Orbán Viktor a szlovákok Viagrája

Várhatóan heves érzelmi reakciók és politikai vagdalkozás jellemzi majd szerda délután a szlovák parlament rendkívüli ülését, amelyet Orbán Viktor május 23-án tett kijelentései miatt hívtak össze. Az ülést a kormányzó szociáldemokraták képviselője, egyben európai parlamenti listavezetője, Boris Zala indítványozta, hogy "elítéljék Orbán Viktor Fidesz-elnök és néhány más politikus európai parlamenti választási kampány során tett ismételt nacionalista kijelentéseit, melyek az etnikai elkülönüléshez, a szomszédos államok szuverenitásának tagadásához és Szlovákia területi egységének megkérdőjelezéséhez és a térség stabilitásának megbontásához vezetnek". A határozati javaslat tervezett szövege mindemellett "nagyra értékeli a Szlovák Köztársaság magyar nemzetiségű polgárainak hozzájárulását az ország közös értékeihez".

Orbán Viktor május 23-án Esztergomban Csáky Pállal, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnökével közösen tartott kampányrendezvényt. Orbán az EP-képviselőségre aspiráló magyarországi, romániai és szlovákiai magyar politikusokra utalva azt mondta: a június 7-i európai parlamenti választáson eldől, hogy a Kárpát-medencei magyarságot hányan képviselhetik majd Brüsszelben, a szavazófülkében minden magyarra egy másik magyar vár a határon túlról.

Erősen bűzlő nagymagyar sovinizmus?

Ján Slota, a szlovák kormánykoalíció tagjának számító szélsőséges Szlovák Nemzeti Párt (SNS) vezezetője azonnal ráugrott Orbán kijelentéseire (az MKP elnökére ezúttal nem tudott támadni, Csáky Pál ugyanis Orbán Viktor után arról beszélt, hogy ők Szlovákia lojális állampolgárai, tisztelik a szlovák népet és megértésben akarnak együtt élni). Slota szerint Orbán szavai „erősen bűzlenek a neonácizmustól, neofasizmustól, de legalábbis a nagymagyar sovinizmustól". A szlovák pártelnök szerint katasztrófát jelentene, ha a Szlovákiára eső 13 EP-mandátumból az MKP szerezne meg hármat-négyet.

A Fidesz velős válasza sem késett Slota kirohanására. Szijjártó Péter azt mondta: Slota már „többször bizonyította magáról, hogy egy bunkó, ezt most is igazolta". A Fidesz szóvivője szerint "nagyon furcsa, ha egy európai uniós tagország vezető politikusa nem veszi észre, hogy a jelenlegi folyamatok éppen abba az irányba mutatnak, hogy a nemzetek sokkal fontosabbak lesznek, mint az országhatárok."

A kérdésben Robert Fico szlovák kormányfő is állást foglalt, és nem cáfolt rá szélsőséges koalíciós partnerére. Fico szerint abszurd, hogy bárki is valamiféle "fiktív államnak" minősítse a Kárpát-medencét. „Vagy olyan képviselőink lesznek ott, akik Magyarországot és a Kárpát-medencét fogják képviselni, vagy Szlovákiát és a szociális programokat. Néhányan azt mondják, hogy azok az emberek, akiket a Szlovák Köztársaságban választanak meg EP-képviselőnek, állítólag a Kárpát-medencét fogják képviselni. Hát már teljesen megbolondultunk?" – fakadt ki a szlovák kormányfő.

A Kárpát-medencei Lebensraum

A kérdés már a cseh belpolitikát is foglalkoztatja. Jan Kohout cseh külügyminiszter szerint Prágát is nyugtalanítják azok a kijelentések, amelyeket Orbán Viktor tett a Kárpát-medencei magyarság európai parlamenti képviseletéről. Aggodalmának adott hangot Orbán kijelentései miatt kedden a Budapesten vendégeskedő Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter is.

