Mindenki tudta, hogy engedély nélkül épült a nyaralója

Szerdán három magyar tulajdonú, összesen 42 lakást magába foglaló ingatlant dózeroltak el a horvát hatóságok, csütörtökön további két társasházat bontanak az Adriai tengeren fekvő Vir szigetén, jelentette az Index tudósítója a helyszínről.

A bontást a környezetvédelmi, térrendészeti és építésügyi minisztérium (MZOPU) rendelte el ott, ahol az engedély nélkül épült ingatlan a 70 méteres tengerparti sávon belül, de nem építési területre esik. A bontás rendőri biztosítás mellett folyik, csak a tulajdonosokat engedik az épületek közelébe.

Vir szigetén jelenleg a bulldózerek adnak egyedül árnyékot, a gépek egy-két mozdulattal tüntetik el az emleteket, az egyik 16 lakásos házat 34 perc alatt tüntették el a föld színéről. A bontásra ítélt házak horvát tulajdonosai próbálják menteni a menthetőt: amit ki tudnak szerelni a házakból, ajtót, ablakot, cserepeket, azt elviszik. A magyar házak előtt csak néhányan álldogálnak, és jobbára egymásnak telefonálgatnak, könnyes szemeket egyelőre nem látni.

A magyar tulajdonosok közül csak kevesen kíváncsiak a bontásra. Horvát lapok értesülése szerint az érintettek között van a magyar elit néhány tagja is, tudósítónk eddig csupán Péterfalvi Attila adatvédelmi ombdusman 2003-ban vásárolt appartmanjára talált. Péterfalvi nyaralója éppen megúszta a bontást, az ő lakása egy olyan ingatlanban van, amit átminősítettek a horvát hatóságok.

A horvátok házai is dőlnek

A magyar tulajdonú ingatlanok 10-18 lakásos társasházak, ezért a 18 ingatlant érintő bontás körülbelül 250 magánszemélyt érint, miközben a beruházót nem éri kár. A kárösszeg több százmilliós nagyságrendű. A bontás 23 horvát tulajdonú házat, de jóval kevesebb tulajdonost érint, mivel kisebb, egylakásos ingatlanokról van szó.

"Az amerikai és a német ingatlanokat nem bontják el, az amerikai és német diplomácia el tudta intézni" - jelentette ki a helyszínen a horvátországi székhelyű magyar Centar za Nekretnine ingatlanközvetítő cég szóvivője, Vass Krisztina az Indexnek, de tudósítónk nem tapasztalta, hogy a magyarokat hátrányosan megkülönböztetnék.

"30 év után települtem vissza haza Németországból, és most nagyot csalódtam a horvát államban" - nyilatkozta az Indexnek egy Németországból hazatelepült horvát nő, akinek egyetlen, még 2003-ban épült lakását bontották el.

"1992-ben harcoltam a hazámért, erre most lerombolják a házamat" - méltatlankodott a nő ugyancsak horvát szomszédja.

Felülbírálták a rendezési tervet

A magyar és horvát tulajdonosok mindegyike az illetékes hatóság jegyzői engedélyét, illetve egy rendezési tervet lobogtat, ami szerint ingatlanuk építési területen áll. Vir szigetén 2004 előtt volt ugyanis érvényes rendezési terv, ám azt a minisztérium megtámadta azzal érvelve, hogy az aprócska üdülősziget túlzsúfolttá válna.

A horvátoknak annyi helyzeti előnye lehetett a magyar tulajdonosokkal szemben, hogy amikor a minisztérium hatályon kívül helyezte a rendezési tervet, többen fennmaradási engedélyt kértek és kaptak. Erről a lehetőségről a magyar tulajdonosokat nem értesítette senki.

Fellebbezni mindenesetre lehetett a bontási határozat ellen, ám jellemző a horvát hatóságok igyekezetére, hogy a márciusban beadott fellebbezések visszautasításáról szóló döntések nagy részét három napja postázták ki - azon a napon, amikor az első munkagépek megjelentek.

Tudósítónk jelentése szerint vannak még elbírálatlan fellebbezések, míg több magyar és néhány hozzájuk csatlakozott horvát tulajdonos az államot készül perelni.

A szigeten egyébként körülbelül 10 ezer ház épült a hetvenes évek óta, ezek közül 8-9 ezer illegálisan. Egyelőre azonban csak 48 ingatlant bontanak el.

A horvát minisztérium érvelése szerint a társasház méretű, magyar üdülőépületek nem illenek a viri összképbe sem. Tudósítónk beszámolója szerint ugyanakkor a legtöbb épület a "proletár barokk" gipszszobrokat és más giccses elemeket felhasználó stílusban készült, azaz nem ütnek el egymástól.

A magyar diplomaták tárgyalnak

A magyar diplomaták még mindig tárgyalásban vannak egy esetleges haladékról, a Külügyminisztérium pedig csütörtökön arra kérte a zágrábi magyar nagykövetet, szóbeli jegyzék formájában kérje meg a horvát felet, adjon tájékoztatást arról, mi a jogi alapja annak az eljárásnak, amelyben a horvátországi Vir szigetén illegálissá nyilvánított magyar tulajdonú ingatlanokat kezdtek bontani.

Az Info rádiónak az egyik magyar tulajdonos elmondta, szerződésében szerepel az a kitétel, hogy ha az ingatlan nem kapja meg a fennmaradási jogot, és lebontják, akkor a kivitelezők viselik ennek jogi és anyagi következményeit.

Tudták, hogy nincs érvényes engedély

Ezt az Indexnek a helyszínen cáfolta Végvári Attila, aki a magyar beruházások nagy részéért, egy tucat cégén keresztül felelt. "Mindenki, aki vásárolt, tudta, hogy engedély nélkül épült az ingatlan. Erre mi is felhívtuk a figyelmet, de a földhivatali adatokból egyértlműen kiderült" - mondta Végvári.

Ezt a Péterfalvi Attila szomszédságában nyaraló család némiképp árnyalta: azt tudták ugyan, hogy engedély nélkül építkeznek, de azt ígérték nekik, az egnedélyt el lehet intézni, bontásra pedig álmukban sem gondoltak volna. Ők ráadásul nem is jómódúak: banki hitelből finanaszírozták a nyaralót, amit most leromboltak.

Zoran Randelovic, a szigeten érintett egyik beruházó, az eszéki Barakuda cég jogi képviselője a Slobodna Dalmacija című napilapnak elmondta, hogy az illetékes közigazgatási bíróságnál panaszt emeltek a már zajló bontás ellen, annak azonnali felfüggesztését kérve.

A cég képviselője a lap internetes oldalán mintegy a bontási határozat elleni érvként hozta fel, hogy viri ingatlanok elektromos hálózatra való bekötését annak idején az állami szolgáltató vállalattal végeztették el, s akkor nem emeltek semmilyen kifogást a bekötés ellen.