Csökkent a sugárszennyezett övezet Csernobilban

Fehéroroszországban csökkentették az 1986-os csernobili atomerőmű-baleset következtében szennyezettnek nyilvánított terület nagyságát.

A csernobili katasztrófa Tekintse meg képeinket! A csernobili atomerőmű négyes blokkja 1986 április 26-án robbant fel. A szovjet hatóságok a mentőmunkálatok helyett inkább a tragédia eltusolásával voltak elfoglalva, a közeli, ötvenezer lakosú Pripjat lakosságát is csak a katasztrófa után két nappal kezdték evakuálni. Az eltusolás azóta is tart, a hivatalos, szovjet időkből származó adatok csak negyven halálos áldozatot ismernek el. Az ENSZ becslései szerint tizenötezernél is többre tehető a katasztrófa közvetlen következményei miatt meghaltak száma. A katasztrófa után elszabadult atomfelhő a déli szél miatt leginkább Fehéroroszországot érintette, ám itt az ország diktátora, Lukasenko betelepítési programot indított a szerinte veszélytelen halálzónába. A sugárszennyezésről a katasztrófát követően először svéd meteorológiai állomások számoltak be, Magyarországon öt nappal a katasztrófát követően, május elsején még semmit sem lehetett tudni.

A sugárszennyezett fehérorosz településekről és létesítményekről kiadott új hivatalos lista szerint 2653 - a három évvel ezelőttinél 122-vel kevesebb - település található ebben a térségben, amely a szűkítés után is mintegy 1,3 millió ember lakóhelye.

Lebomlik a cézium és a stroncium

Az Ukrajnában bekövetkezett csernobili katasztrófa fehéroroszországi következményeinek felszámolásáért felelős bizottság sajtóosztályán csütörtökön elmondták, hogy a sugárszennyezett övezet csökkenése a cézium-137 és a stroncium-90 izotópok természetes lebomlásának köszönhető.

Fehéroroszország éves költségvetésének jelentős részét fordítja a csernobili atomerőmű-baleset következményeinek felszámolására. Az ezzel kapcsolatos program keretében különleges figyelmet szentelnek a szennyezett területek rehabilitációjának.

Mások nem ennyire optimisták

Szakértők ugyanakkor nem túl optimistán ítélik meg a szennyezettség további csökkenésének kilátásait.

A fehérorosz környezetvédelmi és sugárellenőrzési központban úgy ítélik meg, hogy a csernobili katasztrófából származó sugárszennyezés leghosszabb felezési idejű alkotórészeinek, köztük az amerícium 241-es izotópjának felbomlása csak 2060 után kezdődik majd meg.

Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!