Tényleg jó pedálhoz kötözött lábbal tekerni?

2017.07.11. 23:06
48 hozzászólás

Az elmúlt húsz évben hagyományos taposópedált használtam a bringáimon. Eleinte műanyag keretest, aztán fémtestűt. Idővel rájöttem, hogy milyen cipővel melyik pedál adja a legjobb kontrollt a bringa felett. Ez a folyamat viszont új szintre emelhető egy patentpedállal és a hozzá illő cipővel. A cipő aljára szerelt stopli a pedálhoz kapcsolódik, amikor erősen rálépünk, majd egy mozdulattal el is oldhatjuk, amikor megállunk. De tényleg ilyen egyszerű a patentpedálos bringázás? 

Eleinte meglehetősen hülye ötletnek tűnhet a lábunkat a bringához rögzíteni, hiszen akármilyen vészhelyzet esetén a természetes életösztön azt diktálja, hogy lépjünk le a földre. Viszont a patentpedál fő feladata a láb rögzítése. Ha valaki egy ilyen pedál mellett dönt, az első métereket érdemes nem a zsúfolt városban vagy a kedvenc sziklás erdei ösvényen lenyomni, hanem egy elhagyott utcán vagy az udvarban.

Csodák nincsenek, aki életében először használ ilyen pedált, az el fog dőlni legalább egy-két alkalommal, hiszen az évtizedes beidegződés azt diktálja, hogy a pedálról felfele vegyük le a lábunkat, míg a patentpedálokból jellemzően kiforgatni kell a cipőt az oldáshoz. Ha ezt sikerül megszokni, akkor egy ilyen pedállal sokkal stabilabban tudja uralni a bringáját, mint a hagyományos taposópedállal, és drasztikusan javul a hajtáshatékonyság is.

Hagyományos pedállal csak a teljes pedálkör egy kisebb ívszeletén tudunk erőt kifejteni, vagyis akkor, amikor taposunk. A különböző patentpedálos rendszerek erre kínálnak megoldást, hiszen,

ha a cipő a talpánál rögzül, akkor húzni is lehet a pedált, így sokkal nagyobb lesz az az ív, ahol erőt fejtünk ki.

Ilyenkor a combfeszítő és a combhajlító izom egyaránt dolgozik, így később fáradunk el a nyeregben. Meredek mászásoknál a testsúly is jobban használható, hiszen a pedál nem hagyja, hogy a láb komolyabb erőkifejtésnél lecsússzon. Egy jól beállított stoplival a talp mindig ugyanazon a ponton találkozik a pedállal, és a direkt erre a célra gyártott cipő egyenletesen fogja a lábat, így a vérkeringés is jobb. 

Mielőtt megjelentek a valóban használható patentpedálszabványok, a legtöbben pedálokra erősített bőrszíjak alá bújtatták be a cipőjüket. Ilyenkor két út állt a bringás előtt: vagy feszesre húzta a szíjakat, és ezzel vészhelyzet esetén esélye sem volt kiszállni belőle, vagy kicsit lazábban hagyta, így viszont pont a lényeg, a hajtáshatékonyság szenvedett csorbát.

A modern patentpedálok egy rugós mechanikán keresztül kapcsolódnak a cipő aljába csavarozott stoplihoz. Ebből a sarok kifelé vagy befelé mozdításával, vagyis a stoplira kifejtett csavaróerővel oldhatjuk a lábunkat, a pedálmechanikában pedig egy csavarral szabhatjuk meg, hogy ez mekkora erőt igényeljen. Minél nagyobb a mechanika előfeszítése, annál nehezebb oldani a lábat. Erre érdemes odafigyelni:

a túl szoros pedálból vészhelyzetben sem tudunk kilépni, a túl laza pedig indokolatlanul is kiold.

Az ideális rugóerőt ki kell kísérletezni. Az állítható előfeszítéssel lábunk játékteret nyer, hiszen továbbra is csak a megfelelő csavaró mozdulatra old, ugyanúgy húzhatjuk.

A legtöbb laikus az országúti kerékpározással köti össze a patentpedál használatát, pedig a teljesítményorientált hegyi bringások is előszeretettel választják ezt a rendszert, főleg a kemény mászásokat lehet hatékonyan abszolválni vele. Külön hozadék, hogy a technikás ereszkedéseknél, buckákon áthajtva, netán ugratóknál sokkal precízebben irányítható vele a bringa. Ha egy ugrató például a kelleténél rövidebbre sikerül, megemelhetjük a bringa hátulját a pedáloknál, és ugyanígy marad egy extra mozdulatnyi mozgástér, ha pont egy sziklára felhajtva fogy el a lendület.

Aki már érintette a témát, leggyakrabban SPD-ként hivatkozik a patentpedálos rendszerekre. Ez nem egészen stimmel, hasonló a helyzet ugyanis, mint a Stihl fűrésznél vagy a Flexnél, ahol egy népszerű gyártó nevével azonosítják az eszközt. Az SPD a Shimano 1990-ben szabadalmaztatott rendszere, a rövidítés a Shimano Pedaling Dynamicset takarja. Következzen néhány ma népszerű szabvány.

Look Keo

A francia Look az egyik fáklyavivője a patentpedáloknak, a nyolcvanas évek közepe óta a piacon vannak. Három csavarral rögzül a stopli a hozzá való cipőhöz, ez valamelyest megnehezíti a járást, bár nem is erre találták ki. Országúti tekeréshez és versenyzéshez ajánlott.

A Look Keo pedál 10 ezer forintos árról indul, a hozzá való cipő nagyjából 20 ezer forinttól kapható.

Shimano SPD

Ez az egyik legelterjedtebb szabvány, ugyanis elérhető kétoldalas pedállal, amelyen nem kell keresni, hogy melyik az az oldal, ahol beléphetünk. Ez különösen hasznos, ha terepen gyorsan kell ki-be lépni. A stoplik fémből készültek, ezért tartósak, akár éveket is kibírhatnak. Terepes felhasználás mellett egyszerű közlekedésre is alkalmas, hiszen a süllyesztett stoplival egész kényelmesen lehet sétálni, bár ez a cipőtől is függ.

SPD-s pedált valamivel 10 ezer forint alatt is vásárolhatunk, ennyiért már cipőt is kaphatunk hozzá. 

Speedplay

Ez egy fordított megoldás, hiszen nem a stopli akad be a pedálba, hanem a pedál rögzül a cipő talpába kialakított helyre. Három irányban állítható a rögzítőpozíció, főleg országúti kritériumversenyeken kedvelt pedál.

Egy pár Speedplay pedálért minimum 40 ezer forint körül kell a boltban hagyni, cipő nagyjából 20 ezerért kapható hozzá.

Shimano SPD SL

Ez a három csavarral rögzülő stopli köré épülő rendszer hasonlít a Look Keojára, viszont a stopli szélesebb annál. A stoplik más-más színben érkeznek, minden szín más kifordítási szöget jelöl, ezzel is testre szabható a pedál. Ebben sem érdemes sétálgatni, viszont profi országúti versenyeken erre nem is gyakran van szükség.

Ilyen pedált 20 ezer forinttól vihetünk haza, a hozzávaló cipő nagyjából ugyanennyibe kerül.

Time Xpresso

A nagyméretű stoplinak köszönhetően elég könnyű belépni a pedálba, és a kialakítás miatt nagyon kevés hézag marad a tengely és a cipőtalp között. Ez a pedál is főleg országúti tekerésre, versenyzésre ajánlott, az egyszerű használhatóság miatt kezdők is próbálkozhatnak vele.

A pedál 12 ezer forinttól indul, a hozzávaló cipő 15-20 ezer forint körül vásárolható meg. 

Crankbrothers Eggbeater

Bájosan egyszerű szerkezet, a legnagyobb előnye, hogy a kialakítás miatt nem két, hanem négy belépési oldala van. Elérhető olyan formában is, ahol a rögzítőmechanika egy testes, hagyományos platformpedál közepébe épül, így akkor sem történik katasztrófa, ha pánikszerűen kell a pedálra lépni, és nincs idő megtalálni a mechanikát. Hátránya, hogy nem állítható a rugóerő, és keret nélkül csak komoly gyakorlattal lehet menet közben rálépni.

A legolcsóbb Eggbeaterek  ára 17 ezer forint, a cipő is nagyjából ennyibe kerül, amire a stoplit felcsavarozhatjuk.

Bebop

Alapvetően országútra tervezett, de hegyen is használható pedál, amelybe két oldalról léphetünk be. A kedvező súly és a pedáltengelyhez közel rögzített talp miatt kedvelt megoldás.

