan érkezik, mibe csomagolják, és azáltal, hogy ezeket megvásárolják, milyen társadalmi-környezeti hatást idéznek elő.)

Alapos alapelvek...

A rendszerszemlélet keretében nem lehet többé különválasztani a gazdaságot, a környezetet és a társadalmat érintő problémákat, hiszen nem elkülöníthetőek egymástól. A cél, hogy ezek harmóniában álljanak egymással és éppen ezért kézenfekvő a szubszidiaritás elve, mely szerint a döntéseket azon a szinten kell végrehajtani, ahol a legtöbb információ rendelkezésre áll, és a társadalmi részvétel keretében az érintettek számára biztosítani kell az információhoz való hozzájutást és a döntéshozatalban való részvételt. Ez hozzájárul a felelős viselkedésmód kialakulásához. A társadalom ezáltal sokkal inkább magának érzi az adott ügyet. A klímatörvényt is ezért vitatták meg 2008 óta számos fórumon.

A decentralizáció is ezt szolgálja, egészen pontosan arról van szó, hogy nem lehet mindent felülről, egy központból irányítani: pl. egy alföldön elterülő kistelepülés teljesen más problémákkal küzd, mint egy depresszió sújtotta iparváros. Mindezekkel párhuzamban pedig fontos a társadalmi igazságosság! A klímatörvény szociális hatásai ezért éppen olyan fontosak, mint a környezetiek.  A szociális szervezettekkel való egyeztetések segítettek abban, hogy az eddig külön utakon járó szervezetek közös célokat fogalmazzanak meg, amely mind a társadalmi, mind a környezeti érdekeket szolgálja.

Természetesen a témáról regényt lehetne írni, de még jobb lenne, ha írás helyett már a gyakorlatban kamatoztathatnánk az MTvSz törvénytervezet pontjait. Azoknak, akik most esetleg legyintenek, csak annyit mondhatok, hogy a Földön az élet folytatódik, a kérdés csak az, hogy az emberi faj benne lesz vagy sem.

Klímatörvény a fenntartható társadalomért – Éghajlatvédelem, zöld gazdaság, fenntartható társadalom.

Nézzen Ön is utána, hogyan segíthet Önnek: www.klimatorveny.hu

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.