Magyarországon hiányos a demokrácia
További Külföld cikkek
-
Donald Trump kiállt Marine Le Pen mellett, boszorkányüldözésnek tartja a francia bíróság döntését
- Benjamin Netanjahu Tiszteletbeli Polgári címet kapott a Nemzeti Közszolgálati Egyetemtől
- Leválthatták a Nemzetbiztonsági Ügynökség és a Kiberparancsnokság vezetőjét
- Megérkezett Kína válasza Donald Trumpnak: 34 százalékos vámot vetnek ki az amerikai árukra
- Ki tudja, hol áll meg az amerikai Gmail-botrány?
A világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdasági-politikai előrejelző intézete - a The Economist folyóiratot gondozó cégcsoport kutatási részlege - 167 országra és területre állapított meg újonnan kidolgozott demokráciaindexet, öt fő kategória alapján.
Ezek: választási folyamat és pluralizmus, a polgári szabadságjogok érvényesülése, a kormány működése, a társadalom politikai részvétele, valamint a politikai kultúra színvonala. Mindegyik kategóriában tíz pont szerezhető, és az átfogó demokráciaindex a szerzett pontszámok átlaga.
Svédország, Izland, Hollandia
Az EIU most kiadott éves összesítése szerint Svédország a világelső, 9,88-as demokráciaindexszel. A skandináv ország az öt kategóriából négyre tíz pontot kapott, és csak a politikai kultúra kategóriájában szerzett 9,38-at a londoni felmérés szerint.
A második legdemokratikusabb ország Izland 9,71-es indexszel, a harmadik Hollandia (9,66), a negyedik Norvégia (9,55), az ötödik Dánia (9,52).
A "teljes demokrácia" megjelölésű országcsoportban összesen 28 ország van; a közép-európai új EU-tagállamokból csak Csehország (18. hely, 8,17 pont), valamint Szlovénia (27. hely, 7,96 pont) került ebbe az osztályba.
Nagy-Britannia és az USA is hiányos
A teljes demokráciának nyilvánított csoporton belül meglehetősen elmarad az élbolytól az Egyesült Államok, amely 8,22 ponttal a 17., valamint Nagy-Britannia (23. hely, 8,08) és Franciaország (24. hely, 8,07).
Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és a balti köztársaságok a "hiányos demokrácia" nevű csoportba kerültek, amelyben összesen 54 ország van.
Az EIU kommentárja szerint az ebbe a kategóriába sorolt kelet-európai EU-tagállamok politikai szabadságszintje és polgári szabadságjogai gyakorlatilag azonosak a régebbi, fejlett uniós tagországokéival, azonban a politikai részvétel és a politikai kultúra kategóriájában jelentősen elmaradnak ez utóbbiaktól. A régebbi demokráciák közül mindazonáltal szintén ebbe a csoportba került Olaszország és Ciprus.
A társadalom politikai részvétele alacsony
Magyarország 7,53-as demokráciaindexszel a 38. a vizsgált 167 ország közül. A legjobb osztályzatot a választási folyamat és pluralizmus kategóriájára adta az EIU, 9,58 ponttal. A cég a magyarországi polgári szabadságjogok érvényesülését is magas, 9,41-es pontszámmal jutalmazta; mindkét részindex jobb, mint az Egyesült Államok pontszáma az azonos két kategóriában (8,75, illetve 8,53).
A társadalom politikai részvételi szintjére azonban Magyarország csak 5,00 pontot szerzett a megszerezhető tízből; a kormányzati működésre 6,79, a politikai kultúrára 6,88 pontot adott a londoni elemző cég.
Az EIU kimutatása szerint jelenleg a világ lakosságának több mint a fele él olyan országokban, amelyekben bizonyos szinten érvényesül a demokrácia. Ezen belül 13,0 százaléknyian laknak a "teljes demokrácia" kategóriájába sorolt országokban, és 38,3 százaléknyian a "hiányos demokráciákban".
Kína pluralizmusból egyes
A "hibrid rezsimként" megjelölt csoportba harminc ország került, a világ népességének 10,5 százalékával; itt található egyebek mellett Oroszország, amely 5,02-es demokráciaindexével a 102. helyen áll.
A legtöbb ország - 55 - az "önkényuralmi rezsim" megjelölésű csoportban van, a világ összlakosságának 38,2 százalékával. Ide sorolta az EIU Kínát is, amely 2,97-es demokráciaindexével 138. helyre került, de például a választási folyamat és pluralizmus kategóriájára 0,00, és a polgári szabadságjogokra is csak 1,18 pontot kapott. Az utolsó, 167. helyen Észak-Korea áll, 1,03-as demokráciaindexszel.