Világútlevél továbbtanuláshoz

Érettségi, ami a világon mindenütt ugyanazt jelenti

Idestova negyed százada ült a padokba a BME Nemzetközi Gimnázium első évfolyama. A kezdetektől angol nyelven oktató iskola azóta többször átalakult. Ma már a neve is más, ám egyvalami nem változott: a gimnáziumban, mint akkor, mai is világszínvonalú az oktatás. Ráadásul 2015-ben megkezdték tanulmányaikat az első diákok, akik már a földkerekség legtöbb egyetemén elfogadott nemzetközi érettségit szerezhetik meg.

Családias hangulat fogad a budai iskolában. Portásfülke helyett recepciós pult elé toppanok, amely mögött mosolygós fiatalember fogad. Segítőkészen kalauzol el az igazgatói irodába, ahol az iskola vezetőjének helyettese, MacLean Ildikó szabadkozik, amiért az igazgató még nem érkezett vissza: órája van, még nem csöngettek ki. Való igaz, pár perccel előbb érkeztem a megbeszéltnél, így van idő arra, hogy megtudjam, mitől is „két tannyelvű” a BME által alapított Két Tanítási Nyelvű Gimnázium. „Ez egy hivatalos kategória, iskolánk ide tartozik – válaszol az igazgatóhelyettes. – Magyarországon nagyon sok két tannyelvű gimnázium működik, mi azonban mindent angol nyelven tanítunk, amit csak a törvény megenged. Végső soron tehát valójában angol tanítási nyelvű gimnázium vagyunk.” S hogy miként került az iskola nevébe a BME rövidítés? MacLean Ildikó erre is magyarázatot ad: „Amikor a rendszerváltás után szabaddá vált az iskolaalapítás, a Budapesti Műszaki Egyetem az elsők között hozott létre nemzetközi gimnáziumot. A kapcsolat ma már kevésbé szoros, de a lényeg nem változott: az oktatás angol nyelven folyik, térítésköteles rendszerben.”

Közben befut Varga Ildikó igazgató, így a következő kérdésem már hozzá szól.

A honlapjukon olvastam, hogy a magyar gyerekeken kívül még rengeteg országból érkeznek önökhöz tanulók. Ebben a tanévben hány nemzet képviselteti magát a padsoraikban?

Valóban így van, a kapunk mellett található táblán ma is olvasható az intézmény eredeti neve: BME Nemzetközi Gimnázium. Ez volt az a név, ami a legpontosabban leírta az iskola lényegét: egy nemzetközi iskola nemzetközi diáksereggel. Mivel az angol a közös nyelvünk, ezért senkit nem kell elküldenünk amiatt, hogy esetleg nem beszél magyarul. Számos ok miatt élnek Magyarországon külföldi családok, és mi a számukra nyújtunk magyar közoktatást. Ez a gimnázium egyfajta befogadó iskolaként indult a rendszerváltás után. Nemcsak az itt élő külföldi családok gyermekeinek nyújtottunk magas szintű középiskolai oktatást, de azoknak a magyar gyerekeknek is, akik – például a szüleik munkája miatt – külföldön kezdték meg az általános és középiskolai tanulmányaikat. Nekik szinte lehetetlen feladat becsatlakozni a magyar oktatásba. Ennek az iskolának huszonöt éve az az egyik missziója, hogy ezeknek a gyerekeknek idehaza biztosítsa azt az iskolai környezetet, oktatási rendszert, amelyben a lehető leghatékonyabban képesek tanulni. Sőt, legújabban már nemzetközi érettségit is szerezhetnek! Ilyesformán tehát most teljesedik ki igazán a BME Gimnázium nemzetközi jellege.

Egészen pontosan mit takar a nemzetközi érettségi?

A nemzetközi érettségi rendszere a hatvanas években, magánkezdeményezésre jött létre, és ma már világszerte több ezer iskola tagja ennek a hálózatnak. Eredetileg főként az angolszász nyelvterületen terjedt, de napjainkban Amerika és Európa után már Ázsiában és Afrikában is egyre inkább tért hódít. Ennek a rendszernek az a lényege, hogy ahelyett, hogy az egyetemek az egyes országok által kiállított „nemzeti” érettségik akkreditációjával bíbelődnének, avagy preferálnák egyes országok érettségi bizonyítványait – miként teszik ezt ma is egyes brit és amerikai egyetemek –, létrejött egy nagyon magas szinten minőségbiztosított érettségi rendszer, amely elfogadott mindazon felsőoktatási intézmények számára, amelyek külföldi diákokat is felvesznek. Sőt, ez az érettségi nemcsak elfogadható a számukra, hanem igazoltan naprakész, korszerű oktatási formára épül, ezért sok esetben határozottan preferálják is az ilyen bizonyítványt. Számos nagyhírű brit és amerikai egyetemről tudjuk, hogy egyenesen pozitív diszkriminációban részesítik azokat a diákokat, akik nemzetközi érettségivel érkeznek. Másutt pedig mindenféle konverzió vagy akkreditációs procedúra nélkül is pontosan tudják, hogy az egyes tantárgyakból milyen ismeretekkel rendelkezik a jelentkező. Ezt a „nemzeti” érettségik esetében gyakran külön el kell magyarázni. Nemritkán olyan esetekkel is találkozunk, amikor magyar érettségik esetében az egyetemek kérik, hogy a külügyminisztérium hitelesítse az érettségi okiratot.

