Milosevics: szemérmetlen hazugságokkal vádolnak

Szemérmetlen hazugságoknak nevezte Slobodan Milosevics volt jugoszláv elnök az ellene felhozott, háborús bűnökre vonatkozó vádakat hétfőn a volt Jugoszlávia területén elkövetett bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszéken, ahol perében megkezdődött a védelem érveinek előterjesztése.

Szlobodan Milosevics tárgyalásán, Hágában fotó: EPA

Milosevicset a volt Jugoszláviát a 90-es években darabokra szakító három nagy konfliktusban (Horvátország, Bosznia, Koszovó) játszott szerepéért, háborús bűnökért, emberiesség elleni bűnökért és népirtásért vonja felelősségre az ENSZ által létrehozott hágai bírói testület.

Milosevics magát védi meg

Összesen 66 vádpontban kell védekeznie, büntetése életfogytiglan is lehet. A szóban forgó háborúkban összesen több mint 200 ezer ember vesztette életét.

A volt jugoszláv államfő saját maga látja el védelmét a törvényszéki eljárásban, amely sokak szerint a II. világháború utáni legnagyobb, háborús bűnökkel foglalkozó per, és az első, amelyben volt államfő áll nemzetközi bíróság elé. Milosevics mindazonáltal már magának a törvényszéknek a törvényességét is vitatja, a testület beállítottságát ezúttal ismételten szerbellenesek minősítette.

'Szemérmetlen hazugság'

"Az ellenem felhozott vádak szemérmetlen hazugságok" - szögezte le védőbeszédében Milosevics, aki öltönyben és a volt jugoszláv zászló színeivel díszített nyakkendőben jelent meg bírái előtt.

Mint mondta, a külföldön kialakult elképzelések a volt Jugoszláviában történtekről hamisak, valójában a nemzetközi közösség tettei segítették leginkább elő a volt balkáni állam szétesését. "Egy multikulturális, többvallású, sokféle etnikumú államot pusztítottak el" - tette hozzá.

Milosevics - vádlóinak gyökeresen ellentmondva - önmagát mintegy béketeremtőként igyekezett beállítani, és úgy vélte, a szóban forgó fegyveres konfliktusokban a szerb nép önvédelmi harcot vívott a belső lázadás és iszlám fegyveresek kívülről érkező támadásai ellen.

Külső törekvésnek minősítette, hogy Boszniában - állítása szerint iráni, szaúdi, libanoni, afgán, marokkói fegyveresek részvételével, részben amerikai fegyverekkel - iszlám államot hozzanak létre, Horvátországból pedig kiüldözzék a szerb kisebbséget.

Németországot külön említette, mint amely éveken át Jugoszlávia lerombolására törekedett, és a Vatikánt is az erkölcsi hanyatlás vádjával illette. Vádlói szerint viszont ő uszított háborúra, hogy megteremtsen valamiféle nagy Szerbiát a volt jugoszláv köztársaságok területén.

Százötven nap van a védekezésre

A per első felvonása, a vádpontok ismertetése és a tanúk felvonultatása már februárban befejeződött, és júliusban a védőbeszédet is meg kellett volna kezdeni, de a politikus rossz egészségi állapota miatt azt többször elhalasztották.

A törvényszék akkor úgy határozott, hogy Milosevicsnek augusztus 31-től kell ismertetnie válaszát a 66 vádpontra. A védőbeszédhez kapcsolódó tanúkihallgatások azonban a jövő hét elejénél korábban nem kezdődnek meg.

Milosevics összesen 1400 tanú beidézését kérte, erre azonban aligha lesz lehetősége a védekezéshez rendelékezésére álló 150 tárgyalási nap alatt. Listáján mindazonáltal olyan nevek is szerepelnek, mint Bill Clinton volt amerikai elnöké, Tony Blair brit miniszterelnöké és Gerhard Schröder német kancelláré - a beidézés azonban a bíráktól függ, akik dönthetnek úgy is, hogy egy-egy szóban forgó személynek nincs kapcsolata az üggyel.