Infotér Konferencia 2017 – Az idei év fordulópont lehet a magyar információs társadalomban

Idén nyolcadik alkalommal rendezi meg az Infotér Konferenciát október 17-19 között az Informatika a Társadalomért Egyesület (Infotér). Az idei Infotér Konferencia célja, hogy beazonosítsa azokat a teendőket, amelyek hazánk digitális fejlődését szolgálják, és amelyekben az információs társadalom vívmányainak kiemelten fontos része van, tekintve, hogy a gazdaságnak ma már egyetlen olyan területe sincs, amelyben ne lenne meghatározó szerepe az informatikának – a digitális agrárstratégiától a digitális munkaerőprogramon és a modern vállalkozásokon át az ipar 4.0-ig.

Az idei konferencia központi témái az oktatás, az infokommunikációs infrastruktúra fejlesztése, a Modern Városok program és az e-sport lesznek, de számos, a digitális korban érvényesülő embert érintő terület is témája lesz az előadásoknak és beszélgetéseknek.

Oktatás

 Szemünk előtt zajlik a negyedik ipari forradalom, amely teljesen átalakítja világunkat, és hatásait ugyanúgy megérzik az otthoni felhasználók, mint a nagyvállalatok. Az informatika számtalan iparágnak adta át saját dinamikáját az elmúlt évtizedekben – például hírközlés, közlekedés, kereskedelem, játékipar –, majd az évtized elején az oktatás került fókuszba. Azóta olyan új kifejezéseket tanultunk meg, mint a MOOC (online szabadegyetem), az OER (nyílt oktatási források), a datafication (adatosítás) vagy a fordított osztályterem.

Ma már a digitális írástudás szinte elengedhetetlen a boldoguláshoz, a vállalkozások mégis rendre arról számolnak be, hogy a fiatalok nem rendelkeznek megfelelő tudással a digitális technológiák terén, így folyamatos a munkaerőhiány az informatikai szaktudást igénylő pozíciókban. Az ipari forradalomban érintett vállalatok mindegyike egyetért abban, hogy az oktatás átalakítását az Európai Unióban a tagországok szintjén is prioritásként kell kezelni, hogy a térség az Észak-Amerikával vagy az ázsiai országokkal szemben meglévő versenyhátrányát ledolgozhassa.

Ezekre a kihívásokra válaszként született meg és került elfogadásra a Digitális Jólét Program részeként megjelenő Digitális Oktatási Stratégia, amelynek célja, hogy felkészítse a fiatalokat a digitális korszakra a köznevelés, a szakképzés, a felsőoktatás és a felnőttképzés digitalizálásával, a digitális munkaerőhiány pótlásának elősegítésével. A stratégia megalkotásában a pedagógus szervezetek és civil oktatási szervezetek is aktívan részt vettek, a beérkezett hatalmas mennyiségű szakmai javaslat és észrevétel pedig azt mutatja, hogy a hazai iskolák és pedagógusok készen állnak a digitális átállásra.

Digitális Jólét Program (DJP)

A hazai IKT szektor egyik legnagyobb többnapos rendezvényének célja, hogy beazonosítsa azokat a teendőket, amelyek hazánk boldogulását, az állami versenyképesség megteremtését valamint annak fenntartását szolgálják – és természetesen amiben az informatika, a digitalizáció, az információs társadalom vívmányai kiemelten fontos szerepet játszanak.

Az elmúlt évek egyértelműen megmutatták, hogy a versenyképesség kulcsa a digitalizáció, a technológiai újításokban rejlő lehetőségek felismerése, és még alaposabb kiaknázása. Ennek kapcsán a Magyar Kormány már 2014-ben rögzítette azt a Nemzeti Infokommunikációs Stratégiáját, amely azokat a célokat fogalmazza meg, amelyeket hazánk el kíván érni. A célok megfogalmazásának kiindulópontja, hogy Magyarországnak élnie kell a digitalizáció adta lehetőségekkel, növelnie kell versenyképességét, és annak eredményeként polgárainak életszínvonalát. Ennek az állam nézőpontjából van egy erős bürokráciához kötődő aspektusa is: a digitális állam megvalósításával elérhető a bürokrácia költségeinek és méretének mérséklése, valamint egy rugalmasabb és minőségében jobb szolgáltató közigazgatás (pl. digitális ügyintézés) kialakítása, Ez utóbbi azért is kiemelten fontos, mert az elektronikus ügyintézési szolgáltatások bevezetésével nem csak csökken az ügyintézésre fordított idő, de az érintettek az államot nem akadályként, hanem az ő ügyeiket segítő, szolgáltató államként láthatják majd.

Ennek kapcsán az elmúlt években egyszerűsödött a közigazgatás szerkezete, illetve átalakítások történtek a közigazgatás elektronikus támogatása, valamint az e-közigazgatási szolgáltatások kínálatának bővítése kapcsán is – itt elég, ha csak a műszaki- és technológiai fejlesztésekre, személyi, ügyintézői készség- és tudásbővítésre került sor. Természetesen mindez még nem lenne elégséges, az állami szolgáltatások eléréséhez az országot lefedő és mindenki számára elérhető szélessávú infrastruktúra kialakítására és a szupergyors internethez való hozzáférés feltételeinek megteremtésére is szükség van.

