Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEMA futár szedte ki a tolvaj alól a bringát
Yoshihiro, japán bringás budapesti biciklilopásos esete nem az egyetlen volt az utóbbi hetekben, amely happy enddel végződött. Éppen a szerencsétlenül járt világjáróval egy időben kereste a zárt lépcsőházból eltűnt kerékpárját Evelyn is. Sőt a szerencsés végkifejlet is egybefonódott Yoshihiróéval.
A reményt adó sztorit maga Evelyn írta meg:
Január közepén a saját figyelmetlenségem miatt (...csak addig rakom ki a bringát a folyosóra, míg felrakom a polcot.... aztán persze kint maradt éjszakára) elvitték a gépet a zártnak gondolt lépcsőház legfelső szintjéről.
Körbesírtam az FB-t, 350 megosztásig jutott a felhívás, meg pár bringások által látogatott helyre kiragasztottam a bicaj fotóját. Egy héten belül jött is a hívás, hogy nagy valószínűséggel az én járművemet látták. New hope! Aztán csend.
Hiába bóklásztam a környéken, csak nem jött velem szembe... és mi lett volna, ha igen? A harmadik héten a legnagyobb kerékpárosfutár-szolgálattól (a Hajtás Pajtástól) írtak, hogy menjek be, náluk van a bringa.
Gábor futár szedte ki az új gazdája alól ("egy hete vettem..., odaadom csak ne hívd a rendőröket...")
Úton a bicajért összefutottam Yoshihiro Shimadával is, mondom neki, hogy én is hogy jártam, megyek a frissen megtalált bringámért. Hátha úgy maradunk meg az emlékezetében, mint a Megkerült Bringák Országa.
Tanulság nincs. Iszonyatos szerencsém volt. Egyrészt hogy egy nagyon buta ember lopott meg, akinek annyi esze sem volt, hogy egy ilyen feltűnő géppel ne menjen az utcára, másrészt hogy vannak, akik erre nyitott szemmel járják az utcákat. Köszönöm mindenkinek, aki megosztással, figyelemmel segített, köszönöm Gábor Pajti!
Rovataink a Facebookon