Amiért a bicikli több, mint használati tárgy
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Csillár használt bringaláncból, a Horthy-korszak vízvezeték-szerelőjének biciklije, modern kiegészítők és a szociális szellem a dizájn mögött – második hónapja tart a Közlekedési Múzeum és az Iparművészeti Múzeum biciklis témájú kiállítása, a Bringológia, amely több mint hatvan kiállítási tárggyal próbálja bemutatni, milyen termékeket termel magából az Európában zajló kerékpáros forradalom, amiben a bicikli már nem csak sport- vagy közlekedési eszköz, hanem többek közt a fenntartható gazdaság szimbóluma. A kiállításon a régmúlt kerékpáros érdekességei is bemutatkoznak. Ezekből a tárgyakból szemezgettünk.
A figyelmesebbeknek már az Iparművészeti Múzeum főbejáratán érkezve feltűnik a bringás tematika. Ez az előcsarnok fölött lógó csillár a Lolo Palazzo dizájnstúdió terméke, amely nevével ellentétben holland, ahogy a Bringológia kiállítási tárgyainak nagy része. Laurence van Seventer készítette, kimondottan a Lechner Ödön által tervezett szecessziós épület előterébe. Drama Queen a neve, és 130 kilogrammnyi megtisztított bicikliláncból áll. (Fotó:
Fekete István / Index)
A holland Herman van Hulsteijn célja 2009-ben csupán annyi volt, hogy egy saját építésű, szélsőségesen egyedi bringával járhasson. Az egyediséget ezzel a két egymásnak dőlt C-t formázó vázzal érte el, de nem tartott sokáig: villámtempóban üzlet nőtt bringája köré, és ma már évente száz kerékpárt készít ezzel a vázformával arnhemi gyárában. A múzeumban a VH1-es látható, azaz van Hulsteijn sorozatának első darabja. (Fotó:
Fekete István / Index)
Két svéd lány, Terese Alstin és Anna Haupt diplomamunkájának indult a biciklis sisak és az autós légzsák keresztezése, aminek végterméke a képen látható Hövding. A múzeumban már felfújt állapotában látható sisakpótlék alapestben egy gallér, amiből esés vagy gázolás közben előrobban az erősített nejlon falú légzsák. Ára ugyan egy jobbféle motoros sisaké, de nem gyilkolja a hajat, pihekönnyű és az új változatának még egy feketedoboz-funkciója is van, amivel USB-n lementhetőek a baleset adatai, miután kinyílt. (Fotó:
Fekete István / Index)
A Közlekedési Múzeum gyűjteményéből került elő ez az összecsukható bicikli. Egyedi példány, a Műszaki Egyetem egy ismeretlen hallgatójának diplomamunkája volt valamikor a hetvenes években. Kifejezetten a Csepelnek tervezte, még saját dobozt is készített hozzá képes összeszerelési útmutatóval. (Fotó:
Fekete István / Index)
A kiállítást több ponton is megtörik efféle bringás kötődésű dizájnmunkák. A Gabarage Upcycling Design lámpája mindent tud, ami egy szociális-, öko- és dizájnvonalon egyszerre érzékeny ember szívét megdobogtatja. Az osztrák stúdió exdrogfüggőkkel közösen, hulladékból készíti termékeit. Ennek itt Racing Ball a neve és használt biciklibelsőkből rakták össze. (Fotó:
Fekete István / Index)
A holland Pedalfactory Sandwichbike-ja, aminek inkább volt ihletője az IKEA, mint a szendvics. A tervezők fő motivációja az volt, hogy bringás és bringájának viszonya már az első tekerés előtt elkezdődjön. A csináld magad elv itt annyit tesz, hogy a lapra szerelt kerékpárt a megrendelő maga rakja rakja össze. A váz két összecsukható furnérlapból áll, amely - akárcsak a bútoriparban - egyencsavarokkal kötődik a többi elemhez. (Fotó:
Fekete István / Index)
Szintén egy Lolo Palazzo-mű, szintén újrahasznosított bicikliláncból. A falitükör neve Mirror Me, az indusztriális irányzat tökéletes mintadarabja lehetne, akárcsak a tárlat ezen részének további munkái, például Gungl Tibor hulladékfémekből hegesztett asztali lámpája vagy Gulyás Ferenc bárszéke. (Fotó:
