Iráni zavargások

Oroszország elutasította az iráni rendszer elszigetelését, Róma és Párizs viszont határozott álláspontot szorgalmazott csütörtök este Triesztben a hét legfejlettebb ipari ország és Oroszország külügyminiszteri szintű tanácskozásán.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy a G8 külügyminiszterei elítélik-e az iráni elnökválasztást követő erőszakot, Lavrov leszögezte: "senki sem akarja elítélni" úgymond az iráni választási folyamatot. Frattini olasz külügyminiszter ennek ellenére meggyőződését fejezte ki, hogy a tanácskozás záródokumentuma elítéli majd az iráni erőszakos cselekményeket. (MTI)

Az iráni Forradalmi Gárdához köthető, önkéntesek alkotta Baszidzs félkatonai alakulat nyolc tagja is életét vesztette az elnökválasztást követő teheráni tiltakozó megmozdulásokban, adta hírül csütörtökön internetes oldalán egy angol nyelvű iráni tv-csatorna, a Press TV.

A név nélkül nyilatkozó iráni tisztségviselőkre hivatkozó híradás szerint húszan vesztették életüket a június 12-i elnökválasztás után kirobbant tüntetéseken, közülük nyolcan a Baszidzs milícia tagjai voltak. A jelentés szerint tűzfegyverekből leadott lövések oltották ki életüket. Az iráni hivatalos sajtóban eddig az az adat szerepelt, hogy 17 halálos áldozata van a tüntetéseknek. (MTI)

Muszavi hívei csütörtökön jelezték, hogy pénteken több ezer léggömböt akarnak felbocsátani azzal a felirattal, hogy "Neda, örökre megőrzünk szívünkben". Az üzenet arra a fiatal nőre utal, akit az előző héten az elnökválasztás elleni teheráni tiltakozáson halálos lövés ért, és a haláltusájáról mobiltelefonnal készült videofelvételt milliók látták. A nő a tüntetések jelképévé vált. (MTI)

"Nyomás nehezedik" rá, hogy vonja vissza a június 12-i voksolás eredményének törlésére irányuló követelését, írta honlapján az elnökválasztás hivatalos eredményét vitató vesztes jelölt, Mir Hoszein Muszavi. Értésre adta azonban, hogy erre nem hajlandó. "A jogszerű és nyugodt tiltakozás folytatása biztosítani fogja, hogy elérjük céljainkat" - írta.

Muszavi erőteljesen bírálta az általa igazgatott napilap, a Kalame-i Szabz bezárását, és az újság munkatársainak őrizetbe vételét. "A médiával való törvénytelen konfrontálódás megnyitja az utat a külföldi beavatkozás előtt" - figyelmeztetett. "Az ilyen és ehhez hasonló jogellenes intézkedések miatt a társadalom sajnos rá fog kényszerülni arra, hogy a külföldi sajtóból jusson hozzá információhoz" - magyarázta. (MTI)

Négy kivételével elengedték a csütörtök hajnalban őrizetbe vett professzorokat, jelentette a Human Rights Watch emberi jogi szervezet megbízható forrásokra hivatkozva.

A vitatott kimenetelű iráni elnökválasztás körülményeinek független és hiteles kivizsgálását követelte csütörtökön Strasbourgban az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlése. A 47 országot tömörítő európai intézmény parlamenti testülete szerint az a tény, hogy összesen 646, visszaélésekről szóló panasz érkezett az elbírálásra hivatott Őrök Tanácsához, "jogos aggodalmat kelt" a választási folyamat tisztességes voltát illetően.

A Parlamenti Közgyűlés egyúttal felszólította az iráni hatóságokat, hogy tartózkodjanak a békés tüntetők elleni erőszak alkalmazásától, valamint követelte a június 13. óta őrizetbe vett több száz demonstráló - köztük politikusok és családtagjak - szabadon bocsátását. Az ET szerint az őrizetbe vételek azt jelzik, hogy a teheráni kormány el kívánja nyomni az ellenzéket, és el akar kerülni minden politikai párbeszédet. (MTI)

Hetven egyetemi tanárt vettek őrizetbe Iránban a kormányellenes tüntetések során, írta csütörtökön Mir Hoszein Muszavi ellenzéki elnökjelölt honlapja. A weboldal szerint Muszavi szerdán találkozott a professzorokkal, akik valamennyien az iráni rendszer liberalizálását szorgalmazzák. Ezt követően vették őket őrizetbe. Amennyiben a hír megerősítést nyer, annak jele lehet, hogy az iráni hatóságok egyre inkább célpontnak tekintik az ország elit értelmiségét.

Az ellenzéki megmozdulás visszaesni látszik Iránban. Legalábbis az amerikai hírügynökség szerint erre utal, hogy Muszavi erre a hétre nem hirdetett meg nagygyűlést, és honlapján már nem ösztönzi híveit, hogy vegyenek részt tiltakozó mozgalmakban. (MTI)

Az iráni államfő csütörtökön felszólította Barack Obama amerikai elnököt, hogy ne avatkozzon be az ország belügyeibe, közölte a Farsz teheráni hírügynökség. Obama korábban azt mondta: megdöbbentette és felháborította az iráni elnökválasztást követő erőszak. Mahmúd Ahmadinedzsád iráni elnök szerint Obama hibát követetett el, a kérdés az, hogy az amerikai elnök miért esett ebbe a csapdába, és miért mond olyasmit, amit hivatali elődje, George Bush szokott mondani.
"Ilyen hangon akar Iránnal beszélni? Ha ez az álláspontja, akkor miről lehet még beszélni?" - tette fel a kérdést Ahmadinezsád. Az iráni elnök Aszalujeh városában épp egy olajüzemet avatott fel, amikor kitért amerikai kollégájára. Beszédében reményét fejezte ki, hogy Barack Obama a jövőben nem avatkozik be Irán belügyeibe és bocsánatot kér az iráni nemzettől. (MTI)

A június 12-i iráni elnökválasztáson negyedik helyen végzett jelölt lemondta a csütörtökre tervezett gyászszertartást és internetes honlapján azt javasolta, hogy azt jövő héten tartsák meg. Mehdi Karubi, volt parlamenti elnök kevesebb mint egy százalékot szerzett az elnökválasztáson. A 17 meghalt tüntetőre emlékező ceremónia elhalasztását azzal indokolta, hogy nem kapott területfoglalási engedélyt a hatóságoktól. Az iráni ellenzék csütörtökre hirdetett nagyszabású megemlékezést azon áldozatokról, akiket a választási eredmények kihirdetése óta tartó tüntetéseken öltek meg. Az iráni hatóságok pár nappal ezelőtt megtiltottak minden gyülekezést, így a csütörtökre tervezett gyászszertartást sem engedélyezték.

A Fehér Ház szóvivője hivatalosan is megerősítette a CNN értesülését: nem hívják meg az iráni diplomatákat a függetlenség napi ünnepség alkalmából amerikai nagykövetségekre. Robert Gibbs elnöki szóvivő azt mondta, egyébként sem reagáltak az irániak a már kiküldött meghívókra. (MTI)

Lehet, hogy az Obama-kormány arra fogja utasítani az amerikai nagykövetségeket, mégse hívják meg az irániakat a július 4-i függetlenség napi ünnepségekre, jelentette szerdán a CNN. Barack Obama amerikai elnök június elején újabb lépést tett Teherán felé, meghívta az irániakat, hogy ünnepeljék együtt az amerikaiakkal július 4-én az Egyesült Államok legfontosabb ünnepét, a függetlenség napját , írta akkor a New York Times. A washingtoni külügyminisztérium értesítette nagykövetségeit és konzulátusait, meghívhatják az iráni kormány képviselőit a július 4-i ünnepségekre, fogadásokra.

A CNN szerdán azonban úgy értesült külügyi forrásokból, hogy a meghívás ötletét az utóbbi napok fényében alaposan átgondolják, azokat a meghívásokat, amelyeket már kiküldtek, nem vonják vissza, bár nem tudni, hány iráni fogadta el őket. A közeledést jelképező gesztus már nem időszerű, mivel Iránban a június 12-i elnökválasztás után a hatalom erőszakos módon lépett fel a tüntetők ellen. (MTI)

Az AP tudósítása szerint egy helikopter köröz Teherán központja fölött, azt próbálja ellenőrizni a több száz, utcára rendelt rohamrendőrrel együtt, hogy a tüntetők ne tudjanak csoportokba szerveződni. Szemtanúk szerint több ezer biztonsági ember mozog még a városban.

Egy amatőr videofelvételen égő barikádokat és köveket dobáló fiatalokat látni, de a felvétel hitelességét egyelőre nem lehet megállapítani. Előzőleg a CNN jelentette azt - szintén csak szemtanúra hivatkozva -, hogy a biztonsági erők tüzet nyitottak a tüntetőkre Teherán belvárosában.

zerdára nem a választási csalás ellen tiltakozó Mir Hoszein Muszavi elnökjelölt szervezett tüntetést; a honlapján az olvasható, hogy ez a rendezvény tőle független. (MTI)

Szemtanúk meg nem erősíthető közlése szerint szerda este ismét összecsapások törtek ki Teheránban, ahol a parlament közelében ellenzéki csoportok kísérletet tettek egy tüntetésre.

Az amerikai hírügynökség kairói irodájából keltezett hír szerint egy téren gyűlt össze több száz tüntető, de a környékre ezrével kivezényelt rendőrök rájuk támadtak, gumibotot és könnygázt alkalmaztak ellenük, és a levegőbe is lőttek. A három szemtanú azt mondta, hogy egyes tüntetők szembeszálltak a rendőrökkel, mások elmenekültek, és egy két kilométerrel távolabbi téren próbáltak meg ismét összegyűlni. (MTI)

Néhány száz ellenzéki próbált szerdán tüntetni az iráni parlament épülete előtt, de a rohamrendőrség és az önkéntes milíciák miatt ez nem sikerült nekik. A demonstrálók kisebb csoportokba verődve akarták elérni a törvényhozás épületét, ám a nagyszámú rendőr elrettentette őket, számoltak be az eseményről szemtanúk az AFP hírügynökségnek. A jelentések szerint az ellenzékiek semmilyen transzparenst nem vittek magukkal, és jelszavakat sem skandáltak. (FH)

Keményebb hangot ütött meg a vitatott elnökválasztás miatt ellenzéki tüntetésekkel szembesülő iráni kormány szerdán a Nyugattal szemben, azt állította, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) pénzelte a tüntetőket.

Szadek Mahszuli belügyminiszter a Farsz hírügynökség szerint kijelentette, hogy Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és a "cionista rezsim" (vagyis Izrael) áll a lázongás hátterében. Mahszuli szerint sok tüntető kapcsolatban állt az Egyesült Államokkal, a CIA-val és a Mudzsahedin Halk iráni emigráns ellenzéki fegyveres szervezettel, és pénzügyi segítséget kaptak tőlük. (MTI)

Törökország szerdán felszólította Iránt, hogy tartsa be a törvényes előírásokat, és ne korlátozza az emberi jogokat. Burak Özügerin külügyi szóvivő hozzátette, Törökország reméli, hogy a szomszédos országban zajló tiltakozó megmozdulások hozzájárulnak az iráni demokratikus intézményrendszer megerősödéséhez. (MTI)

A Külügyminisztériumba kérette szerdán Iklódy Gábor külügyi szakállamtitkár, politikai igazgató az Iráni Iszlám Köztársaság budapesti nagykövetét, Ali Reza Irvast. A találkozón a politikai igazgató visszautasította azt az iráni vádat, amely szerint egyes EU-tagállamok beavatkoztak volna Irán belügyeibe. Hangsúlyozta, az EU-tagállamok joga, hogy az egyetemes demokratikus normák érvényesülésére tekintettel nyilatkozzanak "az aggodalomra okot adó iráni helyzetről". Az államtitkár szóvá tette azt is, hogy az iráni hatóságok feladata eloszlatni a választásokkal kapcsolatban Iránban megfogalmazódott kételyeket és biztosítani a véleménynyilvánítás szabadságát. Iklódy Gábor hangsúlyozta: a tiltakozóknak joguk van a békés demonstrációra, és Magyarországot aggasztják a médiát, a sajtó munkatársait korlátozó intézkedések. Több európai ország, közöttük Franciaország, Svédország és Finnország kedden a külügyminisztériumba kérette Irán nagykövetét, hogy közölje: aggódik az iráni helyzet miatt. (MTI)

Hétfőn örizetbe vették az iráni hatóságok az egyik vesztes elnökjelölt, Mir Hoszein Muszavi napilapjának 25 munkatársát, öt-hat adminisztratív dolgozót és számos újságírót, közölte a lap egyik vezető szerkesztője szerdán. Öt nőt a hatóságok kedd este elengedtek, mondta Alireza Behesti. A Kaleme Szabz (Zöld Szó) című napilap röviddel az elnökválasztás előtt kapott működési engedélyt, amelyet a június 12-én megtartott szavazás utáni első napon azonnal vissza is vontak a hatóságok. (MTI)

Az Őrök Tanácsának küldött levelében visszavonta a június 12-i iráni elnökválasztás során tapasztalt szabálytalanságok elleni panaszát Mohszen Rezai konzervatív jelölt. A szavazáson harmadik helyen végzett Rezai arra hivatkozott, hogy a hatóságoknak kevés idejük van a történtek kivizsgálására. A jelölt, aki egykor a Forradalmi Gárdisták parancsnoka volt, hivatkozott az ország politikai, biztonsági és társadalmi helyzetére is, amely érzékeny és döntő szakaszba jutott. Szerinte ez sokkal fontosabb, mint a választások és saját felelősségvállalása mellett a többi ellenzéki jelöltet is önmérsékletre szólította fel. A két reformpárti jelölt, Mir Hoszein Muszavi volt kormányfő és Mehdi Karubi egyelőre fenntartja keresetét, mely szerint Mahmúd Ahmadinezsád csalással szerezte meg a második elnöki mandátumát jelentő voksokat. (MTI)

Mir Hoszein Muszavi iráni ellenzéki elnökjelölt kampányirodája kedden közzétette a feltételezett főbb választási törvénysértések listáját. A Muszavi honlapján nyilvánosságra hozott háromoldalas jelentés szerint "nagymértékben felhasználták a kormány eszközeit annak jelöltje", Ahmadinezsád támogatására, aki a szavazatok 63 százalékával nyerte meg a június 12-i választást. A dokumentum bírálja a voksolás megszervezésért felelős bizottságok tagjainak a kiválasztását is, akiket Ahmadinezsád hívei közül kerültek ki.

A jelentés szerint a választás estéjén sorozatszám nélküli szavazólapokat nyomtattak, és két és félszer annyi, szavazatot hitelesítő pecsétet gyártottak, mint ahány választókör volt, ami szintén lehetőséget adott a csalásra. Az elnökjelöltek képviselői nem lehettek jelen a választási bizottságokban. A jelentés kétségét fejezi ki amiatt is, hogy az urnákat teljesen kiürítették, mielőtt a szavazóhelyiségekben elhelyezték őket. (MTI)

Az amerikai elnök "erőteljesen elítélte" az iráni kormánynak a tüntetőkkel szembeni erőszakos fellépését. Barack Obama azt mondta: megdöbbent és felháborodott azon, hogy a teheráni kormány megfenyegette az elnökválasztás kihirdetett eredménye miatt tüntetőket, közülük többet megvertek és bebörtönöztek. Egyértelműen hamisnak és képtelenségnek nevezte azokat a teheráni vádakat, hogy Amerika szítja a tömeges tiltakozásokat. (MTI)

Az iráni televízió olyan személyeket mutatott be, akik azt vallották, hogy a nyugati propaganda megtévesztő hatására vettek részt az elmúlt napok tiltakozó megmozdulásaiban. Az egyikük, egy fiatal férfi kijelentése szerint az olyan hírközlő szervek "provokálták őket erkölcstelen tettek elkövetésére, mint a brit BBC vagy az Amerika Hangja". Egy elfátyolozott nő azt vallotta, hogy kézigránátot hordott a táskájában, mert a BBC-ben azt mondták, hogy a rendfenntartó erők állnak a legtöbb összecsapás mögött. (MTI)

A vőlegénye szerint a Baszidzs milícia által agyonlőtt fiatal lány, Neda haláláról készült videót sokan már a Tienanmen téren egy tankot feltartóztató tüntetőről készült képhez hasonlítják, írja a Guardian. A hatóságok próbálják megakadályozni, hogy az ellenzék valódi mártírként állítsa be a lányt. Nem engedték, hogy a család gyászszertartást tartson Neda emlékére az egyik mecsetben, és a gyászolóknak kiosztott plakátokat és képeket is elkobozták.

A Times információi szerint a hatóságok felszólították a lány családját, hogy távolítsák el a fekete szalagokat és a gyászra utaló jelképeket Neda otthonáról, mert nem akarják, hogy az ellenzékiek ott gyülekezzenek. Ennek ellenére a Times szerint egyre több helyen osztogatják a lány fényképét Teheránban.

Hétfőn már az előző héthez képest jóval kevesebben, nagyjából ezren vonultak utcára Teheránban, és a kormányerők könnygáz bevetésével gyorsan felszámolták a tüntetéseket. Az ellenzék éppen ezért taktikát vált, és az utcai demonstrációk helyett, illetve mellett általános sztrájkot és polgári engedetlenséget szerveznek, tudta meg a Guardian. A brit lap információi szerint akár a lakosság egyharmada is csatlakozhat a sztrájkhoz.

Az ellenzék azért az utcai megmozdulásokról sem mondott le teljesen, Muszavi és Karubi, a két reformista elnökjelölt újabb nagyszabású gyásztüntetést szervez csütörtökre. Ezen emlékeznének Neda Soltanira is, akinek a megöléséről készült videó nagy felháborodást váltott ki világszerte.

Az Amnesty International felszólította az iráni vezetést, hogy vonja vissza az utcákról a Baszidzs milíciát, amelynek tagjai az elmúlt egy hétben rendszeresen összeverték és megtámadták a tüntetőket. Őket vádolják a kormányellenes tiltakozás jelképévé váló fiatal iráni nő, Neda Soltani meggyilkolásával is. „Bármilyen demonstráció kezelését a rendőrségre vagy más olyan biztonsági erőre kellene bízni, amelyik megfelelő kiképzéssel és felszereléssel rendelkezik" - mondta az emberi jogi szervezet egy szóvivője. (Guardian)

Miután az Őrök Tanácsa kedden kizárta a vitatott elnökválasztás eredményének megsemmisítését, az iráni állami média bejelentette, hogy Mahmud Ahmadinezsád július 26. és augusztus 19. között teheti le elnöki esküjét a parlament előtt. A bejelentést a tüntetők erősen provokatívnak nevezték. (PressTV)

Az interneten is terjedő teheráni kormányellenes tiltakozás jelképévé vált fiatal iráni nő, Neda haláláért vőlegénye a Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnökhöz hű iszlám milíciát, a Baszidzsot tette felelőssé. Neda vőlegénye, Kaszpian Makan a BBC perzsa nyelvű televíziós adásának elmondta: a lány az ellenzéki tüntetők és az iráni biztonsági erők összecsapásaiba keveredett bele. "Néhány utcával távolabb volt attól a helytől, ahol a fő tüntetések folytak... Zenetanárával volt együtt, egy autóban ült az összetorlódott kocsisorban. Nagyon fáradt volt, és melege volt. Csak néhány percre szállt ki az autóból. Ekkor lőtték agyon. Szemtanúk szerint - és ezt a videofelvételek is világosan mutatják - valószínűleg a Baszidzs milícia civilruhás tagjai szándékosan vették célba őt és mellkason lőtték.

Perceken belül meghalt. Megpróbálták az emberek eljuttatni őt a legközelebbi kórházba, de már túl késő volt." Neda szülei csak nehézségek árán tudták kieszközölni a hatóságoktól a lány holttestének kiadását. "Egy Teheránon kívüli halottasházba vitték. Az illetékesek azt kérdezték, felhasználhatják-e testrészeit szervátültetés céljából. Nem közölték pontosan, mit szándékoznak tenni. A család csak azért egyezett bele, mert mihamarabb el kívánta temetni a lányt". Nedát egy Teherán déli részén fekvő temetőben helyezték örök nyugalomra. "A hatóságok kérték, hogy ezen a helyen temessük el őt, ahol azok számára jelöltek ki sírhelyeket, akiket a múlt heti heves teheráni tüntetések során öltek meg. A hatóságok nem engedték, hogy a család gyászszertartást tartson Neda emlékére az egyik mecsetben, attól tartván, hogy ellenzéki tüntetések középpontjává válna az esemény". (MTI)

A letartóztatások, a fenyegetések és a civilek elleni erőszakos fellépés beszüntetésére szólította fel az iráni hatóságokat az ENSZ főtitkára. Ban Ki Mun hétfőn kiadott közleményében úgy fogalmazott: "Az iráni helyzet aggodalommal tölti el a nemzetközi közösséget." A főtitkár szerint az elnökválasztás után kialakult erőszakos helyzet - közte a civil állampolgárok elleni, áldozatokat is követelő rendőri fellépés - egyre nyugtalanítóbb. Ezért "a letartóztatások, fenyegetések és az erő alkalmazásának" haladéktalan beszüntetésére szólította fel a teheráni hatóságokat, követelve az alapvető emberi jogok – közte a szólásszabadság, a gyülekezési jog és az információ szabadságának – tiszteletben tartását.

Ban Ki Mun egyben arra sürgette mind a kormányerőket, mind az ellenzéket, hogy "békésen, a párbeszéd és a törvényes eszközök igénybevételével oldják fel különbözőségeiket". Nem sokkal a főtitkári felszólítás nyilvánosságra kerülése előtt ezer ellenzéki tüntető csapott össze a rohamrendőrökkel Teheránban. A demonstrálók a hatósági tiltás ellenére szervezték meg a megmozdulást, amit a rendőrség végül könnygáz bevetésével oszlatott fel.

Az iráni Őrök Tanácsa kizárta annak lehetőségét, hogy megsemmisítse a június 12-i elnökválasztás eredményét - jelentette kedden az iráni állami TV. Az iszlám köztársaság legfőbb ellenőrző testületének szóvivője, akit az angol nyelvű adás, a Press TV idézett, leszögezte: "Az Őrök Tanácsa nem találta nyomát nagyobb csalásnak vagy törvénysértésnek. A keddi bejelentéssel úgy tűnik, az iráni rendszer bezárja a kaput a kompromisszum előtt.

Ali Hamenei ajatolláh, Irán legfőbb vezetője már korábban győztesnek nyilvánította Ahmadinezsádot és felszólította a tüntetőket, hogy hagyjanak fel az utcai megmozdulásokkal. Hétfőn a Forradalmi Gárdisták is megismételték fenyegetésüket a tiltakozók felé. Közben az iráni belügyminiszter törvénytelennek minősítette azt a tüntetést, amelyet iszlamista diákok terveztek keddre Nagy-Britannia teheráni nagykövetsége elé. A "diákok az iráni belügyekbe való beavatkozás" ellen akarnak tiltakozni, mert úgy vélik, London ösztönzi az iráni ellenzéket a kormánnyal való szembenállásra.