Obama nyerte a Nobel-békedíjat

Barack Obama nyerte 2009-ben a Nobel-békedíjat, jelentették be pénteken Oslóban. A bizottság indoklása szerint az amerikai elnök a nemzetközi diplomácia területén tett lépéseiért, illetve az emberek közti együttműködés ösztönzéséért érdemelte ki az elismerést.

Obama elnöki beiktatása óta jelentős lépéseket tett a közel-keleti békéért, párbeszédet sürget Iránnal, illetve közvetít az izraeli-palesztin békefolyamat újraindításában. Emellett tevékenyen próbál tenni a globális nukleáris leszerelésért.

A bizottság pénteken elhangzott indoklása szerint rendkívül ritka, hogy valaki ilyen mértékben tudja megragadni a világ figyelmét, és reményt tud kelteni egy szebb jövőért. „A diplomáciáról alkotott elképzeléseit arra alapozza, hogy a világ vezetőinek azok az értékek és szemlélet mentén kell együttműködniük, amit a világ lakosságának legnagyobb része magáénak érez.”

Obamát az esélyesek között említették, de elemzők úgy vélték, még korai lenne a díjazása, bár rendkívül fontos folyamatokat indított el, de ezek eredményei egyelőre nem láthatóak. Azt rebesgették, hogy várhatóan csak 2010-ben nyeri majd el az elismerést.

Arra az újságírói kérdésre, hogy miért őt választották győztesnek, miközben még egy év sem telt el elnöki beiktatása óta, és látványos eredményeket sem ért el, a bizottság vezetője, Thorbjoern Jagland azt mondta, azért, mert támogatni akarják őt céljai elérésében. Külön megemlítette a nemzetközi intézményrendszerek megerősítéséért tett lépéseit, illetve a nukleáris fegyverek leszereléséért vállalt tevékenységét.

A Nobel-bizottság közleményében kitér arra is, hogy Obama teljesen új hangulatot vitt a nemzetközi politikába azzal, hogy nagyobb szerepet tulajdonít az ENSZ-nek és egyéb nemzetközi szervezeteknek. Hozzáteszik azt is, hogy az Egyesült Államok Obama beiktatása óta konstruktívabb szerepet játszik a demokrácia és az emberi jogok megerősítésében világszerte.

A BBC elemzője szerint váratlan a bizottság döntése, hiszen idén nem elért eredmények, hanem szándékok alapján ítélte oda a díjat. Szerinte Obamának azt a célt, hogy a világon ne legyen több atomfegyver, könnyebb kitűznie, mint például elérni azt, hogy létrejöjjön egy megfelelő klímavédelmi megállapodás a világ országai között. Paul Reynolds úgy véli, a bizottság döntését Obama látásmódja inspirálta, legalábbis erre utal az indoklás.

Rekordszámú jelölt közül választotta ki idén a bizottság a Nobel-békedíj nyertesét, az idei listára 205-en kerültek fel, közülük 172 magánszemély, 33 pedig szervezet. A korábbi rekord 2005-ben volt, akkor 199 jelölt közül választottak győztest. Tavaly Martti Ahtisaari volt finn elnök és békeközvetítő nyerte el a Nobel-békedíjat, és az ezzel járó 10 millió svéd koronát, ami a jelenlegi árfolyamon több mint 260 millió forint.

Ahtisaari úgy vélekedett az idei döntésről, hogy a bizottság azokat a területeket kiemelten fontosnak tartja, melyeket Obama képvisel a világpolitikában. „Fontos bátorításnak érzem.” Berg Harpviken, a Nemzetközi Békekutató Intézet igazgatója szerint a bizottság a megszokottnál merészebb volt, hogy így érjen el hatást a világpolitikában.

A jelölti listán szereplőket nem hozzák nyilvánosságra, a dokumentumot 50 évre titkosítják, csak azokról a nevekről lehet tudni, akiket maga a jelölő hoz nyilvánosságra. Az idei döntést izgalmasabbá tette az is, hogy bővült a jelölésre jogosultak köre, most parlamentek, kormányok, nemzetközi bíróságok tagjai, egyetemi kutatók és professzorok, valamint Nobel-békedíjasok tehettek ajánlásokat. Emellett az öttagú döntőbizottságnak is van két új tagja.