Szabad zebrán bringázni, vagy büntet a rendőr?

Egy hónapja részletes cikkben foglalkoztunk azokkal, a bringások által gyakran elkövetett szabálysértésekkel, amelyek miatt az autósok orrolnak rájuk, tegyük hozzá, néha joggal. A cikk után érdekes levelet kaptunk olvasónktól, aki szerint nem igaz, hogy a zebrán soha nincs okunk és jogunk áttekerni és mindig tolnunk kell a gépet a túloldalig. A Magyar Kerékpárosklub két éve részletesen leírta álláspontját az ügyben, de megkérdeztem a rendőrséget és Pető Attila Kresz-oktatót is. 

Két éve röppent fel a hír, hogy Debrecenben

Hajtva tilos, tolva szabályos

feliratú táblákat szereltek fel a gyalogátkelőhelyeknél, és bírsággal fenyegették bringásokat, mondván, a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság szerint a zebrán hajtani egyértelműen szabálysértésnek számít.

Amikor az ügyben megkérdeztem az Országos Rendőr-főkapitányságot, sejtettem, hogy a debreceniek álláspontját támogatják majd, és így is lett. Az ORFK-nak ugyanakkor nincs külön statisztikája arról, hogy büntettek-e meg ilyesmiért valaha bárkit, bárhol az országban. Így, ameddig nem jelentkezik valaki akit megbüntettek, azt fogom gondolni, hogy ezt a fegyvert nem veti a be a rendőrség, pedig a bírság 5 vagy akár 50 ezer forint is lehet. 

A Magyar Kerékpárosklub szerint

a zebra a járda meghosszabbítása,

így minden bringást arra kérnek, hogy a járdán és a zebrán is tolja inkább a gépet, vagy ha nagyon muszáj, egészen óvatosan, lépésben tekerjen inkább, mindig adjon elsőbbséget a gyalogosoknak, vagyis tekintse vendégnek magát.

A dolgot bonyolítja, hogy például Szentendrén egy-két helyen kerékpárút vége tábla készteti leszállásra a bringásokat a gyalogátkelők előtt. Azért ott az elsőbbségadás kötelező tábla is, amely mindig a járművezetőkre vonatkozik, vagyis e két tábla együtt kicsit zavaros. Szintén a klubosok írják, hogy a közúthálózat tervezői sokszor felkényszerítik a bringásokat a járdára, tehát a zebrán bringázás ellen az úttervezők és fenntartok is tehetnének. 

Pető Attila Kresz-oktató, a Kreszklub.hu-n megjelent korábbi cikkében az alapoktól kezdi, de ígérem, nem fog fájni a megfejtés. A hivatalos megközelítés szerint, "Kerékpárral a kerékpárúton, a kerékpársávon vagy erre utaló jelzés esetében az autóbusz forgalmi sávon, ahol ilyen nincs, a leállósávon vagy a kerékpározásra alkalmas útpadkán, illetőleg - ha az út és forgalmi viszonyok ezt lehetővé teszik - a lakott területen kívüli úton, a főútvonalként megjelölt úton az úttest jobb széléhez húzódva kell közlekedni."

Mindebből az következik, hogy lakott területen is csak akkor lehet a járdán bringázni, ha az úttest valamiért alkalmatlan a kerékpáros közlekedésre, de itt ne arra gondoljunk, hogy túl nagy az autóforgalom, hanem kifejezetten az úthibákra, felbontásokra, esetleg arra, amikor teljesen elönti az útpályát az esővíz.

az egyik járdáról a másikra, de nagyon óvatosan, hasonlóan mint a járdán, legfeljebb 10 kilométeres sebességgel, mindig figyelve a gyalogosokra. Tudnunk kell még, hogy ha zebrán tekerünk, nincs elsőbbségünk a többi közlekedővel szemben, bár tény, hogy ha itt gázol el minket egy autó, a vezetője nehéz helyzetbe kerül, hiszen neki meg azt kell majd bebizonyítania, hogy fokozott óvatossággal közelítette meg a gyalogátkelőt.

Tehát nem igaz, hogy soha nem lehet zebrán áttekerni, de nagyon ritka az a szituáció, amikor szabályos és már azt is tudjuk, hogy mennyi a büntetés. 

Többet szeretnél tudni a bringázás szabályairól? Kövesd a Kerékagyat a Facebookon!