Fekete István / Index)
Merényi "Grafitember" Dániel miskolci műhelyének teherhordó kerékpárja, Rövid János. Egy minden elemében kelet-magyarországi termék, ami egy helyi vállalatnak készült, azt a két nagy teherbírású fűzfakosarat pedig a szintén miskolci MAACRAFT készítette. Az autistákat foglalkoztató szociális műhely másik terméke, a Kubikle fantázianevű szállítódobozok szintén megnézhetőek a Bringológián. (Fotó:
Fekete István / Index)
Erős szociális töltettel szolgál az osztrák/ugandai bambuszbringa, a City Bike Boori is. A Fair Trade, azaz a méltányos kereskedelem jegyében készülő kerékpár vázát Kampalában rakja össze helyi munkaerő helyi alapanyagokból. A bambuszvászat epoxygyantával ragasztják és erősítik meg, amivel végeredményben kellően erős lesz, és jól állja az időjárási szélsőségeket. Az osztrákok azt mondják, Reykjavíktól az andalúz sivatagig bárhol időtálló. A vázakra egyébiránt bárki felépítheti a maga egyedi kerékpárját Bécsben, egy workshop keretében. (Fotó:
Fekete István / Index)
Szintén magyar kerékpár, méghozzá egy legalább nyolcvan éves egyedi példány Szabó Sándortól. A kiállításban nagy figyelem jut a teherhordó kerékpároknak, mint a városi közösségek működésének egyik lehetséges kulcsszereplőinek, amelyek formáját inkább a funkcionalitás, mintsem a dizájnérzék formálja. (Fotó:
Fekete István / Index)
Szabó Sándor kora múltszázadi vízvezetékszerelő teherhordója teljes nagyságában. Születésének pontos ideje nem ismert, de valamikor 1935 körül készült, néhány évvel azután, hogy a grazi Puch-tól vásárolt licenc alapján Weiss Manfréd csepeli üzemében beindult a nagyüzemi magyar bringagyártás. Az a kor még nem az egyedi igények kiszolgálásáról szólt a biciklizésben, így Szabó maga alakította át Csepelét, hogy fürdőkádak, fürdőkályhák vagy mosdókagylók szállítására alkalmas legyen. A váz megnyújtásához nem meglepő módon szakmájában használt elemeket használt. (Fotó:
Fekete István / Index)
Az n55 dán dizájnstúdió és Till wolfer német tervező közös munkája az XYZ, amely a hasonló logika szerint készülő Spaceframe járműcsalád része. Emögött a kiállítási tárgy mögött az a nemes szándék áll, hogy a lehető legolcsóbban, a világ nagy részén beszerezhető szabvány alumínium szelvényekből bárki készíthessen magának teherkerékpárt. A készítők a gyártmánytervekkel kapcsolatban lemondtak minden felhasználási jogukról, és azokat bárki számára hozzáférhető dokumentumként közzétették az interneten. (Fotó:
Fekete István / Index)
A Katona József utcában működő Cyclonomia Szociális Szövetkezet célja a városi kerékpározás és az önálló bringaszerelés népszerűsítése. A non-profit szervezet saját műhelyében komoly szerszámbázis és segítő önkéntesek várják az erre nyitott bringásokat. A Cyclonomia emellett teherkerékpárok biztosításával segíti civil szervezetek munkáját. Ehhez a programhoz az egyik saját munkájuk a képen látható Gulo2. (Fotó:
Fekete István / Index)
A budapesti Studio Nomad dizájstúdió saját megfogalmazása szerint egy különféle térinstallációkat készítő társaság. A Bringológiára három interaktív kiállítási tárgyat csináltak, ez itt a közösség erejét szimbolizálja, azt a sok száz pingpong-labdát ugyanis mind a látogatók tekerték az üveglapok közé. Kilométerenként egy labdát pottyant le a szerkezet, eszerint eddig kb. Prágáig tekertek el a látogatók. A kiállítás még nincs a félidejénél sem, a novemberi zárásig meglehet Lisszabon. (Fotó:
Fekete István / Index)
Még több különleges bicikliről olvasnál? Kövesd a Kerékagyat a Facebookon!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon