Engedne a szankciók ügyében az Egyesült Államok

Hajlandó megfontolni az Egyesült Államok, hogy az Irak elleni ENSZ-szakciók eltörlése helyett egyelőre csak ezek felfüggesztéséről döntsenek a Biztonsági Tanácsban - jelentette ki csütörtökön Colin Powell amerikai külügyminiszter Szófiában, Szimeon Szakszkoburggotszki bolgár kormányfővel közösen tartott sajtóértekezletén.

Hozzátette, hogy Washington továbbra is inkább a büntetőintézkedések teljes eltörlését szeretné. Jelezte ezzel, hogy a felfüggesztés lehetőségének felvetése kompromisszumos ajánlat kíván lenni az eltörléssel szemben fenntartásokat hangoztató hatalmaknak.

A szankciók eltörléséhez újabb ENSZ-határozat szükséges, mivel azokat ugyancsak határozattal hozták meg. Az amerikaiak aligha tudnák megsemmisíteni a szankciókat, ha azokat megvétózzák. Mivel azonban sem Franciaország, sem Oroszország nem akarja, nem valószínű, hogy ekkora ellenszélben képes az Egyesült Államok keresztül vinni akaratát. Franciaország három hete, a heves amerikai diplomáciai támadások után mérsékelte álláspontját, így a fokozatos feloldásra tett javaslatot.

Az Egyesült Államok az iraki gazdaság beindítása miatt ragaszkodik a szankciók feloldásához, mivel ezesetben megindulhatna az iraki olaj exportálása, amely fedezhetné az adósságtörlesztést, és az újjáépítés költségeit. Az ezt ellenző országok viszont úgy érvelnek, az amerikaiak az olajüzletet akarják "lenyúlni".

Moszkva: nyolcmilliárd a tét

Georgij Mamedov orosz külügyminiszter-helyettes szerint nagyban függ attól az orosz hozzájárulás a szankciók eltörléséhez, miként alakul a helyzet Szaddám Huszein volt iraki elnök megdöntött rendszerének adósságai és szerződéses kötelezettségei körül. A Moszkvában, a NATO-orosz csúcstalálkozó után a miniszter-helyettes kijelentette, hogy e kérdés rendezése nemcsak Oroszországnak, hanem legalább tíz másik államnak is szívügye. Ezek is főként ettől fogják függővé tenni, miként ítélik majd meg a szankciók eltörlését indítványozó amerikai-brit-spanyol határozattervezetet - mondta újságíróknak.

Moszkva attól tart, hogy a háború utáni Irakra, az arab ország olajjövedelmeire gyakorolt amerikai befolyás miatt veszélybe kerülhet annak a nyolcmilliárd dollárnyi adósságnak a törlesztése, amelyet Szaddám Huszein rendszere halmozott fel Oroszországgal szemben. Másfelől az is nyugtalanítja, hogy az amerikaiak által befolyásolt új iraki rendszer esetleg nem fogja elismerni kötelezőnek magára nézve azokat az üzleti szerződéseket, amelyeket Szaddám Huszein rendszere írt alá Oroszországgal.