Nobel-békedíjjal borzolhatják a kínaiak idegeit

Rekordszámú jelölt közül választotta ki idén a bizottság a Nobel-békedíj nyertesét, az idei listára 205-en kerültek fel, közülük 172 magánszemély, 33 pedig szervezet. A korábbi rekord 2005-ben volt, akkor 199 jelölt közül választottak győztest. Tavaly Martti Ahtisaari volt finn elnök és békeközvetítő nyerte el a Nobel-békedíjat, és az ezzel járó 10 millió svéd koronát, ami a jelenlegi árfolyamon több mint 260 millió forint.

Az esélytelen elnökök

A jelölti listán szereplőket nem hozzák nyilvánosságra, a dokumentumot 50 évre titkosítják, csak azokról a nevekről lehet tudni, akiket maga a jelölő hoz nyilvánosságra. Az idei döntést izgalmasabbá teszi az is, hogy bővült a jelölésre jogosultak köre, most parlamentek, kormányok, nemzetközi bíróságok tagjai, egyetemi kutatók és professzorok, valamint Nobel-békedíjasok tehettek ajánlásokat. Emellett az öttagú döntőbizottságnak is van két új tagja.

Hivatalosan egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy a végső döntést hétfőn hozták meg, ami a megszokotthoz és a kihirdetés időpontjához képest az utolsó pillanatnak számít, a győztest pénteken hozzák nyilvánosságra. A bizottság emellett a megszokottnál több ülést is tartott, azt mondták, ki akarták használni a rendelkezésre álló időt, hogy a legjobb döntés születhessen meg. Feltehetően több jelölt volt, akiket érdemesnek találtak a díjra, ezért is húzodhatott el így a vita.

A megszellőztetett nevek között van például Nicolas Sarkozy francia és Barack Obama amerikai elnök. A két politikus esetében nem egyértelmű, hogy mivel vívnák ki a díjat, egyes vélemények szerint Obama elismerése átcsúszhat 2010-re, amikor a nukleáris leszerelésről szóló felhívásának már az eredményeit is lehet majd látni. Sarkozynél a közel-keleti és grúziai tevékenységét említik, de elemzők szerint további eredményeket is fel kéne mutatnia, hogy érdemes legyen a díjra.

Számos út vezet a békéhez

Jan Egeland, Norvégia külügyi intézetének vezetője azt mondta, hogy a Nobel-bizottságon erős a nyomás, hogy visszatérjen a béke klasszikus értelmezéséhez. Az utóbbi években többször előfordult, hogy a megszokottnál tágabban közelítették meg a területet, és környezetvédelemért, a klímaváltozás vagy a szegénység elleni harcért díjaztak.

2004-ben Al Gore volt amerikai alelnök és környezetvédelmi aktivista osztozott a díjon az ENSZ klímaügyi bizottságával a globális felmelegedés elleni harcért, 2007-ben pedig a kenyai környezetvédő, Wangari Maathai nyert azzal a kampányával, amivel ösztönözte a fák ültetését Afrikában.

Geir Lundestad, a Nobel-intézet igazgatója azt mondta, nincs szó arról, hogy tudatosan választanának minden évben más területről díjazottat, a környezet védelméért harcolókértt pedig határozottan kiállt. „Mikor olvad a sarki jég, területi viták alakulnak ki az országok között, mikor nő a tenger vízszintje Bangladesben, százezrek menekülnek Indiába, mikor az aszályok miatt nő a Szahara területe, tömegek szembesülnek feloldhatatlan problémákkal” – érvelt. „A békéhez számos különböző út vezet.”

Kína ugrásra kész

Az esélyesek között tartják számon ismét Hu Csia kínai környezetvédelmi és emberi jogi aktivistát, akit saját országában a hatóságok bűnözőnek tekintenek, három és fél éves börtönbüntetésre is ítélték állam elleni izgatásért. Kína már korábban egyértelművé tette, hogy Csia díjazását az ország belügyeibe való beavatkozásnak tekintenék. Kérdés, hogy a bizottság vállalja-e a konfrontálódást Kínával, miközben a nagyhatalom érdemi változást ígér klímapolitikájában röviddel a kulcsfontosságú koppenhágai klímakonferencia előtt.

