Uzsorára vettünk egy konténernyi biciklit, egy éjszaka alatt mindet eladtuk

2020.02.20. 16:09 Módosítva: 2020.02.20. 16:09
20 hozzászólás

Magyarország legnagyobb kerékpárgyártója, a Neuzer egyszemélyes cégként indult. Neuzer András saját magának készített alkatrészeket, de a hiánygazdaság hamar keresetté tette az 1980-as évek végén. Első konténernyi kerékpárjait uzsorakamatra vette. Ma már évente körülbelül százezer biciklit gyárt 180 munkatársával Esztergomban. Egyik népszerű biciklijét színtévesztésének is köszönheti.

Neuzer András története egy 1960-as években gyártott, ütött-kopott Favorit biciklivel indult. „Gyakorlatilag mindent újra kellett rajta faragni, amit lehetett, megcsináltam rajta, de hiányoztak alkatrészek, amihez nekem kellett egyszerű szerszámokat, úgynevezett cigányszerszámokat készíteni. Ezekkel kis sorozatokat csináltam alkatrészekből, és hamar kiderült, hogy másoknak is kellett ezekből."

Neuzer budapesti bringaboltokba, a Velvártba, a Fülöp Kerékpárba, a Szigetibe kezdte teríteni áruját, ami 1985-ben még csak néhány száz darabot jelentett. Fékpofával, bovdennel, klipsszel indította be üzletét, majd készített csomagtartót és nyerget is. Az alkatrészeket ekkor még manufakturális módszerekkel gyártotta egyedül vagy feleségével a lakásukban és garázsban, a gépmunkát pedig kiadta bérbe.

A termékeire nagy kereslet mutatkozott, szinte minden hiánycikknek számított, így 1987-ben már az akkor nagy műszaki kereskedelmi láncok, a Titán, a Keravill és a Mobil is nála kopogtattak alkatrészért. Neuzer már kénytelen volt céget alapítani, a megnövekedett mennyiségű, százezres darabszámú rendeléseket már csak hivatalos keretek között teljesíthette.

„Ipari méretű szerszámokat gyártattam. Ezekért gyakorlatilag mindent elzálogosítottam, a házam, az autóm. mindenem. Vasdarabok lettek ezekből, de a vasdarabok termeltek annyit, hogy aztán tudjunk továbblépni."

Az alkatrészgyártás mellé pár év után a kerékpár-összeszerelést és -eladást is felvette portfóliójába. 1990-ban egy régi disznóólat átalakítva nyitott szervizt, és hamar kiderült, hogy a bicikli is hiánycikk, sorba álltak érte az emberek a gyártóknál. Egy év múlva már ő is szerelt össze bringákat, majd a Távol-Keletről is rendelt árut.

1992-ben négy konténernyi tajvani kerékpárt vásároltam meg. Nekem ugyan csak egy konténernyire volt pénzem, a többit hatalmas uzsorakamatra vettem. Ahogy jöttek a konténerek, mindig fizettem, levámkezeltük az árut, és még éjszaka eladtuk a bicikliket. Az ebből kapott pénzből újabb konténereket vettem, óriási kockázat volt, mert ha nem az jön, amire számítottam, vagy nem fizetnek a vevők, tönkremegyek. Három hét alatt viszont eljutottunk oda, hogy a harmadik konténer végén már ki tudtam fizetni az összes uzsorakamatot és tartozást, a negyedik konténer meg tisztán megmaradt nyereségnek.

Neuzer ebben az évben egy régi lerobbant gyárépületet is megvásárolt telephelynek, és egyre dinamikusabbá vált a termelés. 1995-ben már több mint ötvenezer kerékpárt gyártott a cége, 2000-ben pedig már százezer fölé ment.

