Exit poll: a Kadima nyerte az izraeli választásokat

Az exit pollok szerint a Cipi Livni vezette centrista Kadima párt nyerte a kedden tartott az izraeli parlamenti választásokat, derült ki az urnazárás után, közép-európai idő szerint este 9-kor.

Az izraeli kettes csatorna adatai szerint a Kadima 29 mandátumot szerzett a 120 tagú knesszetben, második helyen végzett a jobboldali Likud 27 hellyel. Az első két hely sorrendje meglepetésnek számít, bár a kampány végére a Kadima szorosan megközelítette a Benjamin (Bibi) Netanjahu vezette Likudot. Az utóbbi hónapok tendenciái, azaz a jobboldal megerősödése után mégis Netanjahu győzelmére lehetett számítani.

Papírforma szerint a harmadik helyet a szélsőjobboldali Jiszrael Beitejnu (Izrael a hazánk) szerezte meg 15 mandátummal, és történetének legrosszabb eredményét produkálva a negyedik helyen a Munkapárt végzett mindössze 13 mandátummal.

Az eredményekből az is látszik, hogy ugyan a Kadima szerezte meg a legtöbb helyet a Knesszetben, azonban a jobboldali blokk megerősödése gondot jelenthet Cipi Livninek a kormányalakításkor, hiszen a koalíció megkötéséhez legkevesebb 61 képviselő támogatására lenne szüksége.

Az egyes csatorna ugyan csekély eltérésekkel a mandátumszámokban, de hasonló végeredményt jósol: Kadima 30, Likud 28, Jiszrael Beitejnu 14, Munkapárt 13. Számításaik szerint így a jobboldali blokk összesen 63 hellyel rendelkezik a Knesszetben, míg a baloldal csak 57 képviselő támogatását tudná megszerezni egy koalícióhoz.

A számításokat úgy végezték, hogy a mérleg nyelvét jelentő Jiszrael Beitejnu mandátumait a jobboldalhoz számították, ugyanakkor a párt elnöke, Avigdor Lieberman nem árulta el a választások előtt, hogy a Kadima vagy a Likud vezetőjét javasolja-e majd Simon Peresznek kormányalakításra.

Az államelnök a törvények alapján azt kéri fel kormányalakításra, akinek a legnagyobb esélye van arra, hogy meg tudja szerezni minimum 61 képviselő támogatását. Eddig ez egyben a legtöbb mandátumot szerzett pártot is jelentette, most azonban a kialakult erőviszonyok miatt ez változhat.

Amint megszületnek a választás végleges eredményei, Simon Peresz egyeztetni kezd majd a pártok elnökeivel arról, hogy kit javasolnak miniszterelnöknek, ezután dönt arról, kit kérjen fel a kormányalakításra.

Az előzetes becslések alacsony részvételi arányt jósoltak, végül azonban, ha nem is sokkal, de meghaladta a 2006-os választásokét. Kedden a szavazásra jogosultak 65,2 százaléka élt a lehetőséggel, míg három évvel ezelőtt 63, 2 százalék. 2003-ban még 68 százalék ment el szavazni, 2001-ben 62,3, utoljára igazán magas részvételi arány 1999-ben volt, akkor a választók 78,7 százaléka adta le szavazatát.