Václav Klaus újabb feltételt szabott
További Külföld cikkek
-
Tarjányi Péter: Nem a titkosszolgálat, hanem a piszkosul nagy szerencse mentette meg Donald Trumpot - Nyolchetes kislány halt meg egy autóban New Jerseyben
- Tíz éve lőtték le a maláj utasszállítót Ukrajna felett: a hozzátartozók gyászban, a gyilkosok szabadlábon
- Alec Baldwin ítélete miatt újratárgyalást akar a fegyvermester
- Németország is bojkottálja a magyar soros elnökséget
Újabb feltételhez kötötte a Lisszaboni Szerződés aláírását a cseh államfő, jelentette be csütörtökön Stockholmban Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök, miután az Európai Unió soros elnökségét adó Svédország képviseletében telefonon megbeszélést folytatott Václav Klausszal.
Klaus kétmondatos lábjegyzetet szeretne fűzni az alapvető jogokat megfogalmazó EU-chartához. A svéd kormányfő Klaus újabb feltételének részletezése nélkül a telefonbeszélgetésrőlazt mondta, hogy a cseh elnök elfogadtatná feltételét az Európai Tanáccsal. "Megmondtam neki, hogy az EU számára ez rossz időben küldött rossz üzenet. Világosan megmondtam, hogy az ő aláírása számít a papíron, és nem akarom, hogy ez késleltesse a szerződést, amelynek mielőbb hatályba kell lépnie" - mondta Reinfeldt.
Reinfeldt szerint Klaus nem közölte, hogy milyen kiegészítő megjegyzést szeretne fűzni a szerződéshez, a svéd miniszterelnök szerint ezt még tisztázni kell.
Egyelőre nem tudni, pontosan mire gondol
Nem tudni, mi kerülne lábjegyzetként a chartába, és milyen formában akarja azt Klaus megfogalmazni. Ha azt kívánja, hogy a lábjegyzet úgynevezett kiegészítés formáját öltse, az szinte a lehetetlennel volna határos. Ebben az esetben valamennyi tagállamnak meg kellene vitatnia, majd jóvá kellene hagynia azt, vagyis az egész ratifikációs folyamatot meg kellene ismételni.
A Lisszaboni Szerződéshez csatolandó lábjegyzet követelése helyett a Cseh Köztársaság felkérhetné a tagállamok vezetőit, hogy a hónap második felében esedékes csúcstalálkozójukon hagyjanak jóvá egy külön nyilatkozatot, amely azonban nem kerülne be a szerződésbe.
Hasonló eljárásmód segített megszerezni az ír szavazók támogatását, miután az első népszavazáson 2008 júniusában nemet mondtak a Lisszaboni Szerződésre. A kudarc után az EU vezetői aprólékos gonddal kidolgozott garanciákat nyújtottak Dublinnak (katonai semlegesség, adózás, terhesség-megszakítás), ám azok nem kerültek be a szerződés szövegébe.
Írország október 2-án megszavazta a lisszaboni szerződést, míg a lengyel elnök pedig szombati írja alá az EU-reformszerződést. Klaus annyit mondott a svéd kormányfőnek, hogy akkor írja alá a szerződést, ha megkapja a lehetőséget a kiegészítésre, és a cseh alkotmánybíróság elutasítja e szerződés ellen több szenátor által írt beadványt.
Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnök pénteken Prágába utazik, hogy eszmecserét folytasson Klausszal. Útja része annak az uniós diplomáciai offenzívának, amely a Lisszaboni Szerződés végső ratifikálását hivatott előmozdítani.
Hallani sem akarnak róla
Bernard Kouchner francia külügyminiszter szerint az Európai Unió nem változtathatja meg a Lisszaboni Szerződést, hogy teljesítse Václav Klaus cseh elnök követeléseit egy kiegészítő lábjegyzet befoglalására. "Nincs kétségem, hogy Klaus elnök megpróbál újabb nehézségeket támasztani, de úgy vélem, hogy a csehek elfogadják azt, amit képviselőik már megszavaztak, és kellő befolyást gyakorolnak (az elnökre), hogy mindez végül beteljesedjen" - mondta a francia külügyminiszter.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