Neuzer gyár

„Jól jött egy antidömpinges szabály, ami a távol-keleti árukra vonatkozott, egyből elkezdtem alkatrészeket behozatni. Először csak belföldi piacra koncentráltunk, de elég hamar nyitottunk Szlovákia és Csehország felé, majd Románia és az orosz utódállamok következtek. A még háborús állapotok között lévő Szerbiába is sikerült eladunk évente 25 ezer biciklit, Szlovákiában is évi 15-20 ezer darabunk ment ki.

A Neuzer-kerékpárok jellegzetes formájukról és színükről is felismerhetők. Ma már komoly tervezőcsapat alakítja ki az új modelleket, de a kezdetekkor ez is a cégvezető feladata volt.

„Akkor nagyon magas szintű és összefogott volt a tervezési szisztéma: egyedül én csináltam, sosem vesztem össze magammal. A feleségem úgy szokta mondani humorosan, hogy mindig jó színeket választottam össze, pedig én színtévesztő vagyok. Volt, amikor beletaláltam. A pink és a lila között nem nagyon láttam a különbséget, de nagyon tetszett, évekig piacvezető színkombináció volt, aztán elkezdték másolni más gyártók is."

A 2000-es évek elején a rubelválság tönkre vágta az orosz piacot, így némileg kényszerűségből is, a Neuzer Nyugat-Európa felé nyitott. A bicikliben amúgy is erős Hollandiában is sikerült megvetnie a lábát, és a húzópiaccá vált számára a holland, de Németországban is sok kerékpárt értékesítenek, Svájcban, Svédországban, Angliában is jó eladási számaik vannak.

„A city kerékpárokban vagyunk erősek, ezeket tudjuk eladni Németországba és Hollandiába, sokkal kevesebb mountain bike-ot és sportbiciklit gyártunk. De tradíció, hogy versenykerékpárokat is készítünk, az 1990-es években mi adtuk el a legtöbbet itthon belőlük, a középkategóriában valószínűleg ezt most is így van. Terveztem egy versenykerékpárt, egy króm-molibdén vázas, könnyű biciklit egy belépő Shimano-szettel és egy tajvani szettel, Sirocco néven nagyon jól mentek. Valószínűleg beragadt az embereknél, hogy a Neuzertől jó áron tudnak a kezdő triatlonisták és bringások megbízható kerékpárt venni."

Neuzer András filozófiája az, hogy emberközeli maradjon a kerékpár, és ne legyen drága.

„A múltkor Miskolc és Sárospatak között autóztam, sok kisfalun átmentem, és megdöbbentő volt látni, hogy még olyan kerékpárokkal jártak emberek, amelyeket még 1992-ben vagy 1994-ben kezdtünk gyártani. Szerintem egy terméknek az a mércéje, hogy meddig szolgálja ki az embert.

Mi mindig a használható, egyszerűbb dolgokat szerettük. Nem mentünk el a high-end, a top kategória felé. Valószínűleg ez hiba volt, mert ma már brandmánia van Magyarországon is, kialakult egy olyan réteg, ami simán kifizet egy-két millió forintot is egy kerékpárért."

Az esztergomi kerékpárgyáros azért a minőséget is megköveteli, azt mondta, nem akar versenyezni az olcsó portugál, olasz, török, bolgár termékekkel, amelyek elárasztják a nagykereskedelmi láncokat. „Jellemzően jó minőségű alkatrészekkel dolgozunk, nem megyünk egy bizonyos szint alá. Nyilván többe is kerül a kerékpárunk, de ez nem baj, a mi 80-100 ezer kerékpárunk biztonságot hordoz magában. Ha van is minőségi hibás biciklink, nem fogjuk elengedni a vásárló kezét."

