Irán kicselezte az amerikaiakat

Amerikai és dél-koreai hírszerzési források idén április óta hat alkalommal figyeltek meg észak-koreai repülőtérről felszálló iráni teherszállító repülőgépet a korábbi évi egy-két alkalommal szemben - állította a Dzsong Ang című lap. Az IL-76 típusú iráni gépek által szállított konténerek az említett hírszerzési források szerint Rodong rakétákat tartalmaztak.

Kelendő rakéta-technológia

A dél-koreai lap szerint Észak-Korea azért tért át a légi szállításra, mert tavaly decemberben az Irak elleni katonai szövetség elfogott egy 15 észak-koreai gyártmányú Scud rakétából álló, Jemenbe irányuló tengeri szállítmányt.

Az észak-koreai Rodong típusú rakéták hatótávolsága 1300 kilométer. Az AFP francia hírügynökség úgy tudja, hogy ilyen rakétákat vásárolt 1998-ban Pakisztán, és Irán szintén az észak-koreai rakétatechnológia alapján fejlesztette ki saját, 1998-ban tesztelt középhatósugarú ballisztikus rakétáját.

Irán egyéb trükkökre is kiváncsi

Korábban egy japán napilap arról tudósított, hogy információi szerint március és május között iráni atomtudósok látogattak Észak-Koreába, hogy tájékozódjanak a nukleáris programok álcázásának trükkjeiről. Az irániak saját létesítményeik nemzetközi elismerését szeretnék elérni úgy, hogy valós céljaik ne derüljenek ki, és ehhez Észak-Korea nagyon ért, írta a lap.

Észak-Korea tavaly decemberben került a figyelem középpontjába, amikor bejelentette, feléleszti egy 1994-es atomsorompó-egyezmény alapján befagyasztott atomprogramját. A döntést azzal indokolta a kommunista vezetés, hogy az Egyesült Államok nem teljesíti a szerződésben vállalt fűtőolaj szállítását az országnak.

Bevallották, amit mindenki tudott

Az idei áprilisi pekingi négyoldalú tárgyalásokon a phenjani vezetés elismerte, hogy rendelkeznek atomfegyverrel, noha ez akkor nem lepett meg senkit. Bár a koreai atomfegyerek minőségét azóta többször megkérdőjelezték, a ballisztikus rakéták gyártásában és fejlesztésében Korea az évek során az élre verekedte magát.

Amerika óvatos

Az Egyesült Államok vezetése egyelőre diplomáciai megoldásban gondolkodik, de a külügyi vezetésből olyan hangokat is lehetett hallani, hogy esetleg egy gyors és pontos bombázással szerelnék le a koreai nukleáris létesítményeket.

A nyílt háborút ugyanakkor Amerika túl kockázatosnak tartja, mivel az észak-koreai hadsereg könnyedén eredményes válaszcsapást intézhet Dél-Korea ellen.