Orbán Viktor a szlovákok Viagrája

Az EU-t nem medencék alkotják

A kampányolás persze nemcsak a szlovák belpolitikára jellemző. Minden bizonnyal Orbán Viktor is célzatosan kárpátmedencézett Esztergomban. A liberális Sme című lap kommentátora szerint Orbán és a Fidesz legnagyobb vetélytársát ebben a választásban nem a szocialisták, hanem a radikális Jobbik jelenti. Orbán ennek rendeli alá kampányát. Az egyetlen dolog, amivel Orbánnal Szlovákiában egyetérthetünk, írta a Sme, hogy a Jobbikot kívül kell tartani a valós politikán.

Érdemes megvizsgálni, van-e egyáltalán létjogosultsága Orbán felvetésének, hogy a különböző országokból származó magyar nemzetiségű képviselők közösen álljanak ki Kárpát-medencei ügyekért, a kisebbségben élő magyarok jogaiért az Európai Unióban. A szlovák külügyminisztérium szerint az EU-t demokratikus államok alkotják, nem pedig medencék és egyéb földrajzi egységek, ezért értelmetlen Orbán Viktor kijelentése.

Bár Orbán autonómiát egyáltalán nem emlegetett, az ettől való félelem teljesen alaptalan lenne: ahogy a Sme kommentárja megjegyezte, akárhány képviselője is lesz a magyaroknak az Európai Parlamentben, az egy milliméternyit sem viszi előbbre Orbán, Tőkés és Csáky nemzeti terveit, mert ezekről a hazai parlamentek döntenek. Szlovákiában például csak akkor lehet bármiféle autonómiát bevezetni, ha azt a 150 tagú parlamentben 90 képviselő fogja támogatni.

Az EP-ben a képviselők nemzetközi frakcióban ülnek. Ez azt jelenti, hogy ideológiai szempontok szerint szavaznak általában, az egy országból érkezett képviselők sokszor egymás ellenében, aszerint, hogy az európai szocialisták (PES), az európai néppárt (EPP) vagy mondjuk az európai liberálisok (ALDE) stb. frakcióját erősítik-e. Az EP struktúrájából adódik, hogy alapvetően nem nemzeti érdekeket képviselnek a képviselők, hanem közös ügyekről ideológiai szempontok szerint szavaznak. A nemzeti érdekek képviselete az EU struktúrájában az Európai Tanácsban jelenik meg, ahol a nemzeti kormányok vitatják meg a közös ügyeket.

A magyar lobbi

Ezzel együtt a különböző nemzetiségű képviselők törekednek hazájuk érdekeinek védelmére is. Részben ezért a frakciófegyelem az EP-ben jóval gyengébb, mint általában a nemzeti parlamentekben. Ugyanakkor az is igaz, hogy még a legtöbb képviselővel bíró német képviselők sem lennének képesek egyetlen szavazás megnyerésére sem a többiek ellenében, még akkor sem, ha különböző frakciókban ülő politikusaik véletlenül összefognának. Tipikusabb, hogy azonos érdekkel bíró országcsoportok képviselői fognak össze (például az új keleti tagállamok vagy a halászatban érdekelt országok), de akkor is inkább frakción belül jellemző ez.

A magyar képviselők helyzete annyiban mindenképpen sajátos, hogy a legutóbbi ciklusban három országból is képviselethez jutottak magyar nemzetiségű politikusok. Közülük mindkét felvidéki és három erdélyi magyar képviselő állandó vendégként részt vett a néppárti frakción belül működő Fidesz-delegáció ülésein, sőt, rendre csatlakozott hozzájuk az egyetlen MDF-es képviselő is. Így a néppárti magyarok az általuk képviselt országoktól függetlenül előre egyeztették hogyan szavaznak, bár ez a legtöbb esetben egybeesett az EPP hivatalos irányvonalával. E közös fellépésből azonban kimaradt a 9 magyarországi szocialista és a 2 SZDSZ-es illetve 1 romániai magyar liberális képviselő is.

A magyar politikusokra jellemző, hogy az általuk képviselt országoktól és pártoktól függetlenül aktívabbak kisebbségvédelmi kérdésekben. Például a mostani ciklusban Alapjogi Ügynökség nevű új EU-s intézmény megalakításakor keményen lobbiztak, hogy a nemzetiségi kisebbségek monitorozása is tartozzon az ügynökség alaptevékenységei közé. A közös munka itt azt jelentette, hogy mindenki saját frakciójában igyekezett ugyanazt a javaslatot erőltetni. Az ilyen közös fellépések azonban inkább kivételnek számítanak.

Fontos még megjegyezni, hogy a regionalitás elve egyáltalán nem áll távol az EU-tól. Így lehet érvényes az a gondolat, hogy a Kárpát-medence érdekeit több országból érkező képviselő is védelmezze, legfeljebb a gyakorlatban kérdéses, hogy a kéttucat magyar mire elég az EP-ben. Az EP-ben egyébként több olyan képviselő is van, aki már több országban is szerzett mandátumot. A Zöldek frakciójának mindkét vezetője két-két tagállamban is győzött már különböző ciklusokban képviselőjelöltként, vagyis ők például határozottan egy ideológiát és nem egy országot képviselnek a parlamentben.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!