Szó esett a minőségbiztosításról. Ez miként jelenik meg az oktatásban?

Először is: maga a képzési program minőségbiztosított. Ennek keretében a rendszer nemzetközi szakmai vezetősége hétévenként felülvizsgálja valamennyi tantárgy tantervét. Ez minden esetben arra irányul, hogy az egyes tantárgyak folyamatosan megfeleljenek a kor követelményeinek. Tehát a cél nem az, hogy egyre több legyen a tanulnivaló, hanem az, hogy a nemzetközi érettségi megszerzéséhez elsajátítandó tananyag mindenkor az aktuális kérdésekre adjon választ. Az egyes intézményeknek nagyon szigorú akkreditációs folyamaton kell végigmenniük. A mi esetünkben ez egy három kemény évig tartó folyamat volt, amely végén, 2015 márciusában kaptuk meg a minősítő bizottságtól a dokumentumot, amely nyomán 2015 szeptemberében elindulhatott az első évfolyamunk, már a nemzetközi érettségi rendszerében. Persze mi már négy esztendeje ebben élünk, hiszen képzésekre kellett járnunk, infrastruktúrát kellet fejlesztenünk és a többi, és rengeteg csatornán be kellet bizonyítanunk, hogy a szükséges programokat végrehajtottuk. Ezt a nemzetközi érettségi akkreditációs csoportja rendszeresen ellenőrizte, majd végül kiadta az engedélyt. Ez nagyon nagy pillanat volt az életünkben!

Az elmondottak alapján nem tűnik egyszerűnek megerezni ezt a minősítést. Magyarországon hány iskola rendelkezik ilyen akkreditációval?

Mi voltunk a hatodikak, és ebből három szó szerint nemzetközi, tehát amerikai, brit vagy spanyol gimnázium.

Beszéljünk magáról az iskoláról. Önök az általános iskolát frissen elvégzett, tizennégy éves gyerekeket vesznek fel?

A nemzetközi érettségi megszerzésének nincs országonként alkalmazott, speciális gyakorlata, ez a világon minden, e rendszerhez csatlakozott iskolában azonos módon történik – éppen ettől nemzetközi. Az úgynevezett IB-programunk(International Baccalaureate – nemzetközi érettségit adó program) kétéves, vagyis a négyéves gimnáziumi rendszerben a harmadik és a negyedik évfolyamon válik el a magyar rendszertől. Az első tíz osztályt a gyerekek hagyományos rendszerben végzik el, és a gimnázium utolsó két évében térnek át az IB-programra, minden esetben a diák személyes döntése alapján.

Miként folyik az oktatás? Hány fős osztályaik vannak?

A tanulóinknak az állami érettségi rendszerhez képest ez a program sokkal szélesebb szabadságot nyújt. Maguk választják ki, hogy melyik hat tantárgyat szeretnék tanulni. Éppen emiatt nálunk elképzelhetetlen egy harmincfős osztály, hiszen így nem kaphatnák meg a gyerekek a saját választásuknak megfelelő tantárgyi képzést. Nálunk ezért nincsenek hagyományos értelemben vett osztályok, itt kis csoportokban folyik az oktatás. Az első évfolyamunkon kilencen vannak, de van egyfős tantárgyunk is. Sokfelé jártunk a világban, hogy megismerjük a másutt alkalmazott módszereket, legutóbb éppen Isztambulban. A legtöbb iskolában általában öt-hatfősök a csoportok, legfeljebb a nyelvi képzéseknél vannak ennél többen. A hangsúly itt nem az ismeretek gépies megtanulásán, hanem a megértésen és az önálló ismeretszerzés képességének elsajátításán van, ami csak kis csoportokban valósítható meg. A diákjaink számára éppen emiatt ez a hat tantárgy sokkal nagyobb megterhelést jelent, mint az állami rendszerben tanulóknál akár a tíz tárgy – nálunk a gyerekek dolgoznak, nem a tanárok.

Kiknek ajánlják ezt a képzést? Kik jöhetnek ide tanulni?