Egy pár Bebop pedál 25 ezer forintért vihető haza, a hozzávaló cipő 15-20 ezer forint körül vehető meg.

Shimano Click R

Ez a pedál nem sokban tér el az SPD-től, de elég puha rugóval szerelik a mechanikát, valamint a stopli formája is olyan, hogy megkönnyítse a belépést. A 2012 óta létező sorozat ezért leginkább a kezdőknek kedvez, akik eddig tartottak a hasonló pedálok használatától.

A Click R nagyjából 12 ezer forinttól vihető haza, cipőt 10-15 ezerért kapunk hozzá. 

Mire figyeljünk?

Ha az ember megvette az első ilyen pedálját, érdemes jól beállítani, hiszen így lesz tökéletes a felhasználói élmény. Ha még sosem mentünk ilyennel, érdemes puhára állítani a mechanika rugóját a könnyebb kilépés érdekében. A másik fontos beállítás a stopli helyzete, ezzel a hajtáshatékonyságnak kedvezhetünk. Természetesen igazi stabilitás csak akkor érhető el, ha a cipő mérete tökéletesen passzol a lábunkra, erre érdemes rászánni az időt és profi segítségét kérni.

Ha megvan a cipő, érdemes a bringázáshoz szánt zokninkkal felvenni, majd befűzni annyira, ahogy használni szeretnénk. A talppárnát érdemes kitapogatni, majd ennek a közepét megjelölni a cipő két szélén jelölőfilccel. Miután ezt megismételtük a másik cipőn, felszerelhetjük a stoplit, de érdemes a csavarokat a beállításig lazán hagyni. A legtöbb stoplin van valamilyen jelölés, amely megmutatja, hogy hová esik felszerelés után a pedáltengely, ez essen egybe a cipő szélére rakott jelölésekkel. Ugyanígy érdemes eljátszani a stopli oldalirányú mozgásával is, vagyis hogy mennyire legyen közel a bringa középvonalához a lábunk rögzített állapotban.

Sem a terpesz, sem a túl szűk tekerés nem hatékony.

Egyes gyártók sablont kínálnak cipőikhez, hogy megkönnyítsék a stopli beállítását.

Voltak fenntartásaim a patentpedállal, főleg, mert leginkább technikás, nehéz terepen tekerek, viszont érdekelt, hogy mennyivel tudok hatékonyabban hajtani, ha a cipőmet összecsatolom a pedálokkal. Nem akartam sok pénzt szánni a váltásra, hiszen ez tulajdonképpen egy kísérlet, ezért vettem egy 10 ezer forintos, decathlonos cipőt, és ugyanennyibe került a Shimano pedál is. Ennek van egy segédkerete, ami megkönnyíti a visszalépést rázós helyzetekben.

Endurózom, vagyis a bringámmal felváltva mászom és ereszkedem viszonylag nagy sebességgel. Így az előnyök mind a két helyzetben kecsegtetőek voltak. Mászásnál teljesültek az elvárások, kevésbé fáradtam el ugyanazon az emelkedőn, és az is tetszett, hogy egy-egy sziklán is könnyebb volt átkaptatni, mivel mindig tudtam még egyet rántani a bringán, akkor is, ha már elveszett a lendület. Lefelé a sziklakertekben volt stabilabb a fogás, ellenben a durva kanyarokban nem tudtam úgy befordulni, mint a taposóval.

Nem fizikailag korlátozott, hanem pszichésen:

habár tudtam, hogy képes vagyok rá, a tudat, hogy nem tudok letámasztani bármikor csak úgy, nem engedett a szokott tempóval fordulni. Ha bárki más patentpedállal és hozzá illő cipővel bringázna, elsősorban azt kell fejben rögzítenie, hogy minden vészhelyzetben nem felfelé, hanem oldalra kell lelépni a pedálról, ami megszokást igényel.

Nem tudom, hogy marad-e a becsatolós pedál a bringámon. Eddig úgy érzem, az előnyök vannak túlsúlyban, a többi rajtam múlik. Ennek ellenére általános felhasználásra bátran merem ajánlani, hiszen drámaian javul az egységnyi erőkifejtéssel megtett távolság. Csak gyakorolni ne a forgalomban kezdjenek vele!

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!