Mit tud egy profi versenybringa?

Szalontay Sándor mesélt a saját Specialized versenygépéről

2016.06.29. 11:46
23 hozzászólás

Az élsport nem csak a sportolóktól, de a sportszergyártóktól is megköveteli a maximumot. Emiatt mára nincs olyan technikai sport, amelynek az élvonalába ne férkőzött volna be a modern technika és az egzotikus anyaghasználat. Most, hogy javában zajlik a Tour de Hongrie kerékpárverseny, megnéztük, hogy egy profi mivel is áll rajthoz. Szalontay Sándor mesélt a saját Specialized versenygépéről.

Szalontay Sándorral három hónapja részletes interjú jelent meg az Indexen, akkor a kedvenc szakágára koncentrált. Ő alapvetően pályaversenyző, országúti futamokon inkább edző jelleggel indul, és a két szakág egymástól teljesen eltérő bringát és fizikai felkészülést követel meg.

Most azt a bicikliéjét hozta el, amivel az országúti futamokon áll rajthoz, egy Specialized Venge Viast.

Szalontay Sándor

Sokan a leggyorsabb magyar bringásként emlegetik, ami igaz is, hiszen idén márciusban, a londoni pályakerékpáros világbajnokságon sikerült 9,997-es időt elérnie 200 méteres sprintben.

Amellett, hogy ez a személyes rekordja, egyszerre a legjobb magyar idő is, félelmetes, 72 km/h-ás átlagsebességet jelent. Kilenc éve kezdte a pályakerékpározást, és idén hazánkból egyedüliként sikerült kijutnia a világbajnokságra.

A most 26 éves Szalontay gyorsan fejlődött, 2010-ben már országos csúcsot hajtott, és mivel itthon elnéptelenedett a szakág, kénytelen volt külföldön edzeni: 2014-ben kijutott a Nemzetközi Kerékpáros szövetség edzőközpontjába, Aigle-be, ahol kétszer három hónapot töltött, most pedig a litván válogatott csapatában hajt.

Egy korábbi interjújában azt nyilatkozta, hogy úgy gondolja, megszerezheti a Tour de Hongrie prológjának az első helyét, így pedig az összetett élén állónak járó sárga trikót.  

A Venge elsőre meglepő látvány, hagyományos biciklire legfeljebb annyiban emlékeztet, hogy két kereke van.

Ennek az az oka, hogy a Venge Vias egy aerokerékpár, vagyis a vázat és az összes többi alkatrészt is úgy optimalizálták, hogy a lehető legkevesebb csapdát állítsák a menetszélnek. Az ilyen kerékpárok az utóbbi 2-3 évben kezdtek elterjedni. Elsőre persze marketingrizsának tűnhet, de negyvenes tempó felett bizony komolyan számít, hogy mekkora a gép légellenállása. Ez a sebességtartomány persze csak a profiknak ismert, így ha most valaki azt gondolja, hogy 50-nel fog munkába járni, ha vesz egy Venge Vias-t, akkor téved. Előbb növeszteni kell két akkora combot, mint Szalontay Sándoré.

Pályafutásom során sosem volt top gépem, mindig inkább kezdő bringákkal nyomtam, volt, hogy váltó nélkül, leginkább a pályakerékpározás miatt.

Dimbes-dombos helyeken ritkán tekerek, az edzést aerob jelleggel síkon tolom, a munka javát az oválpályán csinálom."

Számára továbbra is a pályaversenyek a legfontosabbak, de állítása szerint, most, hogy megvan a Venge, nagyobb kedvvel áll oda egy országúti futam rajtjához. A pályaversenyzés és az országúti versenyzés közti különbséget a százméteres síkfutáshoz és a maratonfutáshoz hasonlítja: a sprinter izomtömege viszonylag nagy, hiszen rövidtávon, de robbanékonyan kell teljesítenie, míg hosszú távon inkább a szikár alkat az ideális, tartósan terhelhető izmokkal. Hasonló a helyzet a bringákkal:

Én 85 kiló vagyok, egy 65-70 kilós országúti versenyző amikor beáll egy fix tempóra, nem kínozza annyira a bringát, mint egy sprinter.