A jelentkezést követően a gyerekeknek alkalmassági vizsgát kell tenniük. Természetesen alapkövetelmény az angol nyelvtudás, hiszen itt nincs előkészítő évfolyam. Mivel nálunk angol nyelven folyik az oktatás, a gyerekeknek ismerniük kell a tantárgyak szókincsét, ezért jellemzően vagy két tannyelvű gimnáziumokból érkeznek, vagy külföldi, angol tannyelvű iskolákból. Ugyancsak előnyben vannak azok a jelentkezők, akik előzőleg, például cserediákként, eltöltöttek egy-két évet külföldön, angol tannyelvű iskolában. A nyelvtudást teszteljük, nemzetközileg elfogadott szintet mérünk. Mivel ez egy kétéves képzés, ezért igen súlyos döntés, hogy a gyerek elhagyja a magyar gimnáziumi rendszert. Ha ugyanis később rájön, hogy ez az iskola túl erős neki, és mégis vissza szeretne csatlakozni a magyar képzési rendszerbe, akkor rengeteg időt elvesztegetett. Ezen a téren azzal segítünk, hogy rendkívül szigorú tanulmányi követelményeket támasztunk; ezt a honlapunkon meg lehet tekinteni. A rendszer nálunk is kétszintű, három tárgyból kötelező emelt szinten érettségizni. Ám nálunk abból a három tárgyból, amelyből a jelentkező emelt szinten szeretne érettségizni, a jelentkezése előtt nem lehet négyesnél rosszabb osztályzata. Szintén nagyon fontos az IB-programra jelentkező diákoknál az attitűd, a motiváltság, a nyitottság, illetve a megnyílásra való alkalmasság. Ezeket a képességeket interjú során igyekszünk feltérképezni, illetve kérünk a jelentkezőtől motivációs levelet és ajánlólevelet.

A nemzetközi érettségi a magyar felsőoktatási intézményekben milyen előnyt jelent a diákok számára?

A nemzetközi érettségi elfogadottsága a magyarországi egyetemeken hosszú éveken keresztül kiemelkedően magas volt, egy átkonvertáló táblázat használata mellett minden tantárgyat elfogadtak a felvételinél – mondja MacLean Ildikó igazgatóhelyettes. – Az utóbbi évek során ebben némi visszalépés mutatkozott, azonban 2015-ben az oktatási kormányzat – a nemzetközi érettségit adó iskolák összefogásának eredményeként – felülvizsgálta a korábbi döntését. Így jelenleg csak két tantárgy pontszámait nem fogadják el a felvételinél: a földrajzét és a történelemét. Az összes többi tantárgy „hasznosítható” a felvételi pontszám kiszámításánál, és például a nyelvi képzéseinket mindenütt elfogadják. Ez azért fontos, mert azok között a diákjaink között, akik hazai egyetemen szeretnének továbbtanulni, sokan az orvostudományi egyetemet célozzák meg, így náluk a biológia, a kémia és a fizika az alaptantárgy. Számukra külön nagy előnyt jelent, hogy az orvosképzésben éppen azt a gyakorlatias tudást várják a hallgatóktól, amit nálunk, például a laborgyakorlatokon alapkészségként elsajátítanak. Az inkább humán területen továbbtanulni szándékozó diákok többnyire külföldi egyetemre szeretnének jelentkezni.

Korábban esett szó arról, hogy bizonyos tekintetben önöknél máshol van az oktatás hangsúlya, mint a hagyományos magyar gimnáziumokban. Ez a miben mutatkozik meg gyakorlatban?

Nagyon fontos különbség, hogy ugyan a nálunk tanuló diákok hat, általuk kiválasztott tantárgyból készülnek fel a nemzetközi érettségire, de emellett olyan képzéseken is részt vesznek, amelyek a magyar gimnáziumi rendszerben általában nem léteznek. Ilyen például a Theory of Knowledge (v. ö. a megismerés tudománya), amiből a kurzus végén esszét kell írniuk. Ez a tantárgy arra tanítja meg őket, hogy rendre megkérdőjelezzék az ismereteiket, és figyeljenek oda ara, hogy amit tudnak, azt honnan tudják. Emellett egy kiválasztott tantárgyból nagyobb terjedelmű esszét kell készíteniük, afféle szakdolgozatot. A magyar gimnáziumokhoz hasonlóan mi is megköveteljük a diákjainktól, hogy a szűkebb és tágabb közösségükért végezzenek önkéntes munkát, inspiráljuk őket arra, hogy sportoljanak, és folyamatosan fejlesszék a kreatív képességeiket.

A nálunk folyó képzés célja az, hogy a tőlünk kikerülő fiatalok harmóniában legyenek a környezetükkel és önmagukkal – veszi át a szót Varga Ildikó. Ehhez pedig messze nem elég csak a humán és csak a természettudományos képzés. És emellett nem elég csak sportolni, de ki kell próbálni magukat valamilyen művészeti ágban is. És rá kell jönniük, hogy a közösségért csak projektszerű szemlélettel érdemes tenni. Nem elég „alájuk tolni” egy szerződést, aztán kiküldeni őket egy idősek otthonába – nekik kell kitalálniuk, hogy hol, milyen területen tudnak a legtöbbet tenni másokért. Végső soron ez teszi fel a koronát a nemzetközi érettségi programra! Hiszen így végül valóban egy nemcsak jól képzett, hanem egy szimpatikus, talpraesett, a mai világ követelményeire készen álló, boldog fiatal hagyja el az iskolánkat.