A kerékpárosok bomlástermékek, nem pedig korunk hősei

A dugóban álló autót balról előző kerékpáros zavaros identitású, követelőző alternatív, akit az LMP támogat, így méltó utóda az SZDSZ-eseknek, és partnere az MSZP-nek. Tóth Gy. László politológus a Magyar Nemzetben közölt eszmefuttatásában leszögezi: a kerékpározás vidéki szórakozás, a nagyvárosokban, így Budapesten csak a szabadosság-központú médiamanipulátoroknak köszönhetően lett divat, pedig itt – semmi kétség – az autós lehetne a közlekedés egyedüli főszereplője.

A posztkommunizmus elemzésének több könyvet szentelő Tóth Gy. László szokása szerint autójában üldögélt egy háromsávos úton a dugóban, amikor balról megelőzte egy biciklis, jobbról pedig egy motoros akart elhaladni mellette. A politológus rángatni kezdte a kormányt, és közben annyira elfogta a düh, hogy hosszabb írásmű lett az eredmény, amit a hétfői Magyar Nemzet le is közölt.

Az írás címe: Critical Mass, azaz kritikus tömeg. A cím jelzi, hogy az eset után Tóth Gy. nem a budapesti autók magas számán kezdett el elmélkedni, és azon, hogy vajon nem azzal van-e baj, hogy a város túlterhelt, sokaknak inkább ki kéne szállni, ahhoz, hogy ne legyenek torlódások, és nem is jobbról előző motorosról, hiszen a jobbról előzés egy polgári gondolkodónál nem lehet kritika tárgya. Tóth Gy. szerint autónak lennie kell, a motor is benzinnel megy, a rendszerben a kerékpár az egyetlen zavaró tényező.

„Nem kell ahhoz közlekedési szakembernek lenni, hogy az ember lássa, a kerékpárok feltűnése Budapest utcáin összességében rendkívül sok kárt okoz” – állítja a politológus. A károkozás egyik módja, hogy a nagy nehezen megelőzött biciklis a piros lámpánál visszaelőz, és megint kezdődik a benzinfaló procedúra az autós számára. Tóth Gy. szerint az egész kerékpárdivat manipuláció, hiszen senki sem beszél arról, hogy „ebben a rossz levegőjű, szomogos városban milyen állapotban érkezik egy kerékpáros egy tárgyalásra”. Miért köteles eltűni bárki (rendes autós), hogy tárgyalópartnere rosszul öltözött legyen? – fogalmazza meg Tóth Gy. a stratégiai gondolkodás egyik legfontosabb kérdését az írás közepe felé.

A politológus természetesen az egész humbug mélyére lát: a kerékpározás csak és kizárólag liberális médiamanipulációnak és balos politikai összeesküvésnek köszönhetőleg terjedt el az erre egyébként teljesen alkalmatlan nagyvárosban. A Fidesznek nem lehet köze egy ilyen szedett-vedett, kezelhetetlen társasághoz, a bűnös a zavaros LMP, az SZDSZ, és az MSZP.

A levezetést a hitelesség érdekében szó szerint közöljük:

„Elérte a kritikus tömeget a magyarországi öngyilkosjelöltek száma. Ez már önmagában is komoly társadalmi probléma lenne, ám akikről szó van, mások életét is kockáztatva próbálnak meg átlépni a túlvilágra. Közben arról beszélnek, hogy ők azok, akik nem szennyezik a környezetet, ráadásul egészségesen élnek. Valamelyik nap az autómban ülve balról egy kerékpáros tűnt fel mellettem. Miután öngyilkossági szándékához nem akartam asszisztálni, jóhiszeműen jobbra rántottam a kormányt, de ott sem volt hely, mert arról meg éppen egy motoros előzött. Mindez egy egyirányú, telített, háromsávos úttesten, ami azt jelenti, hogy a tőlem jobbra és balra eső sávban is haladt egy autó. De ma már a járdán sétálva sem vagyunk biztonságban. Közben a kerékpárosok egyre többen vannak, trendi lett ijesztő ufószerű lénynek öltözve mozgatni ezt a fémvázas micsodát, aminek a tulajdonosai beazonosíthatatlanok, így aztán azt visznek vagy küldenek a másvilágra, akit akarnak. A kerékpárosok a modern kor hőseinek hiszik magukat, pedig csak egy rosszul szervezett társadalom bomlástermékei ők. Vajon mi lehet azoknak a szülőknek a fejében, akik egysávos, szinte járhatatlan minőségű autóutak szélén kerékpárra ültetik a hat-nyolc éves gyermekeiket is? Hogy most együtt a család, mert együtt tekerünk? Tekerünk a tóra? Meg a pusztába? Persze a balliberális, szabadosság-központú médiamanipulátorok által megdolgozott közvélemény abszolút kerékpárpárti, hiszen ez is egy alternatív mozgalom, a szervezett világvárosi közlekedéshez képest más. És ami más, az mindig jobb annál, ami van. Éppen ezért nem tűrnek semmiféle szabályozást: jönnek szemből, oldalról, hátulról, autóúton, gyalogjárdán, hidakon, alul- és felüljárókban, játszótereken. És miután már elég sokan vannak, egyre agresszívabbak. Követelésekkel állnak elő, amiket az LMP zavaros identitású politikusai is támogatnak. Ebben is méltó utódai az SZDSZ-nek, és partnerei az MSZP-nek.”

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!