Miért váltott ki ilyen felháborodást Orbán kijelentése? Azt minden magyar politikusnak, így Orbánnak is tudnia kellett, hogy a Kárpát-medence emlegetése Szlovákiában minden esetben éles reakciókat vált ki. A szlovák belügyminisztérium például tavaly egy hagyományőrző egyesület bejegyzését azért utasította el, mivel az alapszabályában "a Kárpát-medencében élő nemzetek szellemi, kulturális és tárgyi értékeinek megőrzését" is feltüntette. A minisztérium indoklása szerint a földrajzi kifejezésnek "a Szlovák Köztársaság területi egysége szempontjából nincs alapja". Dusan Caplovic miniszterelnök-helyettes pedig rátett még egy lapáttal, amikor tavaly egy televíziós beszélgetésben azt mondta: a magyar politikusok a Kárpát-medence emlegetésével helyettesítik a náci élettér (Lebensraum) kifejezést.

Emlékezetes, hogy a szlovák parlament tavaly nyilatkozatban ítélte el a Magyar Koalíció Pártja képviselőit, mert azok részt vettek a budapesti Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának konzultatív ülésein (Az ugyanakkor egyelőre nem váltott ki élesebb politikai reakciót, hogy május 22-én a Kárpát-medence különböző országaiban működő magyar részegyházak egyesülésével magalakult a Magyar Református Egyház, igaz, ehhez a fentiek alapján érthető politikai óvatosságból a felvidéki reformátusok nem csatlakoztak, csak nyilatkozatban támogatták).

Feltüzelik a választókat

A mostani heves szlovák reakciónak azonban alapvetően belpolitikai okai vannak és Orbán kijelentése csak a megfelelő ürügyet szolgáltatta az „átgondolt felháborodásra", vagy ahogy a Sme kommentárja megemlítette, Orbán ebben az esetben a szlovákok Viagrája volt. A magyar kártya ismételt előhúzása azt a célt szolgálja, hogy az európai parlamenti választások előtt mozgósítsa a választókat és tematizálja a közbeszédet, mondta az Indexnek Öllös László szlovákiai politikai elemző.

Az elmúlt hetek nyilvánosságát az ellenzék uralta a kormánypártokhoz, különösen a Szlovák Nemzeti Párthoz kötődő korrupciós ügyekkel, így a kormányzó pártok egyrészt ezen akartak fordítani. Az ugyanakkor már a szlovák elnökválasztás idején is kiderült, hogy a magyar ügyek felmelegítése képes feltüzelni a választókat, és a kormányzó pártok számára kedvező eredményt hozhat, mondta a politikai elemző. Ez a mostani akció azonban későn indult, így kérdéses, lesz-e hatása, mondta Öllös László.

Szlovákiában négy évvel ezelőtt is a legalacsonyabb volt a részvétel az EP-választásokon, és az előrejelzések szerint most is legfeljebb a választásra jogosultak 15-20 százaléka megy el szavazni. A magasabb részvétel a magyar párt esélyeit nem feltétlenül rombolja. A szlovákiai magyar választók korábban is aktívnak bizonyultak. Ennek is köszönhető, hogy 2004-ben arányukhoz képest nagyon jó eredményt értek el az európai választásokon és 2 EP-képviselői helyhez jutottak. A magyar párt szereplését most sokkal inkább a belső viták ronthatják: a közelmúltban a Magyar Koalíció Pártjának három tagja kilépett a párt frakciójából, így tiltakozva a pártelnök Csáky Pál stílusa ellen, korábban pedig Simon Zsolt volt mezőgazdasági miniszter hagyta ott az MKP-t.

A szerdai ülésre az ellenzéki Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU) és a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) nem megy el. Bár Orbán nyilatkozatát ők sem tartják elfogadhatónak, legalább ennyire kritizálják a szlovák parlamentbe összehívott színjátékot, a visszaélést a nacionalista kártyával és indulatokkal.

Az MKP viszont ott lesz, és odatartja arcát a kormányzó pártoknak. "Ha nem vennénk részt, akkor azzal gyanúsíthatna bennünket bárki, hogy el akarunk futni a téma elől. Nincs mit rejtegetnünk. Nélkülünk Szlovákia nem lenne sem NATO-tag, sem EU-tag"  - jelentette ki Csáky Pál az MKP elnöke. "Mi nem fogunk védekezni, elmondjuk a véleményünket. Alpárinak tartjuk az ilyen durva nacionalizmust Szlovákiában, hogy a magyar kártyát minden helyzetben előhúzzák. Mi nem futamodunk meg, nem lehet minket megijeszteni, s nagyon reméljük, választóinkat sem" - fejtette ki Csáky.