Az utcán is tiltakoznának a szlovák nyelvtörvény ellen

"Tiltakozó akciókat tervezünk, de ezt még az elnökségen szeretnénk véglegesíteni. A szabadságolási időszak utánra tervezzük a tiltakozás kezdetét, hogy nagyobb legyen a közösség hangja a témában. Szeptember elejére egy nagyobb tömeget megmozgató demonstrációt tervezünk" - mondta Berényi József abban az interjúban, amelyet a Bumm.sk szlovákiai magyar hírportál közölt.

"Ezt egészítené ki még az alkotmánybíróságnak címzett beadványunk, amelyben elsősorban a büntetések kiszabásának jogtalanságára szeretnénk helyezni a hangsúlyt" - fejtette ki a politikus.

A szlovákiai államnyelvtörvény módosítását, amely az MKP szerint korlátozza a szlovákiai kisebbségi nyelvhasználatot, a múlt héten írta alá Ivan Gasparovic államfő. A jogszabály éles vitát váltott ki Pozsony és Budapest között is. Robert Fico szlovák kormányfő hétfőn rendkívüli sajtóértekezleten utasította vissza a magyar bírálatokat.

Berényi elmondta: az MKP az államnyelvtörvénnyel kapcsolatos álláspontjáról tájékoztatta a Pozsonyban akkreditált külföldi diplomatákat. A politikus nem tart attól, hogy a nemzetközi szervezetek a gazdasági válság miatt ne érdeklődnének a nyelvtörvény iránt.

"Nem hiszem, én ettől nem tartok, mivel a kisebbségek helyzete biztonságpolitikai kérdés. Ez legalább annyira fontos, mint a gazdaság helyzete Európában. Ahol nyugtalanok a kisebbségek, ott a beruházások biztonsága is más, mint más országokban. Ez ilyen szempontból összefügg, és nem zárja ki az egyik a másikat. Vannak olyan nagy nemzetközi fórumok, mint az Európa Tanács és az EBESZ, amelyek kimondottan emberjogi és biztonságpolitikai kérdésekkel foglalkoznak. Az Európai Unió egy kicsit más kérdés, ott nehezebb egy ilyen témával érvényesülni" - fejtette ki Berényi.

Nem valószínű uniós szankció

Azt, hogy az Európai Unió esetleg szankciókat fogadjon el Szlovákia ellen, az MKP alelnöke nem tartja valószínűnek.

"A dolgok jelenlegi állása szerint ilyen szankcionálás nem képzelhető el. Azonban amennyiben megtörténne az első büntetés kirovása, ha valakit pénzbírsággal sújtanának amiatt, hogy a kisebbségi nyelvet használta valahol az államnyelv kárára, abban az esetben az európai intézményekben is komolyabban kezelnék a témát" - mutatott rá.

"Ebben az esetben - akár intézményről, akár más jogi személyről volna szó - érdemes volna az ügyet jogi útra terelni, mivel biztos vagyok benne, hogy a strasbourgi emberjogi bíróságon – amennyiben odáig jutna az ügy – a kisebbségi álláspont védelmet kapna, amelyet indokolatlan büntetéssel sújtani. Szinte biztos vagyok abban, hogy ebben az esetben pert lehetne nyerni az állammal szemben. Tehát valójában a törvény végrehajtásán múlik, hogy milyen lesz az európai intézmények reakciója" - közölte Berényi.