Gyülekeznek az ellenséges tüntetők Kínában
További Külföld cikkek
- Kína magyarországi nagykövete szerint történelmi jelentőségű a budapesti látogatás
- Nem tetszett Putyinnak a Wikipédia, csináltak helyette egy saját változatot
- Magyarország és Tádzsikisztán biztonsági együttműködési megállapodást kötött
- A gigantikus amerikai segélycsomag csak átmeneti megoldást jelent Ukrajnának
- Az EMA ismétlőoltások felvételét javasolja egy újabb vírusvariánssal szemben
Újra több száz ujgur tüntető vonult az utcákra kedden a nyugat-kínai Hszincsiang tartomány fővárosában, Urumcsiban. Az AP brit hírügynökség helyszíni tudósítója szerint megint összecsapások törtek ki a demonstrálók és a rend fenntartására kivezényelt rohamrendőrök között.
Az Új Kína hírügynökség jelentése szerint a városban helyi idő szerint este kilenctől szerda reggel nyolc óráig kijárási tilalmat vezetnek be.
A tüntetők többsége nő, akik azt állítják, hogy családtagjaikat önkényesen vette őrizetbe a rendőrség a vasárnapi utcai rendbontások idején. A napok óta tartó zavargásokban eddig 156 ember halt meg, több mint ezren megsebesültek Urumcsiban, amikor a tartományban többségben lévő ujgurok rátámadtak a Kína teljes népességének több mint 90 százalékát kitevő han etnikumúakra. A rendőrség több mint 1400 embert őrizetbe vett.
Peking a muszlim ujgurokat vádolja az erőszak kirobbantásáért, a külföldre menekült ujgurok szerint először a rendőrök nyitottak tüzet a diákokra. A BBC szerint a puskával és gumibotokkal felszerelt rendőrök igyekeznek megakadályozni az erőszak elterjedését.
Eközben helyi idő szerint kedd délután több száz, botokkal, vascsövekkel, lapátokkal és késekkel felszerelkezett han etnikumú kínai vonult az utcára. A rendőrség útját állta a város egyik központi terére - a vasárnapi zavargások kirobbanásának helyszínére - igyekvő tömegnek; könnygázgránátokat lőtt közéjük, hogy feloszlassa a csoportosulást - jelentették hírügynökségek a helyszínről. A felvonulók bezúzták több ujgur üzlet kirakatát.
"Egyszerű polgárok vagyunk, akik megpróbálják megvédeni magukat" - mondta az egyik tiltakozó. A hanok azt mondják, dühösek, amiért az ujgurok erőszakos cselekményeinek céltáblájává váltak.
Az urumcsi kórházakban még mindig sok beteget ápolnak. A híradások szerint a többségük han nemzetiségű, de ujgurok és Hui-k is vannak köztük. Az utóbbi két népcsoport muszlim vallású.
A kínai hatóságok közölték, hogy korlátozzák az internethasználatot Urumcsiban. A kommunista párt helyi vezetője azt mondta, a hatóságok többek között ezekkel a korlátozásokkal akarják elejét venni annak, hogy az erőszak átterjedjen más helyszínekre.
Hozzátette: bizonyítékuk van rá, hogy Rebíja Kadír, a – mint fogalmazott – szeparatista Ujgur Világkongresszus szervezet vezetője a világhálón és más tömegkommunikációs eszközök útján irányította a zavargásokat.
"Ezek a vádak valótlanok. Én nem szerveztem semmiféle tiltakozást és nem biztattam az embereket arra, hogy tüntessenek" – mondta Rebíja Kadír Washingtonban.
A vasárnap kezdődött összecsapások pontos oka egyelőre ismeretlen, állítólag egy másik tartományban megölt két ujgur halála miatt vonultak utcára több ezren Hszincsiang fővárosában. Hétfőn már egy másik városban több százan tüntettek.
Az ellentétek hátterében
Az összetűzések elsősorban az ujgurok és a han-kínaiak közti etnikai feszültségre vezethetőek vissza, amely már 18. század óta konfliktusok sorát hozta. A Csing-dinasztia hódításaikor elfoglalta Kelet-Turkesztánt, a mai Hszincsiang területét, így a tartomány kínai uralom alá került.
Az 1940-es években létezett Hszincsiang tartományon belül egy Kelet-Turkesztáni Köztársaság, de ez az ujgur többségű vidék 1949-ben a Kínai Népköztársaság részévé vált, mint autonóm terület. Bár Hszincsiangnak ujgur kormányzója van, a hatalmat a Kínai Kommunista Párt gyakorlolja a területen.
Az 1950-es évektől Hszincsiang gazdasága fejlődésnek indult, ám az ujgurok helyzete egyre nehezedett. Az utóbbi pár évtizedben a helyi kormány támogatta a han-kínaiak bevándorlását a tartományba. Az így érkező új munkaerő fiatal és jól képzett volt, emellett a kínai nyelvet is ismerték, így nekik voltak a legnagyobb esélyeik a legjobb állások megszerzésére. Az ujgurok ezt mélyen sérelmezték, állítva, hogy a han-kínai bevándorlási folyamat a kormány tervének része, amely az ujgur kultúra aláásására és a pekingi hatalom erősítésére törekszik.
Az utóbbi években az ujgurokat is támagották, hogy hagyják el Hszincsiangot, és keressenek munkát Kína más részeiben. Ez nyugtalanságot keltett az ujgurok körében, attól tartottak, hogy kivándorló nők bárokban, szórakozóhelyeken vagy prostitúcióban kötnek ki, mivel Hszincsiangon kívül nem védik őket szigorú társadalmi és családi kötelékek.
Az iszlám vallás a hszincsiangi ujgurok életének fontos része, ám szerintük a kínai kormány szigorúan korlátozza őket vallásuk gyakorlásában. A tartományban kevesebb mecset létezik, mint 1949 előtt, és a meglévőkre is korlátozások vonatkoznak. A 18 év alatti gyermekek nem imádkozhatnak a mecsetekben, csakúgy, mint ahogy a Kommunista Párt és a kormány tagjai sem.
Egyéb iszlám szervezeteket, mint például a szúfi csoportokat, amelyek a hszincsiangi vallásos élet központi részét képezték, szintén betiltottak. Minden, Kínában létező vallás állami irányítás alatt van, de az ujgurok által gyakorolt iszlámra vonatkozik a legtöbb korlátozás. Ez összefüggésben áll azzal, hogy a muszlim csoportok a hatóságok szerint együttműködnek a hszincsiangi függetlenségi mozgalmakkal.
Az 1990-es években, miután a Szovjetunió megszűnt és független muszlim államok jelentek meg Közép-Ázsiában, az ujgurok között is megerősödtek a függetlenségi mozgalmak. Nagy tüntetések voltak Jiningben például 1995-ben és 1997-ben. Ezeket Peking kíméletlenül szétoszlatta, és a résztvevőket pedig száműzte Hszincsiangból.
Európában és az Egyesült Államokban számos ujgur szervezet létezik, amelyek Hszincsiang autonómiájáért küzdenek. Peking az esetek többségében ezeket a szervezeteket okolja az ujgurokkal összefüggő konfliktusok miatt. A pekingi kormány azt állítja, hogy a tüntetéseket külföldön szervezik az ujgur vezetők.