Bővebben a katasztrófa utáni nyolcadik napról >>>
Az ENSZ szóvivője elmondta, hogy példa nélküli, hogy ilyen rövid idő leforgása alatt ekkora összeg - a humanitárius műveletek teljes évi büdzséje - gyűljön össze. Az említett összeg a Világbank, valamint az Ázsiai Fejlesztési Bank nyújtotta segélyek, és a természetbeni felajánlások nélkül értendő.
A legtöbb pénzt Japán ajánlotta fel, a térség legfejlettebb gazdaságával rendelkező Japán félmilliárd dollárt ad a katasztrófa sújtotta térségnek, az Egyesült Államok 350 millió dollárral, a Világbank 250 millióval járul hozzá a károk enyhítéséhez. Az Európai Unió összesen 440 millió dollárt ajánlott fel.
Négyhavonta cumani
Jan Egeland, a világszervezet rendkívüli segélyekért felelős Koordinátora óvott attól, hogy a dél-ázsiai katasztrófa miatt bajba jutottak megsegítése közben a világ országai elfeledkezzenek a világ többi részén élő, fenyegetett emberek tömegeiről.
"A Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén a legfrissebb adatok szerint naponta hozzávetőleg ezer ember hal meg normális körülmények között gyógyítható betegségekben az emberbaráti segítség elhanyagolása miatt" - mondta az ENSZ New York-i központjában tudósítók előtt Jan Egeland. "Ez (a veszteség) négyhavonta egy cunamival ér föl, s már évek óta változatlan a helyzet" - figyelmeztetett.
Az egyebek mellett Kelet-Kongóban, Burundi egyes részein, Észak-Ugandában, vagy Csecsenföldön uralkodó állapotokat az ENSZ-zsargon "árva katasztrófának" nevezi. "Nem szerepelnek az újságok címoldalain, sem a televízióban, így tudomást sem veszünk ezekről" - panaszolta az amerikai ABC televíziónak adott interjúban Kofi Annan ENSZ-főtitkár.