Egyszerűen masszívabb kerékpárra van szükségem."

A Trek és a Look hasonló gépei is szóba kerültek a vásárlás előtt, aztán Szalontay Sándor végül a szénszálas Specialized mellett döntött. Amint mellé került egy hagyományos országúti, jól látszott a különbség, a homlokcső formája is teljesen más, cseppformára emlékeztet a keresztmetszete, ugyanez igaz a kormányszárra is, a kormánycsapágy feletti műanyagbetétet pedig úgy képezték ki, hogy egyenes haladásnál belesimuljon a szár aljába.

Maga a kormánycső is cseppformára lapított, akárcsak a nyeregcső és a tám-, valamint a láncvillák. A legérdekesebb a fék: a működési elve ugyanaz, mint a hagyományos V-fékeknek, ám a kompakt beépítés miatt a szárak rövidebbek, sőt, teljesen beledolgozták őket a villákba, szemből nézve nem is látszanak. Ez persze komolyan megnehezíti a szerelők dolgát, ugyanis a teljes bovdenezés a vázban fut, ami rémálommá teszi a fékek behangolását, ez főleg versenyen okozhat problémát, amikor gyorsan kéne szerelni.

A Specialized 2012-ben építette a saját szélcsatornáját, ami teljesen kerékpár-specifikus, akár oldalszelet is lehet benne szimulálni. Na meg, mivel sajátjuk, jelentősen felgyorsult a fejlesztés, ugyanis nem kell a szomszédos kaliforniai egyetemét bérelniük, mint korábban. A Venge is eltöltött néhány száz órát ebben a szélcsatornában, ami meg is látszik az árán: a váz szett – váz, villa, fékek, kormány, kormányszár, nyeregcső – több mint 1,6 millió forint, a komplett, menetkész gépért pedig 3,6 milliót kérnek. A fejlesztéseknél azt a MIDAS nevű szoftvert használták, amellyel a McLaren modellezi a versenyautók és az aszfalt kölcsönhatását.

"A top csapatok általában kapják ezeket a gépeket készre szerelve, nincs választási lehetőség, amit kapsz, arra felülsz és mész. Ez viszont épített gép, most 7,3 kg a súlya, aero-országútiknál ez egy nagyon jó érték."

A versenyeken a negatív súlyhatár 6,8 kiló, ez a Tour de Hongrie-ra is vonatkozik. Szalontay Sándor tízsebességes hátsó csoportkereket használ, nem a mostanában jellemző tizenegy sebességeset, a váltó pedig Campagnolo. A Venge vázát úgy alakították ki, hogy felszerelhető legyen rá elektronikus váltó is, mint a Shimano Di2. Finoman és rendkívül gyorsan működik, de Szalontay nem érdeklődik utána, hiszen ezek tizenegy sebességesek, amit feleslegesnek érez. 

"Versenyen még nem indultam vele, de az edzéseken elég meggyőzően dolgozik. Mire mindent sikerül beállítani, és tényleg olyan lesz, mint szeretném, arra akár két hét is rámehet."

A rengeteg fejlesztés és tudományos alaposság mellett Szalontay Sándor szerint azért van némi marketinges túlzás a reklámokban. Mellesleg ő is azt állítja, hogy

először egy hagyományos bringával kell megtanulni jól menni, mert amíg az alapok hiányoznak, addig nincs az az űrtechnika, ami hozzásegít az eredményekhez.

740 kilométer hat nap alatt

A legnagyobb magyar kerékpárverseny, a Tour de Hongrie 2016. június 28-án kedden prológgal rajtolt, a nemzetközi mezőny hat versenynap alatt, tíz megyét érintve, a Szombathely–Fertőd–Keszthely–Siófok–Cegléd–Karcag–Kékestető–Gyöngyös–Budapest útvonalat járja be. A Dentsu Aegis Network jóvoltából a verseny ideje alatt az Indavideón is beszámolunk a Tour eseményeiről.

Tour de Hongrie | Prológ

Kíváncsi vagy, milyenek a profi kerékpárok? Kövesd a  Kerékagyat a Facebookon!