Modern Városok Program

A városiasodás megállíthatatlan folyamat, a föld lakosságának több mint a fele városokban él, és ez az arány tovább növekszik majd a jövőben. A városok világszerte a kulturális és gazdasági élet központjai, amelyek a bruttó nemzeti össztermék több mint 80%-át adják, ezért a technológia fejlődésével egyre erősebben jelenik meg az igény, hogy az infokommunikációs technológiák segítségével kényelmesebbé, hatékonyabbá tegyék a városlakók életét és a vállalkozások működését.

Kép:Urbanizáció, forrás: Wikipedia,

Nincs ez másként Magyarországon sem, azonban a korábbi években a fejlesztések leginkább a főváros területére összpontosultak. Azonban az okos és modern Magyarország megteremtésének alapfeltétele, hogy a vidék legalább olyan fejlesztési lehetőségeket kapjon, mint a főváros kapott korábban. Ezt szolgálja a három ütemben zajló Modern Városok Program, amely 23 városban 260 projektet, 3400-3500 milliárd forintnyi fejlesztést foglal magában. A projektalapú megközelítés révén a programban meghatározott fejlesztési prioritások léptéküket és részletezettségüket tekintve is eltérőek, ezért sok esetben jövőbeni projektek előkészítő munkái, vizsgálatok vagy tervezési feladatok képezik a támogatások tárgyát.

A hazai infokommunikációs infrastruktúrák fejlesztése

A hazai infokommunikációs szektor fejlesztésének stratégiai irányait, fejlesztési súlypontjait a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) jelöli ki. A stratégiai dokumentum négy pillér mentén (digitális infrastruktúra, digitális állam, digitális kompetenciák, digitális gazdaság) tűzi ki célul a digitális ökoszisztéma egyes elemeinek összehangolt fejlesztését.

Az infrastruktúra fejlesztés kapcsán megfogalmazott cél, hogy a program az Európai Unióban élenjáróként, már 2018-ra biztosítsa az egész országot lefedő, nagy sávszélességet (legalább 30 Mbps) amelyre az Új Generációs Hálózatok (NGA) kiépítésével nyílik lehetőség. Az ekkora sebességre képes vezetékes hálózati lefedettség a program indulásakor a háztartások 59,7%-ában volt elérhető, így a tehát a Szupergyors Internet Program (SZIP) keretében 2018-ig a háztartások mintegy harmadát kell ellátni Újgenerációs Hálózattal, amely közel egymillió háztartást jelent.

Az idei Infotér Konferencia KIFÜ Színpadán az érdeklődők információt szerezhetnek a Digitális Jólét Program Pontok szerepéről hazánk digitális átalakulásának folyamatában, azokról az eszközökről, amelyek hozzájárulnak a lakosság digitális kompetenciáinak növeléséhez, a digitális szakadék mérsékléséhez ma Magyarországon. Szó esik majd az idősügyi modellprogramról és a közgyűjtemények digitalizálásának folyamatáról is.

E-sport

Az elekrtonikus sport vagy e-sport egy gyűjtőfogalom, amely a számítógépes és konzolos játékokkal való versenyszerű játékot jelenti, amit rendszerint profik űznek. A digitális eszközök és szolgáltatások iránti növekvő kereslet az online játékok területén is éreztette hatását, amelynek nyomán jelentősen megnőtt az e-sportok iránti érdeklődés. Európában az e-sport egy több mint 300 millió dolláros piac, amely 23 millió fős közönséggel rendelkezik. Az e-sport népszerűségét mi sem mutatja jobban, minthogy a Newzoo marketingkutató cég szerint 2014-ben 205 millió néző követte a játékosokat, a 2013-as League of Legends világbajnokság pedig 32 millió online nézőt mozgatott meg, ami a duplája a baseball világkupáénak, valamint több mint az NBA döntő hetedik mérkőzésének a nézőszáma. Ahogy a rendes sportban, itt is vannak hivatásos „sportolók”, akik már rendes bejelentett munkahelyként űzik tevekénységüket.

A SuperData piackutató cég tavaly átfogó kutatást végzett az Európai e-sport területén. A felmérésben szereplő országok közül a piac méretét, és a nézőszámokat tekintve Oroszország, Franciaország és Spanyolország állnak az élen. A kutatás szerint Magyarországon az iparág árbevétele tavaly több mint félmillió dollár volt, ami az európai átlagosan 14%-os éves növekedési rátával számolva idén megközelítheti a 800 ezer dollárt, 2018-ra pedig akár az 1 millió dollárt is átlépheti.

Forrás: SG.hu

A profi e-sportolók számára nagyvállalatok nyújtanak támogatást, és biztosítják számukra a játékhoz szükséges legújabb hardvereket és kiegészítőket, illetve a versenyzők magas fizetést is kapnak, amely a legnagyobb sztárjátékosok esetében a 150 000 dollárt is elérheti.

Az idei Infotér Konferencia látogatói egy érdekes vacsoraváró beszélgetés keretében megismerkedhetnek Tóth „Kubu” Viktor e-sportolóval, Damsa Andrei pszichológussal, gamifikációs szakértővel, Kiss Tamás, hivatásos e-sport kommentátorral.