Olvasónk szerint van egy kis bibi ezzel a bringaúttal. Először mi is azt hittük, de aztán kiderült, hogy mégsem

Már annyi béna bicikliútról írtunk az elmúlt hetekben Budapesttől Körmendig, Egertől Szombathelyig, hogy kifejezetten üdítőnek hatott, amikor egy kedves olvasónk azzal kezdte a levelét, hogy

Nagykálló és Biri között elkészült a bringaút. Elég jó lett, kellett is.

A képeken tényleg jónak is tűnt az út, vagyis hát igazából semmi különöset nem láttam rajta, ám ő így folytatta:

Viszont egy szakaszon fenyőket ültettek mellé. El lehet gondolkodni, hogy ha ezek megnőnek mennyire fognak belógni az útra. Ez kb. 2-300 métert érint. A többi szakaszon facsemeték vannak. Ez miért jó, nem tudom.

Először én is elszontyolodtam, mert megjelentek a lelki szemeim előtt a nagy, duci, szétterülős fenyőfatípusok, amik leginkább a 80-as években voltak divatban karácsonyfaként, de nekem valahogy soha sem tetszettek a szobákban.

Ám amikor megkérdeztem egy tájépítész barátomat, hogy problémát fog-e jelenteni ez, ő azzal nyugtatott meg, hogy:

Nem feltétlenül. A keszthelyi fenyőfasort biztos jól ismered, de Piliscsaba-Klotildligeten is van egy nagyon szép. Állnak, mint a cövek. 

Viszont egy erdőmérnök olvasónk arra figyelmeztetett, hogy ehhez azért tenni is kell:

A képen fekete (esetleg erdei) fenyő csemeték láthatók. Ezek szabad állásban, ahogy az út szélén állnak, nagy, vastag ágakat fejlesztenek, amelyek be fognak nyúlni az útra. Ugyanakkor a megoldás nagyon egyszerű, az alsó ágakat idővel le kell vágni. (Ez – ha szakszerűen csinálják – akkor nem árt a fának.) Ezek után – hosszabb távon, 50 -100 év múlva – tényleg úgy fog kinézni a fasor, mint Keszthelyen. Ők is így kezdték kb. 150 évvel ezelőtt.

Szóval úgy tűnik, meg lehet nyugodni: Biri és Nagykálló között nyugodtan lehet majd bringázni (ha mégsem, hát szóljatok, megírjuk). A fenyőfasort addig is szeressük, ha már úgyis karácsony van.