Budapest 21 százalékát érinti a bringás megaberuházás

Érdemi javaslatokkal és a bringások véleményének kikérése után tolja élhetőbb irányba a Magyar Kerékpárosklub azt az európai uniós forrásból megvalósuló, Budapest nagy részére kiterjedő infrastruktúra-fejlesztési tervet, amelyben a főváros területének huszonegy százaléka érintett. A bringás beruházások nyomán nemcsak könnyebben tekerhetünk majd rengeteg, eddig horrorisztikusan járhatatlan budapesti környéken, de ahol lehetséges, kevesebb alkalommal kell kereszteznünk az autóforgalmat is. A javaslatok nem csak a bringások szempontjait tartják szem előtt, ezek közül szemezgettünk. 

A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) célja egyértelmű: a fejlesztések után kevesebben üljenek autóba a rövidebb, budapesti útjaikra, és többen válasszák a gyalogos, bringás vagy közösségi közlekedést, illetve bátrabban ingázzanak a peremkerületből a belvárosba azok, akik eddig ezt nem vállalták be. A szemléletváltozás nyomán kevesebb lenne a dugó és csökkenne a környezetszennyezés. 

Aki ma rendszeresen teker a fővárosban, pontosan ismeri a szórványosan meglévő, sokszor nagyon gyatra állapotú bringautak problémáját. Bizonyos helyeken tekerhetünk néhány kilométert a semmiből a semmibe, majd vissza az autók közé, és így tovább. A VEKOP – a Magyar Kerékpárosklub által kiegészített, módosított – ötletei a városrészek egészének áttekintésével oldhatják meg ezt a problémát. Íme a klub összefoglaló, kereshető térképe, amelyen minden budapesti megtalálhatja a lakókörnyezetében várható változásokat. 

Az egyes szakaszokra kattintva megjelennek a részletes hátteret bemutató cikkek linkjei.

Milyen jó lenne például, ha a Rákos-patak mentén, tehát a XIII., XIV., X. és XVII. kerületben élők a patak mentén a Dunáig kialakított kerékpáros folyosón juthatnának el a belvárosba, majd haza. Ha végig megépítik ezt az utat, megoldódik Kelet-Pest és a belváros kerékpáros összeköttetése, és teljesen biztonságos, hosszú, természetközeli bringás útvonal nyílik. A kerékpárosklub azt javasolja, hogy az érintett kerületekben oldják meg a patak menti útszakaszra betorkolló helyi bringautak összekötését is, és gondoljanak a más szabadidős tevékenységet végzőkre, illetve a gyalogosokra, futókra is. A Dunától a városhatárig húzódó fejlesztés 2,3 milliárd forintba kerül majd. 

A III. és XIII. kerületben 703 millió forintért bővítik a Mol Bubi közbringarendszert. Két éven belül összesen harminc új bringaállomást építenek, és még bringázhatóbbá teszik ezt a két környéket. A kerékpárosklub egyirányú utcák megnyitását, a Váci út átjárhatóbbá tételét és biztonságos kerékpártárolók kialakítását kezdeményezte, és javasolják, hogy a gyakori balesetek miatt szorítsák ki az átmenő autóforgalmat a vizafogói és újlipótvárosi utcákból. 

Persze nemcsak Pesten, hanem Budán is nagyarányú bringás fejlesztések várhatók. A VEKOP-projektben eredetileg egy Rózsadomb tetején épülő új kerékpárútról szóltak, amely a Törökvész út Gábor Áron utcától felfelé eső szakaszát érintheti, és kerékpáros nyomot festenének az erdőszéli Görgényi úton és Szalonka úton is.

A kerékpárosklub szerint érdemesebb volna a kerület alacsonyabban fekvő kerékpárútjait fejleszteni, illetve felújítani, hiszen ezeken sokkal többen tekernek. A klub egyebek mellett a Szilágyi Erzsébet fasor régi, elavult útvonalából csinálna gyalogosoktól elválasztott kerékpárutat, illetve a Pasaréti utat, valamint a Kelemen László utcát és környezetét alakítaná át. Ha a hűvösvölgyi végállomás környékét is a bringások szempontjai szerint fejlesztenék, azzal Pesthidegkút és a belváros kapcsolata is javulna. 

Jóllehet kevesen tudják és sokan nem tartják be a szabályt, azzal, hogy néhány éve több egyirányú utcát kétirányúvá tettek a kerékpárosok számára, nem vált automatikusan két irányból átjárhatóvá az összes utca. A VEKOP terveinek visszatérő eleme ennek a megoldásnak az elterjesztése. A XI. kerületi fejlesztések közt is szerepel ez az ötlet, de a városnyi városrészben elsősorban az Etele út – Bartók Béla út – Bocskai út – Irinyi József utca – Budafoki út által határolt területen várható forgalomcsillapítás, illetve gyalogosbarát és kerékpáros fejlesztések. 

Miután tárgyalt a Budapesti Közlekedési Központtal, tervezőkkel és fővárosi szakemberekkel, a Magyar Kerékpárosklub önkéntesek bevonásával eddig 1700 közösségi észrevételt nyújtott be az átfogó budapesti fejlesztési programhoz. Az összesen 112 négyzetkilométeren várhatók változások a következő két évben, és ezek kivonata is nagyon érdekes olvasmány, melyet a klub oldalán találnak meg, az egyes érintett kerületekre vonatkozó bontásban. 

Téges is érdekelnek a bringás fejlesztések? Kövesd a Kerékagyat a Facebookon!