Néhány szám a kerékpárgyárról

A Neuzer évente 80-100 ezer bringát ad el, jellemzően az év első fele pörgős, ilyenkor egy héten 3000-3500 bicikli is elkészül. A kerékpárok 60-65 százaléka exportra megy, a többit itthon értékesítik, tudtuk meg Koller Zoltántól, a cég kereskedelmi igazgatójától. Az esztergomi gyár beszállítója például a Magyar Postának, rendőrkapitányságoknak, a balesetmegelőzési bizottságnak és több bérbringarendszernek is. Elég széles a modellkínálatuk, 108 félét árulnak most, de összesen már 400-nál járnak. A megrendelők egyedi igényeit színben, felszereltségben is kiszolgálják, egy széria lehet egy darabos, de akár több tízezres is. A lakatosműhellyel és festőüzemmel is bíró gyár hatalmas alkatrészraktárat tart fenn, szinte túl is biztosítják magukat velük. Jellemzően a Távol-Keletről érkeznek alkatrészek, de 10-15 százaléknyi termék magyar gyártóké.

A Neuzer a magyarországi bérbringarendszer fejlesztésében is élen járt. „Az első generációs rendszerek a világban 2006 körül jelentek meg, mi 2008 óta foglalkozunk vele. Úgy gondoltuk, hogy mi is tudunk ilyet csinálni. Nem is volt rossz döntés, hogy erre a feladatra mérnököket vettünk fel. 2012-ben egy négyállomásos tesztrendszert alakítottunk ki, majd 2013-ban hivatalosan is elindult Magyarország első bérbicikli rendszere Esztergomban."

Van témája a saját megyéjéből?
Küldje el nekünk!

A Neuzer azóta több magyarországi és határon túli város rendszerének kialakításában dolgozott, Miskolcon, Győrben, Nagykanizsán és Pécsen is partnerek voltak. „Az informatikai rendszer alapjaiban ugyanaz, de mindenhol van valami személyre szabottság, az eszközállományban is vannak új igények, a dokkolóállomásokon is változtatni kell. A kölcsönzőrendszerben viszont mindig ott kell leni a topon, folyamatosan fejleszteni kell, különben nem lehet nemzetközi szintre menni. Ezek a rendszerek is olyanok, mint a mobiltelefonok, mikor megveszed, már elavultnak számít."

A trendeknek megfelelően az esztergomi üzemben is egyre több elektromos kerékpárt szerelnek össze, ebben is a megbízható típusokat szeretik, 300 ezer forint körül lehet náluk elektromos bringát venni. Nyugat-Európában már minden második eladott kerékpár elektromos, a bevételeknek pedig még nagyobb arányát adja, közel kétharmadát. Neuzer úgy véli, hogy egy-két évtizeden belül az elektromos biciklit használók aránya eléri a 30 százalékot. „Olyan komfortot biztosít, amit más nem tud. Ha nyáron, nagy melegben be kell mennem a városba, én sem a hagyományos biciklire ülök fel, hanem az elektromosra, mert így nem izzadok meg két-három kilométer letekerése után."

A cégvezető rendszeresen kerékpározik, ahogy sok munkatársa is azzal jár be az esztergomi üzembe. „Szolgálati célra használom a kerékpárt, boltba megyek, városháza, vagy tárgyalni. Nem azért, hogy mutassam, mi vagyunk a kerékpárgyártók, hanem egyszerűen kényelmes. Sokkal jobb közlekedési eszköz, mint egy autó. Nyáron rühellek beleülni egy kocsiba."

A Neuzer az egyszemélyes vállalkozásból már elég nagyra nőtt, 170-180-an dolgoznak, a cégnél az eladások továbbra is jók, megbízható a kerékpárpiac, de a tulajdonost megkísértette párszor a gondolat, hogy kiszálljon. „Volt vevő többször is a cégre, sokszor azt a döntést kellett volna hozni, hogy adjuk el, de nem tudok megválni a cégtől. Nem ért volna többet számomra a pénz, mint hogy itt dolgozunk. Huszonegy évesen költöztünk ide, megszerettem ezt a környéket, és úgy érzem felelősségem is van érte." 

Neked is van bringád? Kövesd a Kerékagyat a Facebookon!