Súlyos hiányosságok a brit hírszerzés Irak-dossziéjában

Iraknak a háború előtt nem volt jelentős mennyiségű, sőt talán egyetlen vegyi vagy biológiai fegyvere sem bevethető állapotban, állapította meg a Butler-bizottság, amelynek feladata a fegyverekkel kapcsolatos brit hírszerzési tevékenység vizsgálata volt.

A szerdán közzétett jelentés szerint ezért nem lett volna szabad belevenni a brit kormány által 2002 őszén nyilvánosságra hozott hírszerzési dossziéba azt a központi kitételt sem, amely szerint az iraki tömegpusztító fegyverek 45 perces bevetési készültségben voltak. A dokumentum alapján adta áldását a brit törvényhozás az iraki háborúra.

A dosszié - és az annak tartalmát ismertető miniszterelnök - szóhasználata azt a benyomást keltette, hogy az iraki tömegpusztító fegyverekről összeállított hírszerzési anyag "a valóságosnál teljesebb és szilárdabb" titkosszolgálati értesülésekre - áll a Butler-jelentésben.

A Butler-jelentés ugyanakkor nem állapította meg annak tényét, hogy politikusi nyomásra torzították volna el az Irak-dosszié állításait.

Nem személyeskedik

Lord Butler, a brit kormányzati közalkalmazotti szolgálat, a Civil Service nyugalmazott vezetője, akit a kormány februárban kért fel a vizsgálat elvégzésére, súlyos hiányosságnak nevezte, hogy az Egyesített Hírszerzési Bizottság (JIC) figyelmeztetései nem kaptak kellő hangsúlyt a dossziéban.

Ugyancsak a háború előtti hírszerzési munka gyengeségének nevezte olyan ügynökök információs forrásként való használatát, akik sokszor "szakértelmükön kívül eső területekről" szolgáltak értesülésekkel.

A szerdán ismertetett jelentés ugyanakkor nem tartalmaz közvetlen elmarasztalást sem Tony Blair kormányfő, sem a JIC éppen távozó, és a külső hírszerzés (MI6) igazgató posztját a hónap végén átvevő John Scarlett címére, sőt kiemelten hangsúlyozza, hogy Scarlettnek nem kell visszamondania egyébként súlyosan vitatott, Blair által néhány hónapja bejelentett kinevezését az MI6 élére.

A Butler-jelentés nem az első függetlennek tekinthető bizottság, amely az iraki háború megindokolatlanságát állapítja meg. Legutóbb az amerikai szenátus állapította meg, hogy az iraki háborút téves hírszerzési információkra alapozták, brit részről pedig a Kelly-ügyet lezáró Hutton-jelentés fogalmazott meg visszafogott kritikát a hírszerzési információk felhasználásáról a háború melletti kormányzati kampányban.