Ugyanakkor a korábbi évekhez hasonlóan több kínait is említenek az esélyes jelöltek között, mivel 2009-ben van a 20. évfordulója a Tienanmen téren történt vérengzésnek, és éppen 60 éve alakult meg a kommunista Kínai Népköztársaság, továbbá Kína 50 éve rohanta le Tibetet. Elképzelhetó, hogy a bizottság vállalja a konfliktust, ahogyan azt tette 1989-ben is, amikor a Tienanmen téri vérengzés után a Tibetből száműzött dalai lámát tüntették ki.

Véres konfliktusok

„A bizottságnak mérlegelnie kell a kongói konfliktust, ami a második világháború óta a legvéresebb összecsapás volt a világban” – vélekedett Egeland professzor, akinek a jelöltje Denis Mukwege. Az orvos és a kongói Panzi kórház alapítója több százezer, szexuális zaklatás és nemi erőszak áldozatául esett nőn segített.

A jelöltek között található a Fürtös Bomba Koalíció, illetve a hátrányos helyzetűek nemzetközi segélyszervezete, akik azon fáradoznak, hogy végleg be lehessen tiltani a fürtös bombák használatát. A fürtös bombák különösen veszélyesek a civilekre, a fegyver hatásfokát ugyanis azzal növelik, hogy a belsejébe számos kisebb bombát helyeznek, amik aktiválás után szétszóródnak. A két szervezet központi szerepet játszott annak a nemzetközi szerződésnek a megalkotásában, ami tiltja a fürtös bombák bevetését, és amit csaknem száz ország aláírt már. Kivételt képeznek a fegyver legnagyobb gyártói: az Egyesült Államok, Oroszország és Kína.

Kristian Berg Harpviken, az oslói székhelyű Nemzetközi Békekutatási Intézet igazgatója valószínűnk tartja, hogy a díjat olyan szervezet vagy magánszemély kapja, aki fontos szerepet játszott elhúzódó fegyveres konfliktus lezárásában. Esélyesnek tartja Piedad Cordoba kolumbiai szenátort, aki a Kolumibaiak a Békéért nevű szervezet vezetőjeként próbálja tárgyalóasztalhoz ültetni a polgárháború résztvevőit: a baloldali FARC gerilláit és a kormány képviselőit.

Említette még Ghazi Bin Muhammad Bin Talal jordániai herceget és filozófiaprofesszort a közvetítésért a vallások közti párbeszédben, illetve Sima Samar afganisztáni doktort és emberi jogi aktivistát, aki Afganisztán Független Emberi Jogi Bizottságát vezeti, illetve az ENSZ darfúri különmegbízottja.

Emberi jogok, humanitárius tevékenység

Szóba került még Ingrid Betancourt kolumbiai politikus, egykori elnökjelölt, korrupcióellenes aktivista, aki idén, hat év után szabadult ki a FARC gerilláinak fogságából. Díjazott lehet Zivko Popovski-Cvetin macedón művész humanitárius tevékenységéért, a gyerekekkel foglalkozó osztrák jótékonysági szervezet, az SOS-Kinderdorf, az amerikai Greg Mortenson, aki iskolákat alapított Ázsiában, illetve a vietnámi vallási vezető, Thich Quang Do.

Alfred Nobel 1895-ben, a békedíj alapításakor úgy rendelkezett, hogy az elismerést annak kell ítélni, aki a legtöbbet vagy a legjobb munkát végezte a nemzetek közti egységért, a fegyveres erők leszereléséért vagy csökkentéséért, valamint a béketárgyalások kezdeményezéséért és kiszélesítéséért.

A többi Nobel-díjtól eltérően, melyeket svéd intézmények adományoznak, a békedíjról a norvég parlament által választott öttagú bizottságnak kell rendelkeznie. (Nobel halálakor Norvégia és Svédország egy királyság volt.)