Basescu az ellenzékkel szkanderezik

Romániát október közepe óta kisebbségi kormány irányítja, ez várhatóan még legalább egy hónapig így is marad, miután a román parlament a szerdai szavazáson nem támogatta az új miniszterelnök-jelöltet és kabinetjét, tehát továbbra is az Emil Boc vezette októberben megbukott és azóta ügyvivőként működő kormány marad hivatalban.

Lucian Croitorunak és új kormányának nem voltak jók az esélyei, az ellenzéki pártok egyértelművé tették, hogy kitartanak saját miniszterelnök-jelöltjük, Klaus Johannis nagyszebeni polgármester mellett. A miniszterjelöltek legtöbbje a múlt heti meghallgatásokon a szakbizottságok támogatását sem kapta meg annak ellenére, hogy Croitoru politikusok mellett szakértőket is megpróbált bevinni kabinetjébe.

Csőd szélén a román gazdaság

A képviselőket nem hatotta meg az az érvelés sem, hogy Románia gazdasági helyzete sürgős lépéseket igényel, egyelőre az sem egyértelmű, hogy az államháztartásnak meglesznek a megfelelő forrásai a közalkalmazotti bérekre és a nyugdíjakra. A kifizetésekhez Romániának hozzá kéne jutnia az EU-s és az IMF-hitelekhez, azonban ez csak akkor történik meg, ha az országnak december közepéig elfogadott költségvetése van, az ügyvivő kormánynak azonban nincs erre felhatalmazása.

Az alkotmány szerint Traian Basescu elnök akkor nevez meg új miniszterelnök-jelöltet, amikor jónak látja, nincs határidőhöz kötve, azonban ha a következő jelölt is megbukik, előrehozott parlamenti választásokat lehet kiírni. A helyzetet bonyolítja, hogy november 22-én tartják az elnökválasztás első, december 6-án a második fordulóját, az alkotmány pedig előírja azt is, hogy ez előtt fél évig nem lehet kiírni parlamenti választásokat.

Ha Basescu enged a parlament 65 százalékát képviselő ellenzék nyomásának, a Szociáldemokrata Pártnak (PSD), a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ), még akár az elnökválasztás előtt is megalakulhat az új kormány, amivel megteremti az esélyt arra, hogy december 15-ig legyen az országnak költségvetése 2010-re.

Emil Boc még egy ideig kormányfő marad

A kormány és az ellenzék közti csata azonban az elnökválasztás első fordulójáig várhatóan tovább éleződik, a két oldal azzal vádolja egymást, hogy nem törődnek az ország érdekével, egyik oldal sem hajlandó a kompromisszumra. Basescu szerint az ellenzék Croitoru megbuktatásával veszélybe sodorta az országot. Az elnök azzal érvel, hogy sokat engedett egy szakértő jelölésével kormányfői posztra, hiszen Croitoru a Román Nemzeti Bank egyik tanácsadója, miközben választhatott volna pártja, a Demokrata Liberális Párt (PD-L) soraiból.

Az ellenzék viszont antidemokratikusnak tartja, hogy Basescu úgy nevezett meg miniszterelnök-jelöltet, hogy nem vette figyelembe a parlament többségének akaratát. Szerintük az elnök diktatórikus hatalmát készíti elő.

Ha az ellenzék beadná a derekát, azzal az elnökválasztáson újra induló Basescunak kedvezne, megsokszorozhatná az államfő erejét. Basescu teljesen eltökéltnek tűnik, így várhatóan a vita nem dől el, továbbra is az Emile Boc vezette kisebbségi kormány marad hatalmon.

Kiss Tamás szerint ha Románia nem kapja meg az IMF-hitel következő részletét, az ország olyan gazdasági helyzetbe kerülhet, hogy az emberek az utcára vonulnak, erre azonban nem lát sok esélyt. Az a valószínűbb, hogy ha új kormány már nem is alakul december közepéig, akkor is megtalálják a kiskaput a költségvetés elfogadására, hiszen minden politikai erőnek ez az érdeke. Ha a megvalósítás nem is történik meg az első forduló előtt, de konkrétumokat várhatóan nyilvánosságra hoznak a választók megnyugtatására.

