Botrányok övezik az újinfluenza-oltást

Az USA-ban perelnek

Az Egyesült Államokban október elején kezdték meg az oltásokat, az egészségügyi minisztérium kétszázötvenmillió adagot rendelt, amivel a lakosság négyötödét beolthatják. Az Egyesült Államokban több vállalat is gyárt oltóanyagot, és külföldről is importálnak. A vakcinák kiszállítása azonban a vártnál lassabban halad: bár az oltásokat a tervezettnél hamarabb megkezdték, október közepére az előirányzott harminc–ötvenmillió adag helyett csak tizenegymilliót szállítottak ki országszerte.

Az USA-ban MedImmune orrspray formájú vakcinája készült el először, ez teszi ki a kiszállított oltóanyagok több mint felét. A szövetségi kormányzat ajánlása szerint először az egészségügyi dolgozókat, a gyerekeket, a krónikus betegeket kell beoltani, más országokkal ellentétben a terhes nők azonban nem kaphatják meg elsők között az oltást, nekik meg kell várniuk az október végére ígért injekciós változatot.

A terheseknek és a kis gyerekeknek a gyártó által sem ajánlott orrspray botrányt kavart az Egyesült Államokban. New York-i egészségügyi dolgozók keresetet adtak be a bíróságra az oltási kampány felfüggesztését kérve, mivel szerintük a később bevezetett vírusrészes injekciókkal szemben legyengített, de élő vírust tartalmazó spray-k magukban is járványt okozhatnak.

Az amerikaiak bíznak a kormányban

Ezenkívül is több tagállamban támadták bírósági úton az oltási kampányt. Egy amerikai orvos társaival a vakcinák gyorsított engedélyeztetése miatt állíttatná le a forgalmazásukat. Szerintük a vakcinákat nem vizsgálták be megfelelően, ezért 2010 közepéig nem lehet kijelenteni róluk, hogy biztonságosak.

Az Egyesült Államokban az egyes tagállamok nem kötelesek követni a szövetségi ajánlást, és még akár megyénként is lehetnek kisebb eltérések a H1N1 elleni védekezésben. Több különböző szakszervezet így azért nyújtott be keresetet a bíróságon, mert New York államban az egészségügyi dolgozókat kötelezték az oltásra. Egyelőre elérték céljukat, mivel az állam egyik legfelsőbb bírája pénteken úgy döntött, hogy ideiglenesen felfüggeszti az oltások kötelező érvényét, ezért az egészségügyi dolgozók az október végén várható meghallgatásokig biztosan szabadon választhatnak.

A Harvard szeptember végi felmérése szerint az amerikaiaknak csak a harmada tartja elég biztonságosnak a vakcinát, miközben a szezonális influenza oltóanyagánál több mint felük gondolja ugyanezt. Az amerikai szülők hatvan százaléka beoltatná gyerekét a szezonális influenza ellen, de csak negyven százalékuk az új influenza ellen.

Összességében azonban nem annyira szkeptikusak az amerikaiak, mint egyes európai országok polgárai. A Pew Research október 9–12. között készített felmérése szerint negyvenhét százalékuk oltatná be magát, és ugyanennyien ellenzik. A lakosság hatvanöt százaléka bízik benn, hogy a kormány kezelni tudja az új influenza jelentette fenyegetést.

Tízből nyolc francia nem oltatná be magát

Franciaországban az oltás nem lesz kötelező, de az állam kilencvennégymillió adag oltóanyagot rendelt, ennyi a lakosság háromnegyedének elegendő, mivel mindenki kap egy emlékeztető oltást is. Az első egymillió adag október közepére lesz meg. Itt is fontossági sorrendet állítottak fel, az egészségügyi dolgozókkal kezdik, aztán a terhesek jönnek, végül a lakosság többi, társadalombiztosítással rendelkező része, akiket az egészségügyi miniszter névre szóló levélben szólít fel az oltás felvételére. Minden levél hátoldalán egy dupla kupon lesz, amivel mindenki megkaphatja az első és az emlékeztető oltást.

A levélre azért van szükség, mert a lakosság nem érzi szükségét az oltásnak. Egy szeptemberi felmérés szerint tízből nyolc francia nem fél az új vírustól, kétharmaduk nem is akar oltást. A kampány újra felélesztette az oltásokról szóló társadalmi vitát, sokan jobban félnek az ellenanyagok hatásától, mint magától a betegségtől.

Ennek alapot ad, hogy az orvosok és ápolónők több mint fele nem akarja magát beoltatni, mert szerintük az oltóanyagot még nem vizsgálták be megfelelően, így az oltás kockázata nagyobb, mint a fertőzésé. A bizalmatlanságot sok orvosban erősíti az 1980-as évek botránya, amikor tömegesen fertőződtek meg betegek vérátömlesztéssel bevitt HIV-vírussal. Mint egy orvos mondja, azóta csak olyan anyagot hajlandó beadni a betegeinek, amit jól ismer.