Kurd exlázadó lett Irak elnöke

Megválasztotta Irak államfőjévé Dzsalal Talabani kurd politikust szerdán az átmeneti iraki nemzetgyűlés.

Az iraki elnök portréja Dzsalal Talabani Dzsalal Talabani ízig-vérig profi politikus. 1933-ban született Koj Szandzsák faluban, Kirkuktól északra befolyásos család sarjaként. Jogot végzett a bagdadi egyetemen, s folyékonyan megtanult több nyelven, köztük angolul és franciául. Már fiatalon csatlakozott a kurd nacionalizmus atyjának tekintett legendás kurd vezető, Musztafa Barzáni mozgalomához. Barzáni autonómiát akart kieszközölni a kurdok számára, akiket a brit mandátum akaratuk ellenére arra kényszerített, hogy egy rajzasztalon megtervezett soknemzetiségű Irakban éljenek. 1961-ben ezért Barzáni fegyverbe hívta követőit, s ezzel kezdetét vette a kurd felkelés. Három évvel később Talabani összekülönbözött Barzánival, s saját mozgalmat hívott életre, így kezdődtek a kurd belharcok. A mondandójába szocialista elemeket keverő Talabani elsősorban a városi népesség körében tett szert sok támogatóra. Pártja a Kurdisztáni Hazafias Szövetség (PUK), Barzáni fiáé a Kurdisztáni Demokrata Párt (KDP). A két kurd párt egészen a 90-es évek végéig harcolt egymás ellen, az idén januári választások előtt azonban a PUK és a KDP stratégiai okokból szövetségre lépett egymással, és második helyet szerezték az iraki váalsztásokon.

Mint azt a 275 tagú testület egyik tagja elmondta, 227 képviselő támogatta szavazatával Talabani elnökké emelését, s mellé a két alelnök - a leköszönő pénzügyminiszter, a síita Ádel Abdel-Mehdi és az eddigi államelnök, a szunnita Gázi al-Jáver - megválasztását. Harmincan tartózkodtak.

Két hét múlva kormányfőt választanak

Az arab ország új átmeneti államfője, a 72 éves Talabani a Kurdisztáni Hazafias Unió (PUK) kurd párt vezetője. Az ő és két helyettese személyéről heteken át tartó viták árán állapodtak meg a január 30-i választásokon első, illetve második helyen befutott síita iszlám, illetve kurd tömörülés politikusai.

Az új államfőnek és két alelnökének két hét áll rendelkezésére, hogy kinevezze Irak új kormányfőjét. A síiták és a kurdok már korábban egyetértésre jutottak arról, hogy Ibrahím al-Dzsaafari síita iszlám politikust bízzák meg a kormányalakítás feladatával.

Dzsaafari várhatólag ezen a héten csütörtökön kapja meg a felkérést. Néhány miniszteri tisztségről még nem született egyezség, az olajipari tárcát például a síiták és a kurdok is maguknak követelik.

Az élő adás varázsa

A fogságban lévő Szaddám Huszein megbuktatott iraki elnök és legszűkebb környezetének tagjai televízión, egyenes adásban nézhették az ország új elnökének és alelnökeinek megválasztását.

Őreik tévékészülékeket helyeztek el erre az időrebörtöncelláikban, hogy nézhessék, amint a nemzetgyűlés megválasztja e közjogi méltóságokat - jelentette be szerdán Bahtiár Amín, az emberi jogok iraki minisztere.

Arról nem szólt bejelentésében, hogy az Egyesült Államok vezette hadjáratban megbuktatott korábbi iraki vezetők éltek-e a lehetőséggel, s ha igen hogyan reagáltak a látottakra.

Törökország, amely aggodalommal figyeli a kurd többség által lakott, olajban gazdag Észak-Irak autonómiatörekvéseit, üdvözölte a kurd elnököt, egyben felhívta az újdonsült államfőt, hogy munkálkodjék az arab ország egységének megőrzésén.