Basescu nem adja fel

Basescu már csütörtökön megkezdte a nyomásgyakorlást az ellenzékre, azt mondta, az őt is támogató PD-L soraiból nevezi meg a következő miniszterelnök-jelöltet. Ezt pénteken meg is tette, cinikusan egy népszerű bukaresti kerületi polgármestert, Liviu Negoitát bízta meg a kormányalakítással. Így vágott vissza az ellenzéknek arra az érvére, hogy jelöltjük, Klaus Johannis városvezetőként már bizonyított.

Egyértelművé tette azt is, hogy el akarja kerülni az előrehozott választásokat, inkább megosztaná az ellenzéket, hogy szövetségest tudjon maga mellé állítani, és Emil Boc utódjának meglegyen a stabil támogatással rendelkező PD-L-es utódja. Ki is mondta, hogy szívesen látna egy jobboldali kormánykoalíciót a PNL részvételével.

Basescu tehát megpróbálja megosztani az ellene alakult egységet, a liberálisok és a szociáldemokraták közti ideológiai különbségre építhet, azonban ha nem jár sikerrel, ez még akár választási vereségébe is kerülhet.

Az államfő azonban minden eszközt bevet a győzelemhez, november 22-re, az elnökválasztás első fordulójának időpontjára népszavazást írt ki a jelenleg kétkamarás parlament egykamarássá alakításáról, illetve a képviselők számának 471-ről 300-ra csökkentéséről. Kampányának fő eleme egyébként épp a politikusok privilégiumainak megszűntetéséről szól.

Az ellenzék a népszavazás kiírását antidemokratikusnak tartja, civil szervezetek pedig az ombudsmanhoz fordultak, hogy alkotmányossági normakontrollt kérjenek a népszavazás kiírásáról. Basescu ugyanis államfőként az egyedüli jogosult, hogy népszavazást írjon ki, de mivel újra jelöltette magát, egyben indul az elnöki posztért is.

Kifogásolják azt is, hogy Basescu közpénzekből kampányol, hiszen az elnökválasztási plakátok mellett arca és szlogenje a népszavazási plakátokon is szerepel, amivel tisztességtelen előnyhöz jut, hiszen a két kampány ugyanarra az üzenetre épül. Civil szervezetek attól is tartanak, hogy november 22-én tömeges választási csalások lehetnek, a két, párhuzamosan futó szavazáson nehezebb a jogszerűség felügyelete.

Kiss Tamás szerint ugyan az alkotmánybíróság megvétózhatja a népszavazás megtartását, de mivel Románia alkotmánya megengedő, a népszavazást nem vonják vissza.

Basescu magas részvételre játszik

Az elnökválasztás első fordulójában a népszavazással növelhető a részvétel: aki a politikusok privilégiumai megszüntetésének motivációjával részt vesz a népszavazáson, feltehetően ikszel Basescu neve mellé az elnökválasztáson.

A magas részvétel a közvélemény-kutatások szerint egyben azt is jelenti, hogy a legesélyesebbnek tartott Basescu Mircea Geonával, a PSD elnökével kerül a második fordulóba. Ez szintén Basescunak kedvez, mert a számok alapján a liberális Crin Antonescut nehezebben tudná megverni a második fordulóban.

A közvélemény-kutatások azt vetítik előre, hogy az eddig megszokott erőviszonyok nagyságrendileg nem változnak az első fordulóban sem: a PD-L és a PSD is 30 százalék körüli eredményre számíthat, a PNL 20 százalékra, az RMDSZ az optimista várakozások szerint 4-5 százalék körüli eredménnyel végezhet.

Ha az első fordulóban nincs olyan jelölt, aki megszerezné a szavazatok legalább felét plusz egy szavazatot, akkor második fordulót írnak ki, ahova a két legjobb eredményt elérő jelölt jut be. Így gyakorlatilag biztosra lehet mondani, hogy két fordulós lesz az elnökválasztás.

Az elnökválasztás után várhatóan nem húzzák el hosszú ideig a kormányalakítást: ha Basescu nem nyer, akár egy héten belül megalakulhat az új kormány. Amennyiben ismét ő lesz az elnök, bár most kormánya kisebbségben van, akkor új alapokon kezdhet tárgyalni potenciális szövetségesekkel, akik között szóba kerülhet a PNL és az RMDSZ is. Sok múlik azon, hogy a kampányban mennyire válik hangsúlyossá Basescu diktatúraépítésének olvasata.