UNESCO-választás: a vesztes jelölt a zsidó lobbit okolja

Fárúk Hoszni az UNESCO párizsi székhelyéről Kairóba hazatérve repülőtéri nyilatkozatában azzal magyarázta kudarcát, hogy az intézmény "átpolitizálódott". "Az összes újság az egyiptomi jelölt ellen fordult és nagy volt a cionista nyomás. Léteznek zsidó csoportok a világban, amelyeknek nagyon nagy befolyása volt e kérdésben" - hangoztatta Hoszni.

Az egyiptomi miniszter egyúttal azzal vádolta az Egyesült Államok UNESCO-nagykövetét, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel az ő győzelme ellen tevékenykedett.

Az al-Ahram című kormánylap "a franciaországi zsidó értelmiségiek méltatlan támadásainak", valamint "az amerikai UNESCO-nagykövet, az európai és amerikai cionista média" aknamunkájának tulajdonította a kudarcot.

"Kíméletlen kampány"

Hasonlóan kommentálta a választást az ellenzéki sajtó is, így az al-Ahrar című napilap, amely elítélte "az amerikai kormányzat zsidó nyomásra folytatott kíméletlen kampányát". Az al-Maszri al-Jóm című független lap szerint az UNESCO vezetői tisztségéért folytatott küzdelmet a nyugati és a fejlődő országok közötti "civilizációs összeütközés" határozta meg.

Kedden Irina Bokovát, Bulgária párizsi nagykövetét választották meg az UNESCO új főigazgatójának. Bokova a sokáig legesélyesebbnek tartott Fárúk Hosznit az ötödik fordulóban győzte le.

Az egyiptomi kormányzat, amely teljes mellszélességgel kiállt a kulturális tárcát 22 éve vezető Hoszni jelöltsége mellett, diszkréten reagált a választásra, szabad utat engedve a sajtó és az értelmiségek állásfoglalásainak. Naszir Kamel, Egyiptom párizsi nagykövete nem volt hajlandó fejtegetni a kudarc okait. "A legfontosabb a civilizációk közötti párbeszéd, kapcsolatteremtés a mi kulturális irányvonalunk és azoké között, akik nem akarták, hogy ő legyen a főigazgató" - jelentette ki egy interjúban.

Könyvet akart égetni

Fárúk Hoszni 2008-ban tett kijelentésével, miszerint "saját maga éget el minden Egyiptomban talált izraeli könyvet" és más hasonló állásfoglalásaival váltotta ki zsidó értelmiségiek heves ellenkezését, így többek között Elie Wiesel Nobel-békedíjas íróét és Bernard-Henri Lévy francia filozófus-íróét, aki az RTL rádióban "az erkölcsnek a reálpolitika felett aratott győzelmeként" értékelte a választás eredményét szerdán.

Hoszni bocsánatot kért kijelentéseiért, és tagadta, hogy antiszemita lenne, de nem sikerült megállítani az egyre növekvő külföldi ellenszenvet. Jelöltsége, amely a páratlan egyiptomi kulturális gazdagságot és országának az arab világban elfoglalt mérsékelt álláspontját volt hivatott hangsúlyozni, az antiszemitizmusról és a cenzúráról folyó vitákba torkollott.

Politikai választást emlegetnek

Egyiptomi értelmiségiek körében már a kudarc másnapján hallatszottak a "cionista mozgalmat" ostorozó hangok, mások azt bírálták, hogy a nyugatiak kevéssé becsülik a déli országokat. "Most első ízben politikai volt a választás" - jelentette ki Mohammed Szalmávi, az egyiptomi írószövetség elnöke.

Az antiszemitizmus ellen küzdő Simon Wiesenthal Központ a józan ész győzelmének nevezte a bolgár jelölt megválasztását. Bokova győzelme "a józan ész, a nyitottság légkörének győzelme a félelem légköre felett" - jelentette ki Párizsban Shimon Samuels, a központ nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója.

Egyiptom volt az első arab ország, amely békeszerződést írt alá Izraellel 1979-ben, és jelentős közvetítői szerepet tölt be az izraeli-arab béketárgyalásokban. Izrael egyébként nem vett részt a Hoszni elleni kampányban.