Matematikai úton cáfolják a sisaktörvény hasznosságát
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Ausztráliában kötelezővé tették a kerékpárosoknak a sisakhordást.
Egy nem kifejezetten prohelmetista holland, Piet de Jong, miközben a Sydney Macquarie Egyetem matematikai tanszékén tevékenykedett, magánszorgalomból gyártott egy modellszámítást, hogy igazolja gyanúját, a törvény nemzetgazdasági szinten többet árt, mint használ.
A New Scientistben közölt számítás azt mutatta ki, hogy Ausztrália igenis vesztett a biztonsági szempontból előremutatónak tartott jogszabályon. A modell szerint egy hasonló törvény az Egyesült Államok számára 4,8 milliárdos veszteséget okozna, Hollandia 1,9, Nagy-Britannia pedig 0,4 milliárd dollárt bukna a keményítésen.
A matematikus szerint a veszteséget az okozza, hogy a kötelező sisakviselés miatt sokan abbahagynák a kerekezést. Egy hivatalos adat szerint ugyanis ez történt Ausztráliában. A törvény 2006-os bevezetése után az ország különböző területein és városaiban különböző mértékben, de átlagosan 20-40 százalékkal mindenhol visszaesett a bringázók száma.
A modell kritikusai szerint de Jong túlbecsülte a napi bringázás pozitív egészségügyi hatásaiból származó nemzetgazdasági hasznot, a holland viszont azt állítja, hogy a sisakpártiak szokták túlbecsülni azt, hogy a sisakkal megelőzött balesetek mekkora kiadás-megtakarítással járnak.
A modellben nagyon sok a bizonytalan elem – ezt de Jong is elismerte, de szerinte a számítással legalább megpróbálta valóban összefoglalni az összes valós, számszerűsíthető bevételt és kiadást, hogy eldönthetővé tegye a kérdést.
Az egyik kritikus szerint viszont de Jong ott hibázott, hogy nem kalkulált az idő tényezővel, és nem vette figyelembe, hogy a bringások néhány év alatt hozzászokhatnak a kötelező hordáshoz, és ha lassan is, de visszaállhat az eredeti szint.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon