Miért jegesek a bringautak?

2017.01.31. 09:32

Észrevették, milyen kitartó az idei első hó? Nem? Akkor biztosan nem bringával közlekednek, mert különben látnák, hogy miközben az autók száraz aszfalton suhannak, addig a járdák, bringautak és bringasávok több helyen nem is látszanak ki a vastag jégpáncél alól. Utána jártunk, kinek kéne takarítania ott, ahol senki nem takarít. 

Szóval miért jegesek kerékpárutak? Kézenfekvő a válasz: mert tél van. Kézenfekvő, de csak részigazság: azért jegesek, mert nem takarítja le, akinek ez a feladata.

Na de kinek a feladata lenne?

Az „5/2004. (I. 28.) GKM rendelet a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól” 2017. január 18-án hatályos szövege szerint a helyi közút kezelője a települési önkormányzat; a koncessziós szerződés alapján működtetett helyi közutak és műtárgyai tekintetében a koncessziós társaság.

A helyi közutakat szolgáltatási osztályokba kell sorolni, és a kerékpárutak az utolsó előtti, VI. kategóriába tartoznak. A közútról a hó eltakarítása és az út síkossága elleni védekezés a helyi közutakon (ideértve a kerékpárutakat, valamint a gyalog- és kerékpárutakat is), továbbá az ingatlanhoz nem csatlakozó burkolt járdán, a gyalogúton, a lépcsőn, a lejtőn és a sétányon a települési önkormányzat feladata. A síkosság elleni védekezés módozatait viszont csak az I-V. kategóriára határozza meg a rendelet,

a kerékpárutat nagyvonalúan kihagyja a táblázatból.

Azt viszont rögzíti, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a síkosságmentesítési munkák során a kerékpárutak, a gyalogutak, a gyalogjárdák és a várakozóhelyek mentén a növényzet (fasorok, cserjék) védelmére. A kloridhatást minimálisra kell csökkenteni: törekedni kell, hogy az egyszeri klorid kijuttatás a 20 g/m²-t ne haladja meg. Benne van még a szövegben, hogy a hóeltakarítást a fő- és a tömegközlekedési útvonalakon kell kezdeni.

Mikor kerül sorra?

A fentieket illusztrálja például Szeged helyzete. Több száz kilométernyi útszakaszt kell járhatóvá tenni a Szegedi Környezetgazdálkodási Kft.-nek, írja a szeged.hu. A tömegközlekedési útszakaszoké a prioritás, ezek után következik minden más. A cég nyolc tolólapos és szóró hátlapos kisgéppel tud kivonulni a gyalogátkelőhelyek és a járdák takarítására. Megnehezedett a kerékpáros közlekedés az utóbbi napokban, erre több biciklis panaszkodott. Szeged 100 kilométernyi bicikliútját nem tudja egyszerre járhatóvá tenni a cég. Szentmihálytól Szőregig futnak ezek a kerékpárutak, keresztül a városon, de a kültelki részeken is. A cég munkatársai igyekeznek a hóesés megkezdésekor megkezdeni a takarításukat, de egyszerre nem tudják valamennyit megtisztítani. A kerékpárutak takarítását 5 centiméteres hó esetén kell megkezdeni a helyi rendeletek értelmében, a Kft. viszont havazás esetén azonnal hozzáfog az úgynevezett alásózáshoz, majd az ütemezett takarításhoz. Azt kérik a lakosságtól, hogy a csapadékos néhány téli napon, a balesetveszélyes kerékpározás helyett válasszák a tömegközlekedést.

Azzal, hogy nem a kerékpárutakkal kell kezdeni a síkosságmenetesítést, nyilván egyetért minden józan elme. A következmények elbírálásában, kezelésében viszont már lehetnek markáns különbségek. Hazánk klímájából adódóan jellemző helyzet, hogy a lehulló hó átolvad, majd megfagy, és huzamos ideig jégpáncélt képez – és ez már nemcsak öt, hanem akár három centiméternyi hó lehullásakor is így van. Ezért

ha nem azonnal takarítanak le egy kerékpárutat, akkor már gyakorlatilag nem is nagyon lehet, vagy csak vállalhatatlan munka- és költségráfordítás árán.

Tehát tudomásul kell venni, hogy a bicikliutakat korcsolyázáshoz göröngyös, kerekezéshez síkos jég borítja, ezért azok balesetveszélyesek, használatra átmenetileg alkalmatlanok. Ez esetben viszont nem szabad a használatukat kötelezően előírni, és ezt betartatni.

Tehát megint előjön, amit már többször felvetettünk: amint bármilyen okból balesetveszélyessé válik egy kerékpárút, azonnal, minden külön állampolgári bejelentést és kérelmet megelőzve, hivatalból fel kell függeszteni annak kerékpárút-státuszát, tehát

  1. le kell takarni a „Kerékpárút” KRESZ-táblákat, ezáltal engedélyezve a kerékpározást az úttesten. Ha pedig ott nagy a forgalom, akkor ugyanerre az időszakra
  2. ki kell tenni a „Kerékpáros veszély” táblákat.

Ezek az intézkedések messze kevesebbe kerülnének a kerékpárutak idejében elvégzett és folyamatosan fenntartott síkosságmentesítésénél, és egyszerűen, könnyen megvalósíthatók, megkövetelhetők, ellenőrizhetők. Tehát ne fordulhasson elő olyasmi, aminek jómagam is voltam már elszenvedője: Szentendrén megbírságolt a rendőr, mert a négysávos úton kerekeztem, amikor a Duna-parti kerékpárút és a főutat szegélyező gyalogjárda-kerékpárút is jeges, síkos volt. Érvelés nem hatott: „a szabál az szabál!”

Berencsi Miklós, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kerékpáros Koordinációs Főosztályának vezetője korábban a Kerékagynak azt mondta, a "kerékpáros létesítmények üzemeltetése" jó eséllyel a Magyar Közút Zrt.-hez (MK) kerül, és megfelelő forrást kapnak mellé. A téli kerékpárúthelyzettel kapcsolatban most úgy nyilatkozott nekünk, hogy: 

"Meg kell határozni, hogy mely útvonalakon szükséges a hó eltakarítása és a síkosságmentesítés. Lesznek olyan, elsősorban csak a nyári szezonban használt szakaszok, ahol nem fog az MK beavatkozni. A többi szakasz esetében viszont konkrét feladatokat és határidőket fog tartalmazni a követelményrendszer. A hó és jég miatt balesetveszélyessé vált szakaszokon logikus lépés a párhuzamos – vélhetően jobban takarított – úttest használata. Ennek meg lehet teremteni a jogszabályi feltételeit."

Te is szoktál bringával járni? Kövesd a Kerékagyat a Facebookon!