A legvéresebb zavargások Tienanmen óta

kína nagyobb térképen való megjelenítése

A legújabb jelentések szerint már 153 halottja van a Kína törökül beszélő, muzulmán ujgurok lakta Hszincsiang (Xinjiang) tartományában vasárnap kirobbant zavargásoknak, legalább nyolcszázan pedig megsebesültek, írja a Telegraph. A BBC sanghaji tudósítója úgy tudja, hogy az áldozatok száma tovább emelkedhet, így a zavargások akár a húsz évvel korábbi Tienanmen téri események óta a legvéresebb összecsapások lehetnek Kínában. A Telegraph szerint 33 éve nem voltak ehhez hasonló etnikai összecsapások az országban.

A rendőrség nyilatkozata szerint hétfő délutánra több száz résztvevőt őrizetbe vettek, de legalább kilencven embert még mindig keresnek, írja a CNN. A kínai állami hírügynökség szerint a legtöbb útról eltakarították a törmeléket, és a barikádkezdeményeket. A forgalom helyreállt Urumcsiban, bár még mindig vontatnak el kiégett és összetört autókat az összecsapások helyszínéről.

Az AP információi szerint hétfőn a tartományi főváros Urumcsi mellett már egy másik fontos ujgur városban is utcára vonultak a tüntetők. Kasgaban az amerikai hírügynökségnek nyilatkozó egyik helyi azt állította, hogy háromszáz társával együtt az egyik helyi mecset előtt demonstrált. Elmondása szerint a rendőrök körül vették őket, de csak szóban estek egymásnak, összecsapások nem történtek.

Békés tüntetők vagy provokátorok?

A Telegraph szerint vasárnap akkor szabadultak el az indulatok, amikor a rendőrség megpróbált feloszlatni egy néhány száz fősből több ezresre nőtt tüntetést Urumcsi főterén. Peking szerint a törökül beszélő, muzulmán ujgurok törni-zúzni kezdtek a tartomány fővárosában.

A kínai állami hírügynökség szerint a késekkel, féltéglákkal és botokkal felfegyverzett ujgur tüntetők akadályozták a forgalmat, autókat és boltokat rongáltak meg, majd összecsaptak a biztonsági erőkkel. Hszincsiang tartomány kormányának szóvivője azt állította, hogy 260 autóban és 200 boltban keletkezett kár. A tartományi vezetés szerint az ujgurok han kínai civileket is megtámadtak.

Az ujgur szervezetek szerint ugyanakkor békés tüntetést szerveztek, amelyet azonban a hatóságok keményen feloszlattak, és ok nélkül rálőttek az Urumcsiban utcára vonuló tömegre. Az egyik ujgur vezető szerint a rendőrök több esetben is tüzet nyitottak diákokra. A külföldi száműzetésben élő ujgurok szerint a tüntetésen tízezren vettek részt, és a hivatalos adatoknál jóval többen, hatszázan vesztették életüket az összecsapásokban.

A Telegraph szerint a tiltakozók azt próbálták meg elérni, hogy induljon vizsgálat a Kína ipari központjának számító Kuangtung (Guangdong) tartomány egyik játékgyárában még június végén történt összecsapás miatt, amelyben két ujgur is életét vesztette. A BBC információ szerint akkor azért ugrottak egymásnak a han kínai és az ujgur munkások, mert egy honlapon valaki azt állította, hogy hat hszincsiangból érkező vendégmunkás megerőszakolt két helyi lányt. A két ujgur áldozat mellett 118-an megsebesültek a játékgyárban.

Az emigrációt vádolják

A vasárnapi zavargásokat külföldi forrásokra vezették vissza a kínai hatóságok, a Németországban működő Ujgur Világkongresszust, a Hszincsiangban a független Kelet-Türkisztán létrehozásáért küzdő száműzött csoportot vádolták a tüntetések kirobbantásával.

"A kuangtungi eset után a külföldi ujgur szervezetek megpróbálták felfújni az ügyet, és kihasználták a lehetőséget, hogy nekünk essenek, utcai zavargásokat szítsanak" - mondta Nuer Baikeli, Hszincsiang tartomány vezetője.

Az Ujgur Világszervezet állítása szerint ugyanakkor ők csak arra szólították fel a népüket pénteken, hogy világszerte tüntessenek a kínai nagykövetségek előtt. "Arra kérjük a nemzetközi szövetséget, hogy ítélje el az ártatlan ujgurok meggyilkolását Kínában. Ez egy sötét nap az ujgur nép történelmében" - reagált a vasárnapi vérontásra Alim Szejtof, az Amerikai Ujgur Szövetség alelnöke.

Évtizedes feszültségek

Hszincsiang 20 milliós lakosságából több mint nyolcmillióan ujgurok, akik közül sokan már évtizedek óta rendszeresen felszólalnak a kínai uralom ellen, és diszkriminációval vádolják a kormányzatot.

Azt is nehezményezik, hogy Peking kezdeményezésére az elmúlt ötven évben számos telepes érkezett Hszincsiangba, így az 1949-ben még csak a Kína legnagyobb tartományának hat százalékát alkotó han kínaiak ma már a népesség 41 százalékát teszik ki Hszincsiangban. A Szovjetunió felbomlását követő két évtizedben az ujgurok szeparatista törekvései egyre hangsúlyosabbak lettek.

Bár Peking kifelé a han kínaiak és az ujgurok harmonikus együttéléséről számolt be, rendszeresen történnek kisebb-nagyobb zavargások a tartományban. Ezzel indokolják a komoly rendőri jelenlétet is Hszincsiangban.

A kínai hatóságok rendszeresen terrortámadásokkal vádolnak több ujgur szervezetet, a 2008-as Olimpia előtt például terrorveszélyre hivatkozva 82 ujgurt vettek őrizetbe. Peking szerint az Egyesült Államok által is a terrorszervezetek között számon tartott ujgur Kelet-Türkisztáni Iszlám Mozgalmat a pakisztáni tálibok képezték ki.

A törökül beszélő népesség többször is tagadta, hogy terrorveszély állna fenn a régióban, ehelyett azt állítják, hogy Peking a saját földjükön politikailag és gazdaságilag is ellehetetleníti őket, és kizsákmányolja a természeti kincsekben, például ásványi anyagokban és földgázban gazdag területet.

Számos elemző Tibethez hasonlítja a hszincsiangi helyzetet, amit csak akkor lehet megoldani, ha Peking változtat a kisebbségek felé tanusított hozzáállásán.