Iránban címlapon hozták a brit katonák szabadon bocsátását

Az iráni napilapok többsége üdvözölte csütörtökön az elfogott brit haditengerészek meglepetésszerű szabadon bocsátását, bár egyes reformer szellemiségű újságok bírálták az ügyben Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnököt. Az iráni lapok szinte kivétel nélkül címlapfotókat tettek közzé arról, hogy Ahmadinezsád szerdán fogadta a polgári öltözéket viselő brit haditengerészeket és tengerészgyalogosokat, miután bejelentette, megkegyelmezett a brit katonáknak és szabadon engedi őket.

A konzervatívok elismertek

A Kajhan című konzervatív napilap szalagcímében kiemelte, hogy Irán az iszlám vallást megalapító Mohamed próféta közelgő születésnapja alkalmából, illetve a Nagy-Britannia által adott írásos garancia birtokában megkegyelmezett a behatolóknak. A garancia arra vonatkozik, hogy a jövőben törekednek az iráni területi vizek elkerülésére. Ahmadinezsád elnök szerdai sajtóértekezletén ugyanis azt állította, hogy a brit kormány a teheráni vezetésnek küldött levelében szavatolta, a jövőben hasonló incidensek nem fordulnak elő. Londonban nem erősítették meg az iráni elnök kijelentését.

A szintén konzervatív beállítottságú Dzsam-e Dzsam úgy vélekedett, hogy a brit katonák elengedése két üzenetet hordoz magában: az első Irán erejét mutatja az agresszorokkal szemben, a második pedig azt hangsúlyozza, hogy Teherán el akarja kerülni a feszültség szítását más országokkal.

A reformerek bíráltak

A reformer szellemiségű Aftab-e Jazd újság viszont bírálta Ahmadinezsádot, amiért szerinte késlekedett a britek elengedésével. A lap szerint az iráni elnöknek a kegyelem bejelentésekor meg kellett volna jegyeznie: Teherán korábban szerette volna szabadon bocsátani az elfogott katonákat, ám a Tony Blair brit kormányfő által adott 48 órás ultimátum miatt ezt későbbre halasztotta. Blair még kedden beszélt arról, hogy az elkövetkező két napnak kulcsfontosságú a jelentősége a válság kimenetele szempontjából.

Az úgyszintén reformer szellemiségű Ajandeh-No Irán meghátrálásáról írt. A lap felvetette, hogy Teherán többször jelezte: amennyiben London bocsánatot kér, a brit katonákat elengedik. Bocsánatkérésre azonban nem volt, sőt a brit kormányfő kétnapos ultimátumot adott Teheránnak az elfogott katonák szabadon engedésére. Így felvethető Ahmadinezsádnak, mi volt a meghátrálás oka, tette hozzá a lap.