Nálunk a Tour de France is csak 40-nel mehetne

A kukacoskodó rendőr -, ha mindenképp akarja, - egy hiányzó csengő, vagy egy fényes nappal otthon felejtett lámpa miatt is bírságot szabhat ki a biciklisekre. Egy akkurátus közúti ellenőrzésen fennakadnának a fixik is. A minimál felszereltség erényét csillogtató gépek hiába lepték el az utóbbi években a fővárost, használói elvetemült szabályszegővé válhatnak, hiszen arra a kérdésre kellene válaszolniuk, hogyan merészeltek forgalomba bocsátkozni két egymástól független fékrendszer nélkül. 

 

Szerencsére nem jellemző, hogy a rendőrök túl gyakran keserítenék a KRESZ-előírások szó szerinti számonkérésével a kerékpárosok életét. Ha ráhajtanának, biztos sikerülne elriasztani az ökológiai szemléletváltáson hezitáló tömegek jelentős részét a gépjárművekről való átszokástól.

 

Az Index bicikliparkját alapul véve a rendszeresen használt kerékpárok fele-kétharmada biztos megbukna egy kukacoskodó átvizsgáláson, pedig a gépek nagy része nem régi darab, és viszonylag jól karban is van tartva.

 

 

A magyar KRESZ megalkotói hagyományosan azt a koncepciót tették magukévá, hogy a kerékpározás nem felhőtlen szórakozás, hanem élethalálharc, a kerékpárosoknak pedig minden pillanatban képesnek kell lenniük megküzdeni az életükért egy olyan hadszíntéren, amely bármikor sötétbe borulhat. A biciklin ezért hang- és fényjelző-berendezésnek lennie kell, ha lehet, minél többnek, még akkor is, ha a kerékpáros az életben nem merne nyeregbe ülni szürkület után. A jelenlegi szabályok szerint első és hátsó lámpának, nem háromszög alakú, piros fényű hátsó macskaszemnek, és legalább az első keréken egy borostyánsárga színű, kétoldalú fényvisszaverőnek kell lennie a kerékpáron a csengőn kívül.

 

 

Abban az esetben, ha valamelyik kötelezően előírt tartozék nincs a kerékpáron, ellenőrzés esetén a rend őre 30 ezer forintig terjedő szabálysértési bírságot szabhat ki.

 

A biztonság persze alapvető, és nem várható el a szabályozóktól, hogy holmi biciklis trendek, divatok miatt veszélyes engedményeket tegyenek, a KRESZ azonban a technikai, az infrastrukturális fejlődésnek és az általános szemléletváltozásnak is sikeresen ellenállt.

 

Az elmúlt évtizedben nem csupán a lepattintható, gumis, a lopások elkerülése végett könnyen leszerelhető ledes lámpák iktatása maradt el, hanem például a valóban életmentő sisakhasználat kötelezővé tétele és a kerékpárutak Magyarországon is megjelent újabb vállfajainak hivatalos bevezetése is.

 

 

Nem szerepel még a KRESZ-ben, ezért nem is tanítják az autósoknak a nyitott kerékpársáv, a kerékpáros nyom és a kerékpáros átkelő fogalmát, jóllehet Budapesten és vidéken is egyre több helyen alkalmazzák a két közlekedési eszköz használóinak kooperációját feltételező megoldásokat. A szabályozásból az látszik, hogy az európai trenddel dacolva továbbra is az autók és kerékpárok elszeparálása a fő cél, a kerékpárosok maradjanak csak mindig a kerékpárúton, ha már drága pénzért legyártották nekik.

 

Jelenleg szabályszegőnek minősíthető az a bringás, aki a gyorsabb, és sok esetben kényelmesebb közúton kerekezik. Senki sem tartja be, mégis bent maradt az előírások között a „balra kanyarodási szabály”, amely tiltja, hogy a kerékpárútról a vele párhuzamos autósávot keresztezve balra bekanyarodjon a biciklis. Az előírás azt várná el a biciklistől, hogy álljon meg, szálljon le, gyalogosan tolja át a kerékpárt a túloldalon lévő utcába, majd ott folytassa útját.

 

A KRESZ szabályok összeállítói fontosnak tartották megtiltani az egymás melletti haladást, a menet közbeni mobilozást, az elengedett kormánnyal való biciklizést, hogy egy felnőtt egy másikat vigyen a vázon, és azt is, hogy a kerékpárosok, akiknek 90 százaléka soha nem is gondolt ilyen célkitűzésekre, 40 km/h-nál nagyobb sebességgel száguldjanak.

A szabályozás korszerűsítéséről már évek óta folynak az egyeztetések az Igazságügyi Minisztériumban. A tárca és az illetékes hatóságok kézhez kaptak egy komplett javaslatcsomagot, amit a Magyar Kerékpárosklub szakértői gyártottak, több tárgyalási forduló lezajlott, sok ellenvetés nem is volt, eddig mégsem történt érdemi változás. A csordogáló egyeztetésfolyamnak július végén újabb fordulója volt, amit az igazságügyi államtitkár kezdeményezett, a kerékpárosklub delegáltjai azonban egy hónapja hiába várják a jegyzőkönyvet.