A szlovák elnök aláírta a nyelvtörvényt
További Külföld cikkek
- The Spectator: Donald Trump győzelmével beköszönt az ukrajnai háború végének kezdete
- Meghalt a háromszoros Emmy-díjas televíziós műsorvezető
- Olaf Scholz kirúgta a pénzügyminisztert, véget érhet a német kormánykoalíció
- Reagált a kormány a szlovák nyelvtörvény szigorítására, Szijjártó Péter azonnali tárgyalásokba kezdett
- Magyar turisták ülhettek abban az autóban, amire egy szikla zuhant Üzbegisztánban
Ivan Gasparovic szlovák államfő pénteken aláírta az államnyelvtörvény módosítását, közölte a pozsonyi SITA hírügynökség. A szeptember 1-jén életbe lépő, sokat vitatott jogszabályt élesen bírálták a szlovákiai magyarok képviselői, és feszültséget váltott ki Magyarország és Szlovákia viszonyában is, egyelőre elnapolták a július elejére tervezett szlovák-magyar kormányfői találkozó.
A nyelvtörvény megsértéséért bizonyos esetekben akár 5000 eurós pénzbüntetés is kiszabható.
A módosított nyelvtörvény a két szlovákiai magyar párt, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a Híd egybehangzó véleménye szerint korlátozza a kisebbségek anyanyelvhasználati jogait, és sérti jelenlegi jogállásukat Szlovákiában. A jogszabályt a szlovákiai magyar civil szervezetek, valamint a szlovák nyelvű sajtó is kritizálta. A szlovák politikai vezetés azonban azt hangoztatja, hogy a törvény a kisebbségi nyelvhasználatot nem érinti.
Az MKP azt tervezi, hogy az államnyelvtörvény ügyét az alkotmánybíróság elé viszi. Marek Madaric kulturális miniszter a törvény szigorításának szükségességét annak egyre gyakoribb megsértésével és figyelmen kívül hagyásával indokolta.
Szigorítások minden téren
A módosított államnyelvtörvény egyebek között előírja, hogy a nyilvános érintkezésben ezentúl szlovákul kell használni a szlovákiai földrajzi elnevezéseket. Azt azonban, hogy mi a "nyilvános érintkezés", a törvény nem határozza meg.
A kórházakban, egészségügyi és szociális intézményekben csak ott beszélhet a kiszolgáló személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él. A kisebbségi iskoláknak két nyelven kell vezetniük az összes dokumentációt. Eddig ez csak a pedagógiai dokumentációra volt érvényes.
A községi hangosbemondókban először szlovákul kell elmondani a hirdetést, valamint mindenféle nyilvános felirat esetében először a szlovák feliratnak kell szerepelnie, utána az "egyéb nyelvűnek", miközben a szlovák feliratot nem lehet kisebb betűvel írni, mint a nem szlovákot. A nem szlovák szöveg csak a szlovák teljes fordítása lehet. Az emléktáblákon szlovák feliratnak is kell szerepelnie, amely nem lehet tartalmában rövidebb mint a kisebbségi nyelvű. Az emléktáblák feliratait a kulturális minisztériumban előzetesen jóvá kell hagyatni. A régi emléktáblákon maradhatnak az eredeti feliratok, nem fogják követelni a módosításokat.
A kulturális és az oktatási-nevelési rendezvényeket két nyelven kell felvezetni, akkor is, ha ezt a közönségből senki sem igényli. Ami a magán rádióadókat és tévéadókat illeti, eddig az volt a szabály, hogy a magyar nyelvű műsort ugyanolyan terjedelemben szlovákul is sugározni kellett volna, ami a gyakorlatban ellehetetlenítette a kisebbségi rádió és tévéadók alapítását. Az új szabályozás szerint az esetleges kisebbségi televízióknál feliratozással kellene megoldani a szlovák nyelvű nézők